szerző:
Tetszett a cikk?

A világ minden pontjáról összesen 107 kutató húzza meg ismét a vészharangot az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentésében. Aszályokról, élelmiszerhiányról, a termőtalaj elpusztulásáról írnak. A globális felmelegedéshez a mezőgazdasági gyakorlataink megváltoztatásával kell alkalmazkodnunk.

„Talán a legfontosabb, amit ez az új különjelentés kimutatott, hogy a globális átlaghőmérséklethez képest körülbelül kétszer akkora mértékben melegszik a szárazföld, és ennek már most jelentősek a hatásai. Sok helyen vezet elsivatagosodáshoz vagy a száraz, aszályos időszakok meghosszabbodásához” – mondja Ürge-Vorsatz Diána, a CEU klímakutatója, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke.

A magyar kutató egy hosszú tárgyalássorozat végén adott interjút lapunknak: az IPCC tagjai az elmúlt egy hétben vitatták meg Genfben a több éven át, összesen 52 ország 107 tudósa által készített legújabb klímajelentést. A dokumentum arról ad objektív és átfogó képet, hogy a klímakatasztrófa miként befolyásolja a mezőgazdasági tevékenységeinket, hogyan járul hozzá a talajerózióhoz, és mely területeket fenyeget jelenleg súlyos élelmiszer- és vízhiány, valamint – és ez nagyon fontos – 

hogy mekkora mértékben járul hozzá az élelmiszertermelés és a fogyasztás az éghajlatváltozáshoz.

Mert mostanra már semmi kétség sincsen afelől, hogy a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlataink és a globális felmelegedés egymást felerősítő folyamatok, aminek az az eredménye, hogy míg az iparosodás óta globálisan az átlaghőmérséklet (beleértve az óceánokat és a kontinenseket) 0,87 fokkal emelkedett, addig a szárazföldek átlaghőmérséklete 1,53 fokkal nőtt.

©

Jelenleg a jégmentes szárazföld több mint 70 százalékát hasznosítja valamilyen módon az ember, és a mezőgazdaság nagymértékben hozzájárul nemcsak a felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásához, de a növény- és állatvilág sokféleségének csökkenéséhez és a természetes élőhelyek (lápos területek, erdők, nagy kiterjedésű füves területek) eltűnéséhez is. A kormányközi panel jelentéséből pedig az is kiderül, hogy a levegő megnövekedett szén-dioxid-tartalma miatt a learatott gabonák, zöldségek, gyümölcsök bizonyítottan kevesebb tápanyaggal rendelkeznek.

Csupán az a tény, hogy eszünk és élelmiszerre van szükségünk – így az élelmet meg kell termelni, elő kell állítani, be kell csomagolni, és el kell szállítani –, az összes károsanyag-kibocsátásunk egyharmadért felelős

– mondja Ürge-Vorsatz Diána.

Ürge-Vorsatz Diána
©

Hozzáteszi, hogy a jelentés rámutatott arra is, hogy az ételhulladékok (melybe beletartoznak az elpazarolt ételek, a boltok polcairól idő előtt levett vagy a nem tökéletes kinézetük miatt eleve fel sem került élelmiszerek is) ugyancsak tehetnek a felmelegedésről. A megtermelt, előállított élelmiszereknek számottevő hányada, körülbelül a 30 százaléka hulladékként végzi, és ez 8-10 százalékban járul hozzá az üvegházhatású gázok légkörbe juttatásához.

Igenis nagyon nagy baj az élelmiszert kidobni, ahogy a terményszállításnak, a feldolgozásnak, a túlzott vöröshús-fogyasztásnak vagy a műtrágyázásnak is óriási negatív hatása van a környezetünkre és az éghajlatra.

Az ENSZ most publikált klímajelentéséhez több mint 7000, a témakörben megjelent tanulmányt analizáltak a kutatók, és többek között arra jutottak, hogy a megváltozott klíma megköveteli, hogy változtassunk az étkezési szokásainkon, különben még nagyobb lesz a baj. Ez például azt jelenti, hogy radikálisan csökkentenünk kellene a húsok, ezen belül is a vörös húsok fogyasztását, mert ezek előállításához kérődző állatokat kell tenyészteni, ami viszont nagy metánkibocsátással jár. És ez nemcsak a nyúljás-csülkös pacalt főző Németh Szilárdnak, hanem mindenki másnak is komolyan kellene venni. A metán erősebb üvegházhatású gáz a szén-dioxidnál is; és az agrárszektor – ennek főként az állattenyésztés és a rizstermesztéssel foglalkozó része – tehető felelőssé a metánkibocsátás közel feléért. Arról sem érdemes megfeledkezni – teszi hozzá a klímakutató –, hogy akár tízszer annyi földterület is szükséges ahhoz, hogy hússal "megtermeljük" ugyanazt a kalóriamennyiséget, mint amennyit a növényi táplálék termesztésével "elő tudunk állítani".

Felejtsük el a szántást

De nemcsak az étkezési szokásainkat, hanem annak módját is meg kell változtatnunk, ahogyan megtermeljük magunk számára az élelmiszert.

Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási körülmények, amelyek nagyban befolyásolják az emberiség élelmiszerellátását. Gyakoribbak a nagy kiterjedésű erdőtüzek, és bár például Magyarországon kevesebb a csapadékos napok száma, de az esőzések, a viharok intenzívebbek, amelyek így nagyobb erővel pusztítják a termőtalajt. Gyakoribbak és hosszabb ideig tartanak a hőhullámok és az aszályos időszakok is. 2015-ös adatok szerint 1980 és a kétezres évek között már 500 millió ember élt olyan területen (főként Dél- és Kelet-Ázsiában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten), amely elsivatagosodott.

Tűzoltók locsolják az égő növényzetet a közép-portugáliai Sarnada településnél 2019. július 21-én.
©

„Azt is látni kell ugyanakkor – és ez a másik fontos állítása a jelentésnek –, hogy az éghajlatváltozás negatív hatásaira nagyon ráerősítenek a jelenlegi mezőgazdasági folyamatok, mint például a Magyarországon is elterjedt hagyományos, szántásos földművelés” – hangsúlyozza Ürge-Vorsatz Diána.

A talaj forgatására alapozott művelésnél ugyanis az erózió mértéke körülbelül a százszorosa annak, mint amekkora mértékben a talaj aztán képes regenerálódni. Szántáskor gyors ütemben megy tönkre a termőtalaj, ami rásegít a klímaváltozás által már előidézett aszályosodásra. A hagyományos művelésnél a föld az év egy részében parlagon hever, nincsenek rajta növények, így az intenzív esőzések könnyebben lemossák a termőréteget, amelynek az a következménye, hogy a föld a vizet nem tudja magába szívni, magában tartani. A víz így nagyobb melegben gyorsabban elpárolog, ami ugyanoda vezet: kitikkadt talajhoz.

©

A jelentés szerint leginkább a Földközi-tenger vidékét, Nyugat-Ázsiát, Dél-Amerikát, Afrikát és Északkelet-Ázsiát sújtja a föld kiszáradása, de a kutató hozzáteszi, hogy az egyre súlyosabb aszályokat Közép-Európa és Magyarország sem tudja elkerülni.

Nagy kulturális változásra van szükségünk, mert a mezőgazdasági kultúránk most egész másról szól. Most csak kizsigereljük a földet. Ha viszont így folytatjuk, akkor Magyarországot sem fogjuk tudni ellátni a saját termésünkkel. 

Az aszály és a hőhullámok miatt csökken a betakarítható élelmiszer mennyisége: a mediterrán régióban már most 5 százalékkal csökkentek a terméshozamok, Magyarországon pedig a zöldborsó, a kukorica és a búza sínyli meg elsősorban a klímakatasztrófát (erről a Qubit írt hosszabb cikket itt). 2050-re a prognózis szerint akár 23 százalékkal is megemelkedhet globálisan a gabona ára.

Ha a világ nagyrésze ragaszkodik a szántásos műveléshez, akkor a föld szomjazását csak öntözéssel lehetne elkerülni. Ezzel viszont az a baj – hívja fel a figyelmet a klímakutató –, hogy jelenleg körülbelül csak a termőföldek két százalékát öntözzük globálisan, de már így is az édesvíz-felhasználásunk 70 százaléka erre megy el. Azaz fogytán a vízkészlet, és mi sem ússzuk meg a szomjazást:

ideiglenesen és kisebb területeken Magyarországon is jelentkezni fog a vízhiány, ha növeljük az öntözés intenzitását.

©

Mindennek a legsúlyosabb következménye az lesz, hogy fokozódni fog az elvándorlás, egyre több ember kényszerül az élhetetlen környezete, a víz- és az élelmiszerhiány miatt migrációra. Az IPCC jelentésében azt írják, hogy 2050-ig másfél fokos melegedés mellett 178 millió ember, két fokos átlaghőmérséklet-emelkedés mellett 220 millió ember indulhat útnak, ha őket már képtelen többé eltartani az otthonuk.

Jó hír a szerencsétlenségben, hogy a kutatók szerint megvannak az eszközeink arra, hogy mérsékelni tudjuk a katasztrofális következményeket. Rögtön a legelső feladatunk lenne a szántás és a vegyszeres földművelés gyakorlatának megváltoztatása. Mert, ha megpróbáljuk elkerülni az elsivatagosodást, akkor a talaj termékenysége növelhető, a vízellátása fokozható, az erózió csökkenthető, és a termés tápanyagtartalma is növelhető. Az ENSZ felhívja a figyelmet az ökológiai gazdálkodásra, a környezetbarát gazdaságok ugyanis már megmutatták, hogy ha a talaj igénytől függően egész évben növényekkel van borítva, az nagyon hasznos a környezetünkre nézve.

A sokszínű vetésforgók, az egyszerre elvetett növénytársulások egyrészt a talaj műtrágyázás nélküli tápanyag-visszapótlását szolgálhatják, másrészt csökkentik a terméskiesés kockázatát, megmarad a termőföldben a nedvesség, és így a talaj több szén-dioxidot is képes megkötni a levegőből. Ha pedig a termőföldek közelébe cserjéket, fákat is ültetünk, azok a szél, a homok- és porviharok erodáló hatását mérsékelik.

A képlet tehát nem is olyan bonyolult, de mint ahogy a klímakatasztrófa idején az életünk minden területére igaz, a mezőgazdaságban is sürgős és radikális szemléletformálásra van szükség.

©
Tálcán kínálják a tudományos eredményeket a döntéshozóknak

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) 31 éve működik, rendszeresen publikál jelentéseket a globális klímafolyamatokról. 2007-ben a szervezet Nobel-békedíjat kapott azért, mert elősegítette, hogy az éghajlatváltozást kutató közösség üzenetei eljussanak a politikusokhoz és a magánszektorhoz egyaránt. A jelentések a tudományos közösség és a szakpolitikai, azaz a döntéshozó közösség együttműködése során jönnek létre.

Ezek a jelentések nem önálló kutatásokon és méréseken alapulnak, hanem a klímaváltozás témakörében megjelent több ezer kutatást, szakemberek százainak segítségével értékelik ki, azaz az IPCC-nél metaanalízist csinálnak. Összegezik, hogy milyen pontokon van tudományos konszenzus, milyen kérdések vitásak, és mely területeken van szükség további kutatásokra, hogy a kérdések eldőljenek. Az IPCC prognózisai megalapozottságuk miatt nagyon megbízhatók és objektívek. Az augusztus 8-án publikált jelentés összeállításában részt vevő kutatók több mint fele fejlődő országból származik. 

Jelenleg a hatodik jelentésciklusát éli a kormányközi panel, ebben három különjelentést (special report) ad ki az IPCC. A tavalyi volt ezek közül az első, ebben figyelmeztettek arra a kutatók, hogy már az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest a kétfokos felmelegedésnél is kisebb mértékű, azaz a másfél fokos felmelegedés is elegendő a drámai következményekhez.

A mostani, a földhasználatról szóló különjelentés a második, és szeptemberben jön ki az óceánokról és a krioszféráról, tehát a Földön található hó- és jégtakaróról szóló jelentés.

Négy-öt évente az IPCC az említetteknél is nagyobb formátumú átfogó riportokat tesz közzé, a legutóbbi ilyen vaskos dokumentum az ötödik jelentés volt, 2014-ben. Ennek a legnagyobb jelentősége abban állt, hogy minden kétséget kizárt afelől, hogy a globális felmelegedés nagyobb részt az ember környezetszennyező tevékenységének a következménye.

Az ötödik jelentés kimondta, hogy legalább 95 százalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a földi átlaghőmérséklet emelkedését az elmúlt évtizedekben „több mint felerészben” az emberi tevékenység okozza, és ha a jelenlegi tendenciák változatlanul folytatódnak, a közvetlen következmény a világtengerek átlagvízszintjének 1 métert közelítő emelkedése is lehet, ami önmagában is tömegkatasztrófákat okoz.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Történelemhamisítóra sikerült a Trianon-árok, figyelmeztet egy történész

Történelemhamisítóra sikerült a Trianon-árok, figyelmeztet egy történész

Nyílnak a határok a Balkánon, de csak negatív koronateszttel járhatók

Nyílnak a határok a Balkánon, de csak negatív koronateszttel járhatók

80 milliónyi ajándékpénzt hagytak a bulizók a Szigetnél

80 milliónyi ajándékpénzt hagytak a bulizók a Szigetnél