Arra ébredt, hogy lelövik – egy éve ölték meg Breonna Taylort a rendőrök az otthonában
Egy éjjeli házkutatás során lőtték le az ágyából kiugrasztott, ártatlan Breonna Taylort a louisville-i rendőrök tavaly március 13-án. A fiatal afroamerikai ápoló halála újabb lendületet adott az antirasszista tüntetéseknek Amerikában. A nő életét kioltó golyók nem, egyelőre csak a célt tévesztett lövedékek számítottak az igazságszolgáltatás szemében. Egy évvel az eset után a felelősségre vonás kimerült két kirúgásban, néhány figyelmeztetésben és egy felmentésben.
2020. március 12-e különleges nap volt egy fiatal, Louisville-ben élő pár életében, jó ideje ez volt ugyanis az első este, hogy a 26 éves Breonna Taylornek nem kellett dolgoznia a sürgősségin, ahol intenzív osztályos ápoló volt. A barátjával, Kenneth Walkerrel vacsorázni mentek, majd otthon filmet néztek, de a fiatal nő még a vége előtt belealudt.
Március 13-án, nem sokkal éjfél után három louisville-i nyomozó érkezett házkutatásra Breonna Taylor házához. Drogot kerestek, azt gyanították, hogy Taylor volt barátja – aki már nem élt a nővel – arra használja az ápoló otthonát, hogy ott rejtegesse a kábítószert. A házkutatáskor az épületben Taylor és az akkori párja, a 27 éves Kenneth Walker tartózkodtak.
Walker elmondása szerint arra riadtak fel, hogy valakik dörömbölnek. Mikor a három rendőr egy faltörő kossal rájuk törte az ajtót, a férfi rálőtt az egyikőjükre, mert azt hitte a hatóság embereire, hogy betolakodók, vagy hogy Taylor volt barátja támadt rájuk. Walker az egyikőjük combját találta el, mire a másik két rendőr tüzelni kezdett. A fiatal férfi nem kapott találatot, viszont a rendőrök öt golyót eresztettek Breonna Taylorbe, aki még a helyszínen életét vesztette. Drogot végül nem találtak a házban.
Eltelt néhány hónap, mire – hasonlóan több, ártatlanul lelőtt afroamerikai sorstársához – hashtag lett Breonna Taylor nevéből is, és egyre többen nemcsak azt akarták tudni, hogy pontosan mi történt azon az éjszakán, hanem igazságot is akartak az ártatlanul rendőri erőszak áldozatává lett fiatal nőnek. Tavaly június első hetében nagyot ugrott a Google-keresések száma Breonna Taylor nevére – az volt a fiatal nő 27. születésnapjának a hete, amikor hírességektől kezdve hétköznapi emberekig nagyon sokan igyekeztek hatni az igazságszolgáltatásra. #SayHerName feliratokkal és posztokkal emlékeztek meg róla, illetve a többi fekete nőről, aki a rendőri túlkapások áldozata lett.
Breonna Taylor a halálában mozgalmi jelkép lett, az arca visszaköszönt Oprah Winfrey magazinjának a címlapjáról, a Vanity Fair tavaly szeptemberben egy róla készült festménnyel a címlapján jelent meg. Louisville környékén óriásposztereken követelték a halálát okozó rendőrök letartóztatását. A nevét tüntetéseken skandálták, maszkokra és molinókra írták ki.
Az erőszak premier plánban
Tavaly májusban sokkolta a világot az a felvétel, amelyen egy rendőr nyolc percen át térdelt George Floyd nyakán, egészen addig, míg ki nem préselte a férfiből az utolsó leheletét is. Floyd halála után új erőre kapott a feketék jogegyenlőségéért és a rasszizmus ellen küzdő Black Lives Matter mozgalom.
Az Egyesült Államokban 2020-ban több mint ezer embert öltek meg a rendőrök, és bár az amerikai társadalomnak csupán 13 százalékát teszik ki az afroamerikaiak, a rendőrök által lelőtt emberek 28 százaléka fekete.
Nem egyszer szemtanúk, videofelvételek bizonyítják, hogy nem jogos önvédelemről, hanem indokolatlan brutalitásról van szó. 2012-ben például egy fegyvertelen kamaszfiút, Trayvon Martint lőtt agyon egy önkéntes polgárőr, akit aztán felmentettek az emberölés vádja alól. 2014-ben egy fergusoni rendőr ellen még csak vádat sem emeltek, pedig hat lövéssel terítette le a menekülő, szintén fegyvertelen fiatalt, Michael Brownt. Tavaly Ahmaud Arberybe futás közben eresztett golyót egy exrendőr és fia, ellenük azután emeltek vádat, hogy előkerült róluk egy videó. 2020 augusztusában pedig Jacob Blake hátába eresztett közvetlen közelről 7 golyót egy veterán rendőr, miután a férfi megpróbált az autójába ülni, és elhajtani előle. Az esetet ugyancsak bárki vissza tudja nézni YouTube-on.
Breonna Taylor esetében viszont bonyolítja a helyzetet, hogy egyelőre nem került elő döntő bizonyítékú videós anyag a házban történtekről. Az egyik rendőr testkamerája a lövöldözés utáni káoszt mutatja be, illetve Walker letartóztatását, aki ekkor sokkos állapotban van a barátnője halála miatt.
Ugyanakkor érdemi felvételek nélkül is számtalan részletet tudni lehet az ügyről, és az eddig megismert tények alapján azt is, hogy milyen cinikus és álszent az a rendszer, amelyben Taylor halálának ügyét kezelik.
Tavaly szeptemberben derült ki, hogy a vádesküdtszék döntése értelmében a házkutatást végző három rendőr közül egyedül Brett Hankinson nyomozó ellen kell vádat emelni,
és azt sem emberölés, csupán gondatlan veszélyeztetés miatt.
A bejelentés újabb, időnként erőszakba torkolló tüntetéshullámot indított el Louisville-ben, miközben számos híresség állt ki újra Breonna Taylor igazáért. George Clooney szégyenletesnek nevezte a döntést, ahogy Justin Bieber, Oprah Winfrey, Kerry Washington és Stevie Wonder sem hagyta szó nélkül az igazságtalannak tűnő fejleményeket.
A Breonna Taylor családját képviselő ügyvéd, Benjamin Crump azt kérte, hozzák nyilvánosságra azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján a vádesküdtszék döntött, attól tart ugyanis, hogy megpróbálják eltussolni az ügyet.
A rendőrök például azt állítják, hogy mielőtt az alvó párra rátörték volna az ajtót, kintről kiabálva figyelmeztették őket, hogy házkutatási parancsuk van. Ezt Kenneth Walker cáfolja, és elmondása szerint, mikor a dörömbölésre felriadtak a barátnőjével, kikiabáltak, hogy ki van az ajtó túloldalán, de nem kaptak választ. Walker szavahihetőségét egy hangfelvétel hivatott alátámasztani, amelyen az ijedt férfi a 911-es segélyhívása hallható. Walker azt kiabálta a telefonba: „Nem tudom, mi történik. Valaki berúgta az ajtót, és lelőtte a barátnőmet.”
A rendőrök azt vallották, hogy önvédelemből lőttek, miután az egyébként fegyvertartási engedéllyel rendelkező Walker – állítása szerint ugyancsak önvédelemből – golyót eresztett az egyikőjük lábába (a rendőr súlyos sérülést szerzett, de teljesen fel fog épülni). Ha ez így is történt, azt már semmi nem indokolja, hogy miért éppen a fegyvertelen Breonna Taylor kapott találatot, ráadásul nem is egyet, hanem rögtön ötöt. A barátja szerint Taylor körülbelül még öt percig kapkodott levegőért a földön fekve, és a rendőrök a sérült társukhoz hívtak mentőt, a leterített Taylorra pedig húsz percig rá sem nézett senki.
Azt már megállapították, hogy a halálos lövést Myles Cosgrove adta le Taylorra. Az egyik rendőrről, Brett Hankinsről eddig annyit sikerült bebizonyítani, hogy ő maga kívülről lőtt befelé a házba, a leredőnyözött ablakon és ajtón keresztül tüzelt: 10 golyót eresztett gyakorlatilag „vakon”, mert a redőny miatt nem láthatta a célpontot. Ez az egyetlen ok, ami miatt Hankinst még a nyár elején kirúgták, és amiért vádat emeltek ellene. A szanaszét repülő, teljesen random kilőtt golyók ugyanis veszélyeztették a szomszédokat.
Vagyis – ahogy a New York Times publicistája írja – az ügyben eddig kizárólag azok a lövedékek számítottak, amelyek nem Breonna Taylor testében végezték. Hankinsnek tehát azokért a leadott lövésekért kellett csak felelnie, amelyek végül nem találtak el senkit. Breonna Taylor halála miatt egyik rendőr ellen sem emeltek vádat. Később Cosgrove és Jaynes nyomozót hivatalosan kirúgták, Mattinglyt felmentették, a többiek pedig figyelmeztetést kaptak.
Breonna Taylor halála mindenesetre eredményezett változásokat. Greg Fischer demokrata polgármester, miután tavaly szeptemberben bejelentette, hogy a város a fiatal nő családjának 12 millió dolláros kártérítést fizet, szorgalmazta, hogy ezután a házkutatást végző nyomozókra is testkamerákat kelljen szerelni.
Kentuckyban a tragikusan végződő félreértések elkerülése végett betiltották a „kopogás nélküli” házkutatásokat is, mert fontos, hogy a bent lévők számára egyértelmű legyen: rendőrök akarnak behatolni. Ugyanakkor az is igaz, hogy ez majd megnehezíti a rendőrök dolgát, hiszen valószínűleg nem minden esetben életszerű, hogy kopogással jelzik, mielőtt valakire rátörik az ajtót.
A polgárjogi ügyvédeknek ezek a reformok azonban nem elegek. El akarják érni, hogy az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága foglalkozzék Arbery, Taylor és Floyd ügyével, valamint hogy az egyes eseteket ne lokálisan, egymástól szeparáltan, hanem szövetségi szinten kezeljék.
Mindenesetre a kérdésre, hogy mit ér a feketék, illetve a fekete nők élete, Amerika még keresi a választ. Egyelőre az biztos, hogy 2020-ban egy fiatal, ártatlan, a társadalom szempontjából fontos és hasznos munkát végző fekete nővel előfordulhatott az, hogy a rendőrök álmában lelőtték. És ezért eddig senki ellen nem emeltek vádat. Egy évvel később a tüntetők még mindig igazságot követelnek Breonna Taylornek.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
