Fennállásának 131 éve alatt mindössze a tizedik elnökét választja meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) közgyűlése csütörtökön, a görögországi Pülosz közelében zajló 144. kongresszuson. A világ legnagyobb befolyású sportszervezetének 109 tagja – köztük Fürjes Balázs – hét jelölt közül választja meg az új vezetőt, akinek első mandátuma nyolc évre szól, amely egy alkalommal további négy évre meghosszabbítható.

A NOB elnökjelöltjei. Sebastian Coe, Kirsty Coventry, Johan Eliasch, Fejszal al-Husszein, David Lappartient, Juan Antonio Samaranch. Vatanabe Morinari

AFP / Franck Fife, Fabrice Coffrini

A NOB-ot 2013 júniusa óta az egykori tőrvívó olimpiai bajnjok, Thomas Bach irányítja, akinek a helyére heten pályáznak:

• Sebastian Coe (brit), olimpiai bajnok atléta, az Atlétikai Világszövetség elnöke
• Kirsty Coventry (zimbabwei), olimpiai bajnok úszó, zimbabwei sportminiszter
• Johan Eliasch (brit), a Nemzetközi Sí- és Snowboardszövetség elnöke
• Fejszal al-Husszein herceg (jordániai), a Jordán Olimpiai Bizottság elnöke
• David Lappartient (francia), a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség és a Francia Olimpiai Bizottság elnöke
• Juan Antonio Samaranch (spanyol), a Nemzetközi Öttusaszövetség alelnöke
• Vatanabe Morinari (japán), a Nemzetközi Tornaszövetség elnöke.

A szakértők szerint a riválisok közül hárman emelkednek ki:

• Coe, aki a 2012-es londoni olimpia szervezőbizottságának elnöke volt,
• Samaranch, akinek az apja 1980-tól 2001-es lemondásáig vezette a szervezetet, és
• Coventry, az egyetlen nő a versenyben, akit Bach kiszemeltjének tartanak.

A szeptemberben nyilvántartásba vett pályázók a múlt hónapban tartották meg 15-15 perces elnökjelölti prezentációjukat. A NOB lausanne-i székhelyén megtartott esemény a nyilvánosság teljes kizárásával zajlott, felvételeket is tilos volt készíteni.

A választás előtt a tagok nyilvánosan nem állhattak ki egyik jelölt mellett sem, s azok is csak a háttérben, privát beszélgetések keretében igyekezhettek meggyőzni őket arról, hogy álljanak melléjük. Mindezt az Independentnek így írta le az egyik leendő szavazó: „Mindenki elmondja neked, hogy kire fog szavazni, de senki sem az igazságot állítja.”

A titkolózás nemcsak az előkészületeket, magát a választást is áthatja, amely az Inside The Games szerint mutat némi hasonlóságot a pápaválasztó konklávékkal. Az 1925 óta fennálló rendszerben a jelöltekre több körben szavaznak mindaddig, amíg az egyikük meg nem szerzi az abszolút többséget, vagyis a voksok 50 százalékát plusz egy szavazatot. A szavazás titkos és zárt ajtók mögött zajlik, a tagok nem vihetnek be elektronikai eszközt a helyiségbe.

Az egyes körök után a legkevesebb szavazatot szerzett jelölt mindig kiesik – holtverseny esetén „szétlövéssel” határoznak –, azt azonban nem közlik, hogy a többiekre hány voksot adtak le. Ezt egészen addig titokban tartják, amíg ki nem derül a győztes személye.

Tizenkét évvel ezelőtt a választás már a második körben eldőlt, pedig hatan pályáztak az elnöki posztra. Négy éve majdnem egyhangú döntés született: 93-an voksoltak a maradására, és csak egyvalaki ellene. Az olimpiai szaklap szerint azonban most nem érdemes erre számítani: ez az egyik leghosszabb választási folyamat lehet.

A szavazásban a székét hivatalosan június 23-án átadó elnök és azok a NOB-tagok sem vehetnek részt, akiknek honfitársa van a jelöltek között. Bach csak holtverseny esetén voksolhat, az érintett tagok pedig csak azután, hogy a hazájuk jelöltje már kiesett a versenyből.

Akármi is lesz a választás eredménye, az új elnöknek számos kihívással kell majd szembenéznie. Ezek között van például a transznemű sportolók ügyének kezelése, amelyet már csak azért is szükséges volna megnyugtatóan rendezni, mert a következő nyári játékokat az egyesült államokbeli Los Angelesben rendezik. Márpedig Donald Trump elnök a múlt hónapban rendeletben tiltotta meg a transz nők részvételét a sportversenyek női számaiban, és azt is kijelentette, hogy az USA nem ad majd vízumot a külföldi transznemű sportolóknak.

Az orosz sportolókról is dönteni kell, akiket Moszkva Ukrajna ellen 2022-ben indított háborúja miatt kizártak a játékokról. Párizsban néhányan – szigorú előírásokat teljesítve – versenyezhettek ugyan, de azt például még nem lehet tudni, hogy a jövő évi téli olimpián engedik-e őket indulni.

Az új elnök hivatali ideje alatt kell annak is eldőlnie, hogy hol rendezik majd a 2036-os nyári olimpiát, amelyre olyan országok pályáznak mint Katar, India, Lengyelország és Törökország. És Magyarország is vizsgálja ennek lehetőségét.