Minden, ami jó volt a 90-es évek végén, azt megkaptuk a Szigeten 45 percben
A Superorganism nyolctagú formáció tagjai biztosan a legkúlabb emberek voltak a gimiben. Most velük éltük kicsit újra a kamaszkorunkat.
A Superorganism nyolctagú formáció tagjai biztosan a legkúlabb emberek voltak a gimiben. Most velük éltük kicsit újra a kamaszkorunkat.
A világ minden pontjáról összesen 107 kutató húzza meg ismét a vészharangot az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentésében. Aszályokról, élelmiszerhiányról, a termőtalaj elpusztulásáról írnak. A globális felmelegedéshez a mezőgazdasági gyakorlataink megváltoztatásával kell alkalmazkodnunk.
Gyűjtik a cigicsikkeket, száműzik a műanyagokat, és egyre kevésbé bíbelődnek a tonnányi műsorfüzet legyártásával a hazai fesztiválok.
Egy hónapja kapható a boltokban az a tisztítószer, amelyet egy magyar mérnökcsapat biomasszából, szennyvíziszapból, és tiszta víz hozzáadása nélkül állított elő. A fejlesztők elárulták nekünk, hogy lesz hulladékból vízkőoldó, és azt is, hogy mitől szenzációs, ami a biológiai reaktorukban történik.
Nyár van, kánikula, az erdőkben és a városi parkokban pedig hemzsegnek a kullancsok. Ha elkapjuk az általuk terjesztett Lyme-kórt, akkor hosszabb ideig kell a szervezetünket antibiotikumokkal bombázni, ezért jobban tesszük, ha eleve esélyt sem adunk a betegséget okozó baktériumnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy be kell zárkózni a négy fal közé. A Lyme-kórral szembeni esélyeinket latolgattuk.
A társadalomnak körülbelül az egy százalékát teszik ki a szexuális vonzalmat érezni nem képes emberek. Azt mondják, őket legalább olyan erős diszkrimináció éri, mint a melegeket, és a többség teljesen félreérti az aszexuálisokat. Egyeseknek van például libidójuk, szeretnének családot is, mások viszont a plátói szerelemre sem képesek. Ennek ellenére, köszönik szépen, jól vannak. A Magyar Aszexuális Közösség két képviselőjével beszélgettünk.
Milyen előnyökkel járt volna az az UNESCO-védelem, amelytől egy kormányzati döntés értelmében a Hadrianus római császárnak tulajdonított helytartói palotát megfosztották? És mire jó egy láthatatlan kincs, amelyet nem lehet mutogatni? A Hajógyári-sziget felszíne alatt elterülő óriási palotaromot a régészek szerint bonyolult lenne kiásni, egyelőre biztonságosabb neki a föld alatt.
Nádasdy Ádám fogta Katona József kétszáz évvel ezelőtt írt drámáját, a Bánk bánt, és fogyaszthatóvá tette. Magyarról magyarra fordítani azonban semmivel sem könnyebb, mint egy Shakespeare-darabot új fazonba rázni. Katona nagy kihívások elé állította Nádasdyt, de a végeredmény magáért beszél: olyan művet kaptunk, amelyhez talán a tanárok, diákok és a színházi rendezők is nagyobb kedvvel fognak hozzányúlni.
Megnéztük a csernobili atomerőmű-balesetről szóló, csak erős idegzetűeknek ajánlott HBO-sorozat első három epizódját. A miniszéria percről percre, napról napra próbálja rekonstruálni a történteket, hősei a Szovjetunió szándékos hazugságaival, elhallgattatásával szembeszálló tudósok lettek.
Mi a reggeli rutinja Fischer Ivánnak, és mennyit érzékel abból, ami a háta mögött zajlik a közönség soraiban? Mitől aktuális Bartók Béla zenéje, és az őszinte görög tragédia miért passzol jobban a jelenkorhoz, mint a barokk közönséghez? A Budapesti Fesztiválzenekar karmesterével és vezetőjével beszélgettünk, és kiderült, hogy rendkívül elfoglalt ember létére Fischer Iván néha még unatkozik is.
Ezrek életét menthetnénk meg, ha lenne merszünk az újraélesztéshez. Márkus Dávid mentőápoló segítségével eláruljuk, hogyan és miért lépjen azonnal a tettek mezejére pánikolás helyett, ha vészhelyzet van, és miért nem szabad leállni, még akkor sem, ha integetnénk az érkező mentőknek.
Melyik Budapest legélhetőbb utcája? És mi minden kell ahhoz, hogy egy utcát biztonságosnak, otthonosnak és egészségesnek érezzünk? Példa és megoldás is van arra, hogy miként válhatnának emberléptékűvé és élhetővé a főváros közterületei.
Az esős, párás időben távolról óriási kalózhajóra emlékeztet, közelről egy palotára, amelyet üvegpikkelyek borítanak, felülről hegyláncnak tűnik, bent pedig olyan, mintha a Föld egy elvarázsolt, mély üregében szólna a zene. A hamburgi Elbai Filharmónia épületében a napokban a Budapesti Fesztiválzenekar is fellépett. Közel egymilliárd euróba került a megvalósítása, így nagy elvárásokkal kezdtük el az épület bejárását.
Ritka az olyan munkahely, ahol az ember örömmel húz le 20 vagy akár 30 évet is egyben. Még kevesebb az olyan munka, amely estéről estére eufóriát ad. A Fischer Iván alapította Budapesti Fesztiválzenekar pont ilyen közeg a zenészek számára. Ezt a vonzerőt próbáltuk megfejteni a zenekar hamburgi fellépésén.