szerző:
Csatlós Hanna

Gyűjtik a cigicsikkeket, száműzik a műanyagokat, és egyre kevésbé bíbelődnek a tonnányi műsorfüzet legyártásával a hazai fesztiválok.

A fesztiválokon sokszor egy egész városnyi vendég telepedik le napokra a természet közelében, a többszörösét fogyasztja el, mint máskor, és egész szeméthegyet hagy maga után egyszer használatos műanyagokból. Arról még kár álmodni, hogy egy fesztivál egyszeriben nullára csökkentse a környezetterhelését, mert a kizöldülés egyrészt súlyos pluszköltségekkel jár, másrészt olyan megoldásokat kívánna, amelyek még nincsenek elérhető közelségben. De ezek a rendezvények sem úszhatják meg, hogy a fenntarthatóbb működés lehetőségeit keresve legalább csökkentsék az ökológiai lábnyomukat.

A legfőbb hulladékforrás az eldobható söröspohár. Ezt már sok fesztiválszervező felismerte, mint ahogyan azt is, hogy talán ezt a legegyszerűbb valamilyen környezetbarát helyettesítővel kiváltani. Egyre több rendezvényen vezetik be az újrapohárrendszert. A dunaújvárosi Rockmaraton már az évtized elején ráállt a repoharakra, kötelezővé téve azok használatát a kitelepült büféknek, mára pedig a Művészetek Völgye, a Bánkitó és az Ördögkatlan rendezői is azt tették alapértelmezetté. A Sziget Fesztiválon tavaly másfél millió eldobható poharat spóroltak meg a repoharak használatával, ráadásul már a műanyag zacskókat és szívószálakat is betiltották.

©

A repoharas megoldás akkor igazán zöld, ha betétdíjas rendszerben működik, mert egy darab így akár százszor is használható, míg a lebomló poharak ugyanúgy egyszer használatosak, és a szelektív begyűjtésük sem könnyű egy fesztiválon – hívja fel a figyelmet a többek között a Paloznaki Jazzpiknikkel együttműködő Zöldövezet Társulás. Paloznakon a betétdíjas üvegpoharak váltak be, ezekből kevesebb forog a napi 6 ezer vendég között, mint a plasztik repohárból, és a mosogatást is biotisztítószerekkel végzik.

A siófoki Samsara jógafesztiválon az idén már semmiféle eldobható műanyag és papír nem lesz forgalomban. A vendégeket arra kérik, hozzanak magukkal edényeket és evőeszközöket, ha pedig mégis megfeledkeznének róla, akkor letét ellenében bérelhetnek maguknak komplett étkészletet.

A szelektív hulladékkezelés már minden fesztiválon alap, de a megvalósítás távol áll a tökéletestől. A Bánkitó úgy számol, hogy a hulladék 40 százaléka kerül a szelektív kukába, a Sziget Fesztivál pedig azt közölte, a szemét felét tudták tavaly újrahasznosításra begyűjteni. A Rockmaraton, a Művészetek Völgye és a Samsara is hangsúlyozza, hogy a szelektálást nem bízzák kizárólag a fesztiválozók belátására; itt is, ott is szemétszedő különítmény gondoskodik arról, hogy minden darab a megfelelő hulladék közé kerüljön.

Több fesztiválon is papírpohárral, fa evőeszközzel, cukornád tányérral vagy lebomló PLA műanyaggal váltják ki a plasztikot. Ez utóbbinál azonban több dologra is figyelni kell: a lebomló műanyagot a szelektíven gyűjtött műanyag szeméttől el kell választani. És az sem bomlik le csak úgy magától, a folyamathoz ipari körülményekre van szükség, Magyarországon viszont ma nincs erre alkalmas feldolgozóüzem. Jobbára tehát a kommunális hulladékban végzi a „bioműanyag”.

Mivel a hulladék szállítása is szén-dioxid-kibocsátással jár, az lenne az ideális, ha a szemetet helyben tudnák feldolgozni. Erre is van példa: a Szigeten beindított mini-komposztálóüzem, ahová azok az ételmaradékok és lebomló evőeszközök, tányérok kerülnek, amelyek egy speciális vendéglátóblokkból, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hét étkezde valamelyikéből mennének a szemétbe.

A több fesztivált is kiszolgáló Zöldövezet Társulás elnöke, Csobay Krisztina szerint megrendelőként a szervezőknek kellene a környezettudatos irányba terelni az alvállalkozókat. De elismeri a nehézségeket: a fenntartható módon működő büfék például nem mindig állnak készen arra, hogy egy nagy fesztivál közönségét kiszolgálják.

©

Azzal is zöldebbé válhat egy fesztivál, ha a látogatóit arra ösztönzik, hogy minél környezetkímélőbb módon jussanak el a helyszínre. A Rockmaratonon a vonatjegy árával spórolhat, aki nem autózik, a Bánkitóra pedig minden évben szervezett bringautak indulnak, és a Magyar Kerékpárosklub tagjai kedvezménnyel vehetnek bérletet a fesztiválra. Paloznakra három városból indulnak buszok, a fesztiválról pedig tuktukkal mehet aludni, aki valamelyik közeli településen szállt meg.

Senki sem szeret szemetet gyártani, ezért hosszabb távon a nyomtatott programfüzetet is kiválthatják a mobilappok. A Samsara programját már ki sem adják fizikai formában. Hogy egyelőre nem tolonganak a követőik, azt talán az is magyarázza, hogy más fesztiválok más összetételű, akár idősebb vendégei még kifejezetten igénylik a lapozgatható programkínálatot.

©

Néhány éve még szóba sem került volna, hogy a sátrakat is a hulladékok között emlegessük, de ma már a nagy fesztiválokon megszokott, hogy a pár nap alatt leharcolt olcsó műanyag sátraikat egyszerűen hátrahagyják a fesztiválozók. Ezek újrahasznosítása még nincs megoldva, mondja Dominus Ákos, a Sziget Zrt. környezetvédelmi menedzsere, hozzátéve: az idén európai kampány indul azért, hogy a fesztiválozók szedjék össze maguk után a sátraikat. A Sziget mindenesetre a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve rászorulóknak adja a még ép darabokat.

Ideális esetben a bulizás közben elszívott rengeteg cigarettát sem taposnák a földbe. A Szigeten, a Bánkitó Fesztiválon és a Samsarán ezért mobil hamutartókat osztogatnak a fesztiválozóknak. Persze a csikkek így is a kommunális szemétben végzik, mert bár létezik példa az újrahasznosításukra, idehaza nem működik olyan cég, amely segítene ezen a gondon.

Van bőven lemaradásuk a fesztiváloknak az okosabb víz- és a zöldebb energiafelhasználás terén is, de ez vastagon pénzkérdés. Zuhanyozás után például újra fel lehetne használni a vizet a vécék öblítéséhez, de az ehhez szükséges technológia egy fesztivál méreteire kalkulálva meglehetősen drága, még a Sziget büdzséjéhez mérten is, nemhogy egy pár napra kitelepülő falusi fesztivál számára.

Próbálkozások vannak, de ezek inkább bemutatóteremként működnek. A Szigeten kialakított 200 férőhelyes EcoCampingben például olyan megoldásokat tesztelnek, amelyeket utána szélesebb körben is bevetnének, ilyen a hagyományosnál 85 százalékkal kevesebb vizet használó vákuumos WC. Vagy a napelemek, amelyekről sokan azt gondolnák, hogy pofonegyszerű lenne mindenhová telepíteni őket, és máris megvan a megújuló energia.

Volt azonban olyan fesztivál, ahol még arról is kénytelenek voltak lemondani, hogy dekorációs céllal napelemről táplált izzókkal díszítsenek fel egy körtefát, a rendszer telepítése ugyanis milliókat emésztett volna fel. Egyelőre igen távol vagyunk attól, hogy például egy 3000 amper áramerősséget igénylő kisebb fesztivál energiaellátását akár csak részben napkollektorokkal oldhassák meg.

Biozuhany a Samsarán. Vissza a természetbe
©

Alapjában véve az alacsony vízfelhasználású mobil vécé sem rossz megoldás, de a legkisebb ökolábnyomot a komposztvécé hagyná, amelynek az öblítéséhez egyáltalán nincs is szükség vízre, és a komposztanyag később felhasználható trágyázásra. Idehaza azonban eddig csak a Samsara tudott ilyen biovécéket beszerezni. A környezetkímélő zuhanyozást tekintve is jól áll a siófoki fesztivál, Czinkóczky Csaba szervező szerint egy speciális szűrő- és keringetőrendszerrel ellátott tóból nyerik a mosdáshoz szükséges vizet, és oda is engedik vissza a felhasználtat. „A zuhanyvíztisztító S alakú tó már két éve kész, de csak az idén fog végre teljes kapacitással működni” – mondja a szervező. Ahol az ilyen megoldások még távol vannak, ott legalább környezetbarát vécépapírt és kézmosót helyeznek el a mellékhelyiségben.

Nem lehet azonban minden tökéletes, még egy hangsúlyozottan ökotudatos fesztiválon sem. A Samsara is kénytelen kompromisszumokat kötni: bár egyre több napelemet használnak, a sok áramot fogyasztó színpadokhoz még mindig csak dízelolajos aggregátorral tudják az energiát biztosítani, mert nincs vezetékes áram a területen. Ezen legalább Paloznakon már túlestek, az idén egy mobil transzformátor révén végre sikerül majd rácsatlakoztatni a rendezvényt egy közeli nagyfeszültségű elektromos hálózatra.

Egy fesztivál végeredményben azzal is segíteni tud, ha legalább eltakarít maga után, és megpróbálja mérsékelni a károkat. Erre szolgálnak a rendezvényeket követő takarítási hullámok, amelyek során igyekeznek minden eldobált hulladéktól megszabadítani a környezetet. Az utolsó lépés pedig a kertrendezés, a füvesítés vagy az az inkább szimbolikus ötlet, amellyel a Sziget Fesztivál él az idén: az említett helyszíni minikomposztálóból nyert anyaggal végül a Hajógyári-sziget szokásos éves rekultivációja során trágyázzák majd meg a bulizók lába által megtaposott földet.

Cikkünk megjelent a HVG 2019/24. számában.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Paul Lendvai: Orbán a demokrácia védelmezőjéből a demokrácia halálának szerzője lett

Paul Lendvai: Orbán a demokrácia védelmezőjéből a demokrácia halálának szerzője lett

Ritka nagy csalással vádolja egy szakértő a GE-t

Ritka nagy csalással vádolja egy szakértő a GE-t

Ritka kubai rombuszkrokodilok érkeztek a budapesti állatkertbe

Ritka kubai rombuszkrokodilok érkeztek a budapesti állatkertbe

Felhős lesz a hosszú hétvége

Felhős lesz a hosszú hétvége

A horvátok is lehagynák Magyarországot az euróbevezetéssel, csak van egy kis gond

A horvátok is lehagynák Magyarországot az euróbevezetéssel, csak van egy kis gond

Tíz kilométeres a dugó az M7-esen a Balaton felé

Tíz kilométeres a dugó az M7-esen a Balaton felé