Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Eredetileg 2024-ben tervezett visszatérni aktívan a magyar olimpiai mozgalomba, de az új helyzetben meggondolta magát a Hungaroring Sport Zrt. vezetője.
Bejelentette Gyulay Zsolt, hogy kandidálni fog a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöki posztjáért kiírt pályázaton. Szöul kétszeres olimpiai bajnok kajakozója, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója erről a Sport TV Heti helyzet című műsorában beszélt péntek este.
Gyulay 1989-ben lett tagja a MOB-nak, azóta elmondása szerint hol aktívabban, hol kevésbé aktívan vesz részt a közgyűlés munkájában, volt alelnöke is a szervezetnek. 2010-ben „kapta feladatul” a Hungaroring Sport Zrt. vezetését, és bár 2012-ben és azóta többször is felvetődött a neve MOB-elnökjelöltként, a másik pozíciója miatt nem pályázott.
„Ha a kérdés az, hogy a terveim között szerepelt-e az aktív visszatérés a magyar olimpiai mogzalomba, akkor hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem. Én ezt 2024-re tettem, hiszen az elnök (Kulcsár Krisztián – a szerk.) mandátuma addig szólt. Ez egy teljesen váratlan helyzet, a sporton belül keletketett turbulencia volt, mert szerintem ez az alapszabály-módosítás meggondolatlan és nem eléggé előkészített volt. Most egy új helyzet van,
ha ma azt kérdezed, hogy a jövő szerdai elnökségi után kiírják ezt a pályázatot, akkor kandidálok-e, azt tudom mondani, hogy igen”
– jelentette ki kérdésre válaszolva.
A „turbulencia”, amelyről Gyulay beszél, Kulcsár Krisztián lemondásához vezetett. A szervezetet 2017 májusa óta irányító, a pozíciójában tavaly májusban nagy többséggel megerősített világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes párbajtőröző azután kért magával szemben bizalmi szavazást, hogy az elnökség 13 tagja közül kilenc lemondásra szólította fel, majd így tettek azok a szervezetek is, amelyek képviselői az elmúlt másfélben kikerültek a MOB-tagság soraiból. A tagság létszáma két lépésben csökkent, előbb 220-ról 123-ra, majd a májusban elfogadott új alapszabály értelmében szeptemberben 115-re. A változást mindkét alkalommal jóváhagyta az aktuális tagság. De nemcsak ezzel támadták az elmúlt év utolsó heteiben Kulcsárt: elővették azt is, hogy – az elnökség jóváhagyásával – megemeltette a fizetését.
Az elnök a bizalmi szavazást 24-18-ra elveszítette a december 30-i rendkívüli közgyűlésen. Elfogadta a döntést, és január 31-i hatállyal lemondott. Az alapszabály szerint pozíciója megüresedésétől számítva 15 napon belül kell kiírni az új elnökválasztást.
Melyik fideszes tyúkszemére taposott, hogy megbuktatták a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét?
Miért kellett rapid módon, néha bohózatba illő körülmények között megszabadulni a Magyar Olimpiai Bizottság elnökétől? Nem csak kívülállóknak furcsa Kulcsár Krisztián menesztése, amelynek - esetleg politikai - okait még sportberkekben is csak találgatják.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.