Több szempontból is rendhagyó lesz az idei középiskolai felvételi. Ami nem változik: a 6 és 8 osztályos gimnáziumokba, valamint a 9. évfolyamra készülő diákoknak két tesztet – egy magyart és egy matematikát – kell megírniuk 45–45 perc alatt, egymás után. Ezek 50–50 pontosak, és az itt szerzett pontok adják a legtöbb középiskolába a bejutáshoz szükséges maximum 200 pont egy részét – hogy pontosan milyen részét, az iskolánként változhat. Mint ahogy az is, hogy ezenkívül előír-e még szóbeli vizsgát is a középiskola, vagy csak az általános iskolából hozott jegyekből áll össze a felvételi pontok többi része. (Egy jellemző képlet: 100 pont az írásbeli, 50–50 pont a szóbeli és az általános iskolás jegyek alapján hozott pont.)

A matek átlag 20 pont körül, a magyar átlag 30 körül

Minden évben felmerül, hogy a tesztek a szokásostól nehezebbek vagy könnyebbek voltak, de valójában ezek jól bemért feladatsorok, túl nagy kilengések nincsenek az átlagteljesítményekben, az utóbbi öt évre visszamenőleg a magyaron a legrosszabb átlag 26,8 pont volt, a legjobb 32,9, a matematikán a legrosszabb 18,3, a legjobb 22,7 pont. És még ha ebből a néhány pontos eltérésből azt a következtetést is vonná le valaki, hogy azért mégiscsak nehezebb volt egy adott év tesztje, azt azzal lehetne megnyugtatni, hogy az minden diák számára pont ugyanannyira volt nehéz. Ez így lesz idén is.

Reviczky Zsolt

Mint korábban is írtuk, olyan tesztet kell összeállítani a készítőknek évről évre, amely képes felállítani sorrendet a legrosszabbul és a legjobban teljesítőkből is. Amely ki tudja választani az elitiskolákba felvehető 10–20 gyereket is, és tud különbséget tenni a rosszabbak és a legrosszabbak között is.

Mit mérnek a tesztek valójában?

A tesztek ezt a funkciójukat tehát jól ellátják, ezzel nincs baj. A probléma inkább az, hogy a közoktatás nyolc (vagy hat, négy) éve után nem azt méri a felvételi, amit az iskolában tanultak a gyerekek. Az iskolák továbbra sem a felvételin is számonkért készségeket, kompetenciáikat fejlesztik, hanem továbbra is a lexikális tudást erőltetik. (Erről bővebben itt olvashat.)

Túry Gergely

Gyurkó Szilvia gyermekjogász korábbi cikkében azt írja, hogy a felvételi rendszer által várt és az iskolában tanult tudás közötti különbség súlyosan szembemegy a tizenéves gyerekek alapvető szükségleteivel és érdekeivel. Úgy véli, a felvételit egy 12–14 éves gyerek nem tudja IQ-ból megírni, tehát nyilván valami nagyon mást mér a felvételi kérdéssora: „Mondjuk, például azt, hogy adott gyerek szülei ki tudták-e fizetni az előkészítőt. Vagy azt, hogy az adott kiskorút mennyire gyűri maga alá a vizsgadrukk, illetve a kamaszkor (aminek nyilvánvalóan nem a koncentrált figyelem és az összeszedettség a legdominánsabb jellemzője)”.

Koronás felvételi

Ami viszont idén változik az az, hogy a koronavírus-járvány miatt az írásbelik lebonyolítására különleges intézkedések szükségesek. Egyrészt az, hogy a korábbi évektől eltérően, amikor egy pótnap állt rendelkezésre az eredeti vizsga napján betegség vagy más, a vizsgázónak fel nem róható okból hiányzó diákok számára, most egy harmadik napot is kijelölt a minisztérium. Az idei felvételi napja január 23, a pótnap január 28. A veszélyhelyzet miatt bevezetett harmadik nap pedig február 5-e. Ez utóbbit azok vehetik igénybe, akik igazoltan Covid-fertőzöttek voltak, vagy igazoltan hatósági házi karanténba kerültek a vizsga napján és az első pótvizsga napon. (A miniszteri rendelet szerint egyéb, rendkívüli, a diák önhibáján kívül eső ok miatt is elképzelhető, hogy valaki a harmadik napon írja meg a teszteket, de ennek az eldöntése az adott igazgató hatásköre.)

Fontos természetesen a – már az iskolákban megszokottnak tekinthető – egészségügy szabályok betartása (hőmérőzés a beléptetésnél, a csoportosulás elkerülése, fertőtlenítők biztosítása stb.) a vizsgák lebonyolítása során, a felügyelő tanároknak maszkot kell viselni, a diákoknak ajánlott, de nem kötelező.

HVG

Megnehezíti a vizsgák lebonyolítását viszont, hogy egy teremben csak maximum tíz gyerek írhatja a tesztet, ezért sokkal több teremre lesz szükség és sokkal több felügyelő tanárra, mint bármikor eddig. Ez olyannyira problémás, hogy nem is biztos, hogy elférnek a vizsgázók abban az iskolában, ahova jelenkeztek az írásbelire, ezért új vizsgahelyszínek kijelölésére is szükség van. Ezek jellemzően a környékbeli általános iskolák lehetnek.

Tanárok pluszmunkája, a tankerületek kegye

A szombatra berendelt tanárok díjazásával kapcsolatban azonban nincs egyértelmű döntés, több iskolavezető is arról panaszkodott lapunknak, hogy nem tudja, kapnak-e a kollégái juttatást a szombati munkáért. Egy vidéki gimnázium vezetője azt mondta, hogy mivel nagyon sok pedagógust kell behívnia, és a tankerület nem fizeti ki számukra a pluszmunkát, ezt ő beszámítja nekik valamelyik hétvégén ledolgozandó munkanapba. Más iskolavezetők a napokban mennek – ahogy mondták – kuncsorogni a tankerülethez, hogy fizessék ki a felügyelő és a teszteket javító pedagógusoknak jogosan járó pluszmunkát.

Reviczky Zsolt

Megkérdeztük a minisztériumot, hogy miképp szabályozza ezt a kérdést, a válaszuk szerint sehogy: „A felvételi eljárást a jogszabályok és az Oktatási Hivatal iránymutatása alapján az intézmények bonyolítják le a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerő bevonásával, a korábbi évekhez hasonlóan. Ez fenntartónként, intézményenként különbözhet, mivel évenként egy alkalomról van szó, ez külön szabályozást nem igényel, és eddig sem igényelt.”

Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának megbízott elnöke úgy véli, hogy a jogszabályok szerint a szombati munkavégzésért 150 százalékos munkabért kellene, hogy kapjanak a pedagógusok, különösen igaz ez az általános iskolákba a vizsgák lebonyolítására berendelt tanárokra, akiknél még csak nem is lehet arra hivatkozni, hogy az a munkakörükhöz tartozó feladat.

Több mint háromezerrel többen írnak idén

Az írásbeli feladatlapokat a vizsgát lebonyolító iskolák tanárai értékelik ki, és lehetőség van arra, hogy a vizsgázók és szüleik az iskola tanára jelenlétében betekintsenek abba az adott írásbeli vizsgát követő nyolc napon belül, sőt a tesztlapokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthessenek, arról egy napon belül észrevételt tehessenek. Ez a lehetőség adott lesz a második pótnapon írók számára is.

A minisztérium tájékoztatása szerint tavaly 72 100 tanuló vett részt a középfokú felvételi írásbeli vizsgáján, idén összesen mintegy 75 300-an jelentkeztek.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: