A végrehajtó bizottságba a 11 jelöltből nyolc tagot – köztük egy nőt – választottak négyéves periódusra, 2023-ig. Az 55 tagállam szavazataiból 53 volt érvényes és 2 érvénytelen, az MLSZ első embere kapta a legtöbb szavazatot, 49-et.
Ezt követően – közfelkiáltással – szintén négyéves időtartamra bizalmat kapott a FIFA alelnöki pozíciójára is, amelyért nem volt más induló.
Csányi Sándor a 2015-ös bécsi kongresszus döntése nyomán lett a végrehajtó bizottság tagja, míg a nemzetközi szövetség (FIFA) tanácsába 2017 áprilisában került be. A FIFA alelnökévé tavaly februárban választották meg.
Korábban megírtuk, újraválasztották az UEFA elnökét is. Megbízatása négy évre, 2023-ig szól, kihívója nem volt. A szlovén ügyvéd a római kongresszuson kiállt a Bajnokok Ligája mellett, egyúttal ellenezte az európai topklubok által támogatott szuperliga létrehozását. Emellett felszólította a nemzetközi szövetséget (FIFA): vegye figyelembe az UEFA ellenérveit a 24 csapatosra bővített klubvilágbajnoksággal és az egész világra kiterjedő Nemzetek Ligájával kapcsolatban.
Ceferint 2016 szeptemberében választották elnöknek, miután elődjét, Michel Platinit "összeférhetetlenség" és "hűtlen kezelés" miatt eltiltották minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől.
