Ami a Magyar Orvosi Kamara hatásköreinek átírásáról szóló jogszabály-javaslat benyújtásának körülményeit illeti, a magyar kormány által, az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalt kötelezettségek egyike az volt, hogy a törvényalkotás során társadalmi egyeztetést végeznek el. Ez visszatérő kifogás volt a magyar kormánnyal szemben, az Európai Bizottság hosszú időn keresztül rótta fel azt a gyakorlatot, hogy a parlament akár egy napon belül hozott törvényeket anélkül, hogy az érintetteket erről megkérdezte volna.

A jogállamisági eljárás keretében tavaly ősszel az Országgyűlés módosította a jogalkotási törvényt és vállalta, hogy az általa kezdeményezett és kihirdetett jogszabályok 90 százalékát társadalmi egyeztetés után fogadják el. Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

• a fizetési kötelezettségekről,
• az állami támogatásokról,
• a költségvetésről,
• a költségvetés végrehajtásáról,
• az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról,
• a nemzetközi szerződés kihirdetéséről, valamint
• a szervezet és intézmény alapításáról

MTI / Vasvári Tamás

szóló jogszabályok tervezeteit. Akkor sem bocsátandó egyeztetésre egy tervezet, ha annak társadalmi egyeztetése Magyarország különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné. Első ránézésre "az egészségügyben működő szakmai kamarákról és az egészségügyről szóló törvény” nem tartozik az előbbi felsorolások egyikébe sem. Márpedig a MOK vezetése a hétfői sajtótájékoztatóján a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, hogy semmilyen értesítést nem kaptak a benyújtott törvényjavaslatról, ugyanolyan meglepetésként érte őket, mint bárki mást, aki a sajtóban olvasott róla.

Ez egy olyan tényező, amelyre az Európai Bizottság okkal hivatkozhat, amikor az immáron 27 magyar vállalás teljesítéséről kell majd tárgyalni. Tavaly decemberben a tagállamok úgy döntöttek, hogy ugyan a magyar jogalkotás meghozott szükséges törvényeket, ezek azonban nem elegendőek és teljes körűek, ezért valamennyit újra vizsgálni fogják. Addig pedig tulajdonképpen semmilyen uniós forráshoz nem juthat az ország.

Amikor az újabb vállalásokat kell megítélnie az Európai Bizottságnak, továbbra is nagyon komoly mozgásterük lesz. Változatlanul mondhatják, hogy egyetlen feltétel nem teljesülése esetén az egész csomagot ismét kötelezőként írják elő. Az is a magyar kormány ellen szól, hogy sok olyan aggályt is lehet hallani, miszerint hiába fogad el új jogszabályokat az Országgyűlés, ha azokat nem tartják be.

Itt kell megemlíteni, az EUrologus bizottsági forrásokból úgy értesült, hogy a jelenleg folyó egyeztetéseken is felmerül: a magyar kormány továbbra is a szükséges jogszabályok tartalmának felvizezésével, kiskapuk beiktatásával próbálkozik. Brüsszelben nem értik: ha valami egyszer nem jött be, akkor miért próbálkoznak kísértetiesen ugyanazzal?

MTI / Beliczay László

Az európai pénzek másképpen is kapcsolódhatnak a Magyar Orvosi Kamara ügyéhez. A következő hétéves költségvetésben több operatív programba vannak elosztva az egészségügy fejlesztése, működtetése érdekében lehívható források. De van egy EU-s szinten 5,3 milliárd eurós keret (EU4Health), amelynek programjaihoz közvetlenül lehet pályázni.

Az operatív programok felhasználásáról ugyancsak konzultációt kell lefolytatnia a kormánynak, amiben természetesen kiemelt szerepük van az ágazati kamaráknak. Az viszont kevés, ha csak meghívják őket egy egyeztetésre, mert az érdekképviselet által megfogalmazottakat be kell építeni a kormányzati cselekvésbe, pontosabban, dokumentálni kell, hogy a kamarák, szakszervezetek által megfogalmazottak hogyan tükröződnek a források elosztásánál és ha nem tükröződnek, akkor ennek mi az oka. Ez egy olyan pont, aminek kapcsán az Európai Bizottságnak szintén joga van akár forrásokat is felfüggeszteni.

Az érdekképviseletek leépítése egyébként éppen az európai folyamatokkal szemben történik. Uniós jogszabály van a tisztességes megélhetést biztosító minimálbér-szabályozásról, amelynek egyik fontos eleme, hogy a munkavállalók minél nagyobb százalékban legyenek érdekképviseleti tagok. Az európai példák ugyanis azt mutatják, hogy ahol erősek a szakszervezetek, ott magasabb a minimálbér. Ezért úgy szól a törvény, hogy azoknak az országoknak, amelyekben a munkavállalók kevesebb mint 80 százalékára terjed ki a kollektív bértárgyalások mechanizmusa, a szociális partnerek bevonásával cselekvési tervet kell készíteniük az arány javítására. Magyarországon ez az arány alig több mint húsz százalék, ami az orvosi kamarai tagság kötelezettségének tervezett megszüntetésével tovább fog romlani.

Rövid távon tehát a Magyar Orvosi Kamara ellehetetlenítése miatt jogsértési eljárást kockáztat a magyar kormány, középtávon pedig azt, hogy erre (is) hivatkozással tovább csúszik az uniós forrásokhoz való hozzáférés.

MTI / Vasvári Tamás

Mindenesetre az Európai Bizottságnak hamarosan állást kell foglalnia, Ujhelyi István EP-képviselő ugyanis közösségi oldalán bejelentette, hogy sürgősséggel az uniós testülethez fordul, mert szerinte

végtelenül felháborító, ahogy nekimennek az orvosi kamarának, ráadásul ez a jogállamisági vitában a forrásokat is veszélyezteti.