Hírlevelek
Menü

Olvasási mód:

Betűméret:

Betűstílus:

Farkas Zoltán
Szerzőnk

Farkas Zoltán

Farkas Zoltán hvg360

Az euró 2030-ban is velünk lesz – Ódor Lajos leendő szlovák kormányfő a hvg360-nak 2021-ben

Az eurócsatlakozásnál nincs nagy jelentősége annak, milyen az ország fejlettsége az uniós átlaghoz képest, több szempont alapján kell eldönteni, mennyire vonzó az euróövezeten kívüli élet – mondja Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke, a szlovák euróövezeti csatlakozás stratégiájának egykori kidolgozója. Beszél a magyar-szlovák versenyfutásról és a magyar gazdaságpolitikáról is. A leendő szlovák miniszterelnökkel 2021. november 23-án jelent meg az alábbi interjú, ezt most változtatás nélkül közöljük újra.

Farkas Zoltán HVG Hetilap

Szép remények

Két követelményt vésett kőbe a kormány: 2023 egészében el kell kerülni a gazdasági visszaesést, az év végére pedig egy számjegyűre kell szorítani az inflációt. Mindkettőt megerősítette az Európai Bizottságnak benyújtott friss konvergenciaprogramban, amely idén 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 15 százalékos inflációval kalkulál. A gazdaságkutatók prognózisaival összevetve mindkét cél meglehetősen merész. A GKI és a Kopint-Tárki a hazai össztermék 0,5 százalékos visszaesését feltételezi, míg a Corvinus kutatói csoportja 0,2 százalékos, a bőséges kormányzati támogatással gazdálkodó Makronóm 0,8 százalékos, az immár MBH néven működő bank 1 százalékos növekedést vár. Mivel idén mind a háztartások fogyasztása, mind a beruházások csökkennek, a növekedést – ha lesz – kizárólag az importot jócskán felülmúló exportbővülés hozza össze. Óvatos prognózisába a Kopint-Tárki bekalkulálja, hogy az idén nem érkezik be „érzékelhető mértékű európai uniós támogatás, akár az európai Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), akár a partnerségi megállapodás keretében”, és az sem valószínű, hogy „erről megállapodás történne”.

Farkas Zoltán HVG Hetilap

Lassú lassulás

Nincs sem szankciós, sem háborús infláció – legalábbis az euróövezetben. Idén márciusban a fogyasztói árak szintje 6,9 százalékkal haladta meg az előző évit, amikor már átlagosan 7,4 százalékos emelkedést mért az Eurostat. Így két év alatt közel 15 százalékos áremelkedés következett be. A magyar lakosság ugyanebben az időszakban 36,4 százalékos inflációval szembesült, és a januári csúcs után az ütem egyelőre csigatempóban lassul. Pedig a külső inflációs nyomás sokat gyengült. A tőzsdei gázár egy éve még megawattonként 75 euró körül ingadozott, majd lendületes növekedéssel augusztusra 300 euró fölé került, mára viszont 50 euróra csillapodott. A Brent olaj hordójáért egy éve több mint 110 eurót kellett fizetni, az ár most a 90 euróhoz közelít, de alulról. Az euróövezetben márciusban már olcsóbb volt a háztartási energia, mint egy évvel ezelőtt. Az alapvető élelmiszerek globális árszintje egy év alatt nagyjából az ötödével csökkent. A forintnak az importált inflációt hónapokon át felerősítő leértékelődése is irányt váltott, a kurzusa nagyjából ott van, mint egy évvel ezelőtt: tavaly áprilisban egy euróért átlagosan 375 forintot, egy dollárért 346 forintot kellett adni.

Farkas Zoltán HVG Hetilap

Gőz és ellengőz

Fenntartja a magas alapkamatot a monetáris tanács, a gazdaságfejlesztési tárca azonban ott lazít a szigoron, ahol csak tud. A jegybank elnöke továbbra is hevesen bírálja a kormányt, a kamatról döntő testület viszont két olyan tagot kap, akik hangsúlyozták, hogy Matolcsy nem a főnökük.

Farkas Zoltán Itthon

Farkas Zoltán: A költészet lapjai

„Magyarnak születni kötelességet jelent” – mondta március 15-ei beszédében a kormányfő, hozzátéve, ha megfeledkezünk erről, Petőfi „megrovóan és fenyegetően magasodik fölénk verseinek felhői közül”.

Farkas Zoltán HVG Hetilap

Kitartás és betartás

Ha Matolcsy György számított egykor Orbán Viktor jobbkezének, manapság Nagy Márton a balnak. Napjaink fontos kérdése, hogy tudja-e az egyik, mit csinál a másik. Az MNB-elnök elsősorban az inflációt, a miniszter pedig a GDP-t hajszolja.

Farkas Zoltán Itthon

Farkas Zoltán: Titkok és hazugságok

Magyarország a világ akkutermelésének az élvonalába kerülhet, már csak olyan apróságokat kellene megtudni, hogy közben nő-e az elosztható jövedelem, károsodik-e a környezet, súlyosbodik-e a gazdasági függés, illetve hogy a nagyzási hóbort felülírja-e a gazdasági racionalitást. Ez a HVG hetilap ajánlója.

1
4 5 6 7 8
25