Csatlós Hanna

A Hadrianus-palota köszöni szépen, jól van egy golfpálya alatt is

Milyen előnyökkel járt volna az az UNESCO-védelem, amelytől egy kormányzati döntés értelmében a Hadrianus római császárnak tulajdonított helytartói palotát megfosztották? És mire jó egy láthatatlan kincs, amelyet nem lehet mutogatni? A Hajógyári-sziget felszíne alatt elterülő óriási palotaromot a régészek szerint bonyolult lenne kiásni, egyelőre biztonságosabb neki a föld alatt.


Végre lefordították magyarról magyarra a Bánk bánt

Nádasdy Ádám fogta Katona József kétszáz évvel ezelőtt írt drámáját, a Bánk bánt, és fogyaszthatóvá tette. Magyarról magyarra fordítani azonban semmivel sem könnyebb, mint egy Shakespeare-darabot új fazonba rázni. Katona nagy kihívások elé állította Nádasdyt, de a végeredmény magáért beszél: olyan művet kaptunk, amelyhez talán a tanárok, diákok és a színházi rendezők is nagyobb kedvvel fognak hozzányúlni.



Fischer Iván: Az elmúlt koncertek élményét kidobja az agyam egy limbóba

Mi a reggeli rutinja Fischer Ivánnak, és mennyit érzékel abból, ami a háta mögött zajlik a közönség soraiban? Mitől aktuális Bartók Béla zenéje, és az őszinte görög tragédia miért passzol jobban a jelenkorhoz, mint a barokk közönséghez? A Budapesti Fesztiválzenekar karmesterével és vezetőjével beszélgettünk, és kiderült, hogy rendkívül elfoglalt ember létére Fischer Iván néha még unatkozik is.


Az sem gond, ha eltörjük a bordáját

Ezrek életét menthetnénk meg, ha lenne merszünk az újraélesztéshez. Márkus Dávid mentőápoló segítségével eláruljuk, hogyan és miért lépjen azonnal a tettek mezejére pánikolás helyett, ha vészhelyzet van, és miért nem szabad leállni, még akkor sem, ha integetnénk az érkező mentőknek.



A hamburgiaknak is megvan a maguk stadionja, csak éppen Bartók szól benne

Az esős, párás időben távolról óriási kalózhajóra emlékeztet, közelről egy palotára, amelyet üvegpikkelyek borítanak, felülről hegyláncnak tűnik, bent pedig olyan, mintha a Föld egy elvarázsolt, mély üregében szólna a zene. A hamburgi Elbai Filharmónia épületében a napokban a Budapesti Fesztiválzenekar is fellépett. Közel egymilliárd euróba került a megvalósítása, így nagy elvárásokkal kezdtük el az épület bejárását.


Mintha mi, magyarok elmennénk a Real Madridhoz, és ott fociznánk

Ritka az olyan munkahely, ahol az ember örömmel húz le 20 vagy akár 30 évet is egyben. Még kevesebb az olyan munka, amely estéről estére eufóriát ad. A Fischer Iván alapította Budapesti Fesztiválzenekar pont ilyen közeg a zenészek számára. Ezt a vonzerőt próbáltuk megfejteni a zenekar hamburgi fellépésén.


Ravasz trükkel játszották ki a magyar művészek a titkosszolgálatot

A volt keleti blokk kulturális ellenállásáról folyt nemzetközi kutatás a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével. Szamizdatok, beatmisés dokumentumok vagy éppen a Fekete Lyuk koncertfelvételeinek lelőhelyeit gyűjtötték össze. Miben különbözött a magyar disszidens kultúra a romántól vagy a csehszlováktól, és milyen tanulságokkal szolgál a 80-as évek undergroundja? Apor Péter történésszel beszélgettünk.


A szabadságharc tényleg beindította a szerelmet

Az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról általában annyit tudunk, amennyit a korabeli értelmiség, a politikusok és az írók, költők erről megírtak. De hogy élte meg a sorsfordító eseményeket a hétköznapi ember? Álltak-e nők a délceg honvédek mellett, mikor csatába indultak? Divat volt-e a borotválkozás a szakállas, bajszos tablóképek korában? A kérdésekre a Guerilla című film rendezője, Kárpáti György Mór és Fónagy Zoltán történész válaszoltak.



A tökéletes várost akarta felépíteni a 20. század Leonardója, de kudarcot vallott

Tudja, hogy néznek ki belülről a világ legfényűzőbb szocialista palotái? És hogy már a hatvanas években arról álmodoztak, hogyan lehetne 100 százalékban újrahasznosítani egy város hulladékát? A Budapesti Építészeti Filmnapok vetítésein a mindennapjainkat érintő, a társadalmunkat jelentősen befolyásoló problémák és megoldások kerülnek napirendre. Ezeket a filmeket ajánljuk.


Most belenézhet, hogyan könyörgött Rákosi Mátyás a hazatérésért

Digitálisan elérhetővé tették azt a 264 darabból álló irathagyatékot, amelynek nagy része a száműzetése idején Rákosi Mátyás által írt, illetve a neki és a feleségének címzett leveleket tartalmazza. Ezek olyan titkokat rejthetnek, amelyekről eddig a történészek sem tudtak. Kirajzolódik belőlük egy 20. századi diktátor gondolkodásmódja, Rákosi intellektusa, jó nyelvérzéke és a kényszerített emigrációjának kapcsolati hálója.




Amikor mínusz 40 kiló történelmet csinált

A 20. század legnagyobb hatású szoprán énekesnője volt, lépten-nyomon lesifotósok követték, fiatal rajongói napokat álltak érte sorba az operaházak kasszáinál. Maria Callas körül olyan sztárkultusz alakult ki, amilyet addig csak Hollywoodban lehetett látni. A hangjával sokan nem voltak megelégedve, mégis halhatatlan lett, az egyéniségével, a botrányaival és legendás fogyásával pedig új életet lehelt az opera műfajába is.


Nehéz elbúcsúzni egy olyan embertől, aki nincs magánál

Fokozatosan veszíti el az érzékeit, kapcsolatát a világgal, a kommunikációt a rokonokkal belső zajok és hallucinációk váltják fel. A teste még ott van, a lelke, szelleme lassan eltűnik. Sokakat érintő, mégis kibeszéletlen témáról született színdarab a Trafóban. Az író-rendező Pass Andrea a haldoklás folyamatát dolgozta fel, saját édesapja elvesztéséről készített drámát. Az Eltűnő ingerek agyvérzéssel kezdődik és a halálig tart. De miért kell ezt az agóniát végignéznünk? Interjú.


A klímakatasztrófa nem lesz, hanem van

A klímaváltozás már nemcsak a jegesmedvék és az unokáink problémája, hanem a mi életünket teszi tönkre jelen pillanatban is. A pániknak azonban nincs értelme, és idő sincs már arra, hogy politikusokra és nagyipari vállalatokra mutogassunk. A szakértők szerint jobb, ha már most átkalibráljuk a gondolkodásunkat, hogy fenntartható legyen az életvitelünk. Ez sok energiát fog igényelni, de egyszerűen nincs más választásunk.


Kalóriamentes, és mégsem fogyunk tőle, mi az?

Nem segítenek a fogyásban, nem biztos, hogy ártalmatlanok, de arra sincs bizonyíték, hogy veszélyesek lennének. Befolyásolhatják az anyagcserénket, de rákot valószínűleg nem okoznak. A boltokban is kapható mesterséges édesítőszerekről már sok mindent tudunk, de még mindig nagyon keveset. Két magyar kutatóval beszélgettünk, hogy választ kapjunk egy életbevágó kérdésre: egy kanál cukrot vagy inkább a „kis fehér pötyit” tegyük a kávénkba?


Rakonczay Gábor: Extrém helyzetekben az egyetlen veszélyforrás maga az ember

Az Atlanti-óceán, az ultramaratoni távok és Grönland meghódítása után Rakonczay Gábor eljutott a Föld legdélebbi pontjára is, és – mint mondja – még csak most kezd az expedíciózásba úgy igazán belemelegedni. Az Antarktiszról néhány napja hazajött kalandorral a déli-sarki túra legélvezhetőbb részeiről, az embert próbáló kihívásairól és arról is beszélgettünk, hogy a nemzetközi elismerésért még a mostani teljesítményénél is nagyobbat kellene dobnia.