Az esős, párás időben távolról óriási kalózhajóra emlékeztet, közelről egy palotára, amelyet üvegpikkelyek borítanak, felülről hegyláncnak tűnik, bent pedig olyan, mintha a Föld egy elvarázsolt, mély üregében szólna a zene. A hamburgi Elbai Filharmónia épületében a napokban a Budapesti Fesztiválzenekar is fellépett. Közel egymilliárd euróba került a megvalósítása, így nagy elvárásokkal kezdtük el az épület bejárását.
Ritka az olyan munkahely, ahol az ember örömmel húz le 20 vagy akár 30 évet is egyben. Még kevesebb az olyan munka, amely estéről estére eufóriát ad. A Fischer Iván alapította Budapesti Fesztiválzenekar pont ilyen közeg a zenészek számára. Ezt a vonzerőt próbáltuk megfejteni a zenekar hamburgi fellépésén.
A volt keleti blokk kulturális ellenállásáról folyt nemzetközi kutatás a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével. Szamizdatok, beatmisés dokumentumok vagy éppen a Fekete Lyuk koncertfelvételeinek lelőhelyeit gyűjtötték össze. Miben különbözött a magyar disszidens kultúra a romántól vagy a csehszlováktól, és milyen tanulságokkal szolgál a 80-as évek undergroundja? Apor Péter történésszel beszélgettünk.
Az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról általában annyit tudunk, amennyit a korabeli értelmiség, a politikusok és az írók, költők erről megírtak. De hogy élte meg a sorsfordító eseményeket a hétköznapi ember? Álltak-e nők a délceg honvédek mellett, mikor csatába indultak? Divat volt-e a borotválkozás a szakállas, bajszos tablóképek korában? A kérdésekre a Guerilla című film rendezője, Kárpáti György Mór és Fónagy Zoltán történész válaszoltak.
Milyen érzés kilépni egyedül a Linkin Park rajongói elé? Mi fog történni a budapesti koncerten? Chester Bennington öngyilkossága után túl van-e már a gyászidőszakon a zenekar nemrég szólókarrierbe kezdett alapítója? Mike Shinodával beszélgettünk.
Tudja, hogy néznek ki belülről a világ legfényűzőbb szocialista palotái? És hogy már a hatvanas években arról álmodoztak, hogyan lehetne 100 százalékban újrahasznosítani egy város hulladékát? A Budapesti Építészeti Filmnapok vetítésein a mindennapjainkat érintő, a társadalmunkat jelentősen befolyásoló problémák és megoldások kerülnek napirendre. Ezeket a filmeket ajánljuk.
Digitálisan elérhetővé tették azt a 264 darabból álló irathagyatékot, amelynek nagy része a száműzetése idején Rákosi Mátyás által írt, illetve a neki és a feleségének címzett leveleket tartalmazza. Ezek olyan titkokat rejthetnek, amelyekről eddig a történészek sem tudtak. Kirajzolódik belőlük egy 20. századi diktátor gondolkodásmódja, Rákosi intellektusa, jó nyelvérzéke és a kényszerített emigrációjának kapcsolati hálója.
Egy Budapesten zajló művészeti képzés keretében állami gondozásban felnőtt fiatalok lehetőséget kapnak arra, hogy kitörhessenek a hátrányos helyzetükből. Hogyan tud a színházi nevelés segíteni ezeken az embereken, és miért tabutéma, hogy a „zaciból jöttek”? Három résztvevővel és az őket mentoráló rendezővel beszélgettünk.
Nem a Zöld könyv volt az idei Oscar-mezőny legerősebb filmje, tudnánk is vitatkozni a győzelmével, de nem akarunk. Mert a Viggo Mortensen és Mahershala Ali szereplésével készült road movie-t nagyon lehet szeretni. Megindokoljuk, hogy miért.
A 20. század legnagyobb hatású szoprán énekesnője volt, lépten-nyomon lesifotósok követték, fiatal rajongói napokat álltak érte sorba az operaházak kasszáinál. Maria Callas körül olyan sztárkultusz alakult ki, amilyet addig csak Hollywoodban lehetett látni. A hangjával sokan nem voltak megelégedve, mégis halhatatlan lett, az egyéniségével, a botrányaival és legendás fogyásával pedig új életet lehelt az opera műfajába is.
Fokozatosan veszíti el az érzékeit, kapcsolatát a világgal, a kommunikációt a rokonokkal belső zajok és hallucinációk váltják fel. A teste még ott van, a lelke, szelleme lassan eltűnik. Sokakat érintő, mégis kibeszéletlen témáról született színdarab a Trafóban. Az író-rendező Pass Andrea a haldoklás folyamatát dolgozta fel, saját édesapja elvesztéséről készített drámát. Az Eltűnő ingerek agyvérzéssel kezdődik és a halálig tart. De miért kell ezt az agóniát végignéznünk? Interjú.
A klímaváltozás már nemcsak a jegesmedvék és az unokáink problémája, hanem a mi életünket teszi tönkre jelen pillanatban is. A pániknak azonban nincs értelme, és idő sincs már arra, hogy politikusokra és nagyipari vállalatokra mutogassunk. A szakértők szerint jobb, ha már most átkalibráljuk a gondolkodásunkat, hogy fenntartható legyen az életvitelünk. Ez sok energiát fog igényelni, de egyszerűen nincs más választásunk.
Nem segítenek a fogyásban, nem biztos, hogy ártalmatlanok, de arra sincs bizonyíték, hogy veszélyesek lennének. Befolyásolhatják az anyagcserénket, de rákot valószínűleg nem okoznak. A boltokban is kapható mesterséges édesítőszerekről már sok mindent tudunk, de még mindig nagyon keveset. Két magyar kutatóval beszélgettünk, hogy választ kapjunk egy életbevágó kérdésre: egy kanál cukrot vagy inkább a „kis fehér pötyit” tegyük a kávénkba?
Az Atlanti-óceán, az ultramaratoni távok és Grönland meghódítása után Rakonczay Gábor eljutott a Föld legdélebbi pontjára is, és – mint mondja – még csak most kezd az expedíciózásba úgy igazán belemelegedni. Az Antarktiszról néhány napja hazajött kalandorral a déli-sarki túra legélvezhetőbb részeiről, az embert próbáló kihívásairól és arról is beszélgettünk, hogy a nemzetközi elismerésért még a mostani teljesítményénél is nagyobbat kellene dobnia.
Három magyar orvos arra vállalkozott, hogy műtétek sorozatával megpróbáljon szétválasztani egy fejüknél összenőtt bangladesi ikerpárt. A végső, szétválasztó műtétet várhatóan tavasz végén, nyár elején végrehajtó idegsebész, a Honvédkórház Idegsebészeti Osztályának főorvosa, Csókay András szaktekintély, ám a szakmán belül is vitatott személyiségnek számít: nyíltan hangoztatja vallásosságát és az abortuszellenességét. Meggyőződése, hogy imádság és bonctermi gyakorlás nélkül a számára nincs sikeres nagyműtét. Interjú.
Egy hétig ingyen és online megtekinthető Tóth Barnabás rövidfilmje, a Susotázs, amely bejutott az Oscar-esélyes alkotások szűkített listájára.
Miért szavalják Petőfit a világ legnépesebb országában? Miért szerepel a kínai tankönyvekben a Szabadság, szerelem! című vers? A Kínában a huszadik század első felében kibontakozó Petőfi-kultusznak jártunk utána a költő 196. születésnapja alkalmából.
A világ talán legnagyszerűbb munkája lehet egy egész évben nyitva tartó karácsonyi boltot és múzeumot vezetni. Hubay Éva szentendrei karácsonyszalonja ugyanis roskadásig van mesebeli kincsekkel. Mit aggattak száz évvel ezelőtt a karácsonyfára, és mi a divat most? Miért Frankfurt a karácsonybiznisz központja? A Hubay Ház alapítójával szakértettük a karácsonyfadísz-ipart.
Pénteken debütál a Netflixen – és így 190 országban – A miniszter félrelép olasz változata, amely Budapesten játszódik. A karácsonyi vígjáték megvalósítása Osvárt Andrea ötlete volt, aki nemcsak producere a filmnek, de szerepel is benne. Úgy látszik, a miniszterek Magyarországon tényleg nem tudnak nem félrelépni.
A Csirkefej rendezője úgy küldött ki meghívókat egy Spiró-darabra, hogy az e-mailben kifejtette markáns véleményét is az Orbán-rezsimről. A levelet valaki kiszivárogtatta a Külügyminisztériumnak, ahonnan értesítették a Párizsi Magyar Intézetet. Az intézet vezetője szerint nem Spiró György darabjával van a bajuk, hanem azzal, hogy a rendező politikai demonstrációra használta volna föl az egyébként a kormány támogatásával készült előadást.
