szerző:
Tetszett a cikk?

Az Európai Parlament képviselői egy határozatban „LMBTQI szabadságzónává” nyilvánították az Európai Uniót, de lehet-e szabad valaki egy olyan tagállamban, ahol 2019 óta intenzív politikai támadásoknak van kitéve? A Háttér Társaság munkatársa arról számolt be lapunknak, hogy egyre több, tőlük segítséget kérő meleg, transz, queer magyar állampolgár találja az itthoni helyzetét reménytelennek.

hvg.hu: Az Európai Parlament most márciusban LMBTQI szabadságzónává nyilvánította az Európai Uniót. Mit is takar pontosan ez a kifejezés?

Dudits Luca: Ezzel azt akarják elérni, hogy az érintett szexuális kisebbséget sehol se lehessen diszkriminálni, üldözni az EU-n belül. Az erről szóló állásfoglalásban két országot konkrétan is megneveznek, amelyek miatt most erre a határozatra sor került: Lengyelországot és Magyarországot. Lengyelországban több mint száz, „LMBTQ ideológiától” mentes zónát nyilvánítottak ki az elmúlt másfél évben. Ez azt jelenti, hogy az érintett régiókban, településeken a helyi önkormányzatok nem ösztönözhetnek a befogadásra, és nem támogathatnak olyan szervezeteket, amelyek az LMBTQI emberek zaklatása, hátrányos megkülönböztetése ellen lépnének fel. Az ilyen zónák ellen tüntettek tavaly nyáron a lengyel aktivisták, de sokukat letartóztatták, többen rendőri túlkapások áldozatai lettek.

Magyarországon Ásotthalom néhány éve tiltotta be az azonos nemű házasságok propagálását, Nagykáta pedig nemrégiben hozott határozatot az LMBTQ-propaganda tilalmáról az önkormányzat intézményeiben. Ezeket a helyi lépéseket a központi kormányzati diskurzus segíti:

az LMBTQI közösség körülbelül 2019 óta számít bűnbaknak a kormány szemében. Akár azt is mondhatjuk, hogy azóta van ez így, amióta Kövér László a pedofilokhoz hasonlította az örökbefogadó azonos nemű párokat.

Ez volt az egyik első olyan megnyilvánulás, amely felhívta a figyelmet arra, hogy már nemcsak szélsőjobboldali, de vezető, kormánypárti politikusok is napirendre tűzik a témát. Majd a hangulatkeltő retorika után, 2020-ban a törvényalkotásban is megjelent az LMBTQI-ellenesség Magyarországon: az első hullámban megszavazták a 33-as paragrafust, amely betiltja a transzneműek számára a jogi nemváltoztatás lehetőségét, a második hullámban pedig az örökbefogadást próbálták ellehetetleníteni az azonos nemű párok esetében.

hvg.hu: A szabadságzónává nyilvánítás egy jelképes gesztus. Lehet számítani a közeli jövőben bármiféle gyakorlati következményre?

D.L.: Bízunk benne. Lengyelországban például van 6 olyan település is, amely elesett az uniós támogatásoktól, miután „LMBTQ-mentes zónának” nyilváníttatták magukat. Az EP állásfoglalása ugyan csak egy szimbolikus lépés, de az ilyeneknek is megvan a maga helye és jelentősége, befolyásolhatják a közvéleményt.

Ami talán ebből a szempontból fontosabb, hogy nemrég az Európai Bizottság LMBTQI Stratégiát fogadott el, amely viszont gyakorlati elemeket is tartalmaz; például azt, hogy biztosítani akarják a szivárványcsaládok szabad mozgását az EU-ban.

Dudits Luca, a Háttér Társaság kommunikációs munkatársa.
©

Azt is célul tűzték ki, hogy megvizsgálják az esélyegyenlőségi szerveket, ami Magyarország esetében érdekes lesz, tekintve, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóságot megszüntették (januártól beolvasztották az alapvető jogok biztosának hivatalába – a szerk.), Kozma Ákos ombudsman pedig az itt tárgyalt kérdésekben egyáltalán nem reagál. A 33-as paragrafus kapcsán, Orbán Viktor “a homoszexuálisok hagyják békén a gyermekeinket” kijelentése után, illetve a novemberi homo- és transzfób törvénytervezetek beadásakor is több civil szervezettel együtt fordultunk az alapjogi biztoshoz, mindhiába.

hvg.hu: „Ha valaki szülő az egyik országban, az az összes országban szülő” – írtuk korábban az emlegetett stratégiával kapcsolatban. Miért van szükség külön garanciára, hogy a szivárványcsaládok szabadon mozoghassanak?

D. L.: 21 olyan tagállam van, amely elismeri az azonos nemű emberek párkapcsolatát, akár házasság az, akár élettársi kapcsolat formájában, és ezen belül 15 tagállam engedélyezi nekik az örökbefogadást, 12 pedig a mesterséges megtermékenyítést. De mi van akkor, ha egy azonos nemű magyar pár Spanyolországban mesterséges megtermékenyítéssel gyermeket vállal, a spanyol születési anyakönyvi kivonatban két anya szerepel, ám a magyar dokumentumon egy anya és egy apa neve kell, hogy szerepeljen? Egyelőre megválaszolatlan ez a kérdés.

hvg.hu: A szabadságzónáról megjelent állásfoglalásból kiderül, hogy nemcsak Lengyelországban vagy nálunk, de uniós szinten is vannak még problémák az LMBTQ személyek jogegyenlősége, védelme terén. Nemrég például Belgiumban homofób indíttatásból gyilkoltak meg egy férfit.

D.L.: A gyűlölet-bűncselekmények még mindig megtörténnek Európa-szerte, és sajnos az áldozatok az esetek többségében nem fordulnak hatóságokhoz. A gyűlölet-bűncselekmények nagyon komolyan aluljelentettek Magyarországon is. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2019-es kutatásában 4000-nél több magyar válaszadó vett részt. 35 százalékukat zaklatták az identitásuk miatt a felmérést megelőző egy évben, 11 százalékukat pedig fizikailag vagy szexuálisan bántalmazták a felmérést megelőző öt évben. A legutolsó ilyen eseményt viszont mindössze 5 százalékuk jelentette a rendőrségnek.

©

Ezt az iszonyatosan alacsony számot részben az indokolja, hogy az áldozat tart a hatóságok homofób vagy transzfób megnyilatkozásaitól, vagy attól, hogy újra traumatizálódik, hogy nem veszik komolyan, hogy őt fogják hibáztatni, fél, hogy szégyenérzetet keltenek benne.

hvg.hu: A Háttér Társaság információs és lelkisegélyszolgálatot működtet. Körülbelül mennyien fordulnak önökhöz évente ilyen bűncselekmények után?

D. L.: Több tucatnyi ilyen megkeresést kapunk évente; azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt két évben emelkedett a gyűlölet-bűncselekmények száma.

hvg.hu: Ahogy nagyjából két évvel ezelőttre datálják azt is, hogy a kormány megkezdte az LMBTQ személyek elleni hangulatkeltést. Azt feltételezném, hogy ezzel párhuzamosan megnőtt az érintettek között azoknak a száma, akik inkább elmennének Magyarországról. Erről vannak esetleg adataik?

D.L.: A hívóink az utóbbi időben nagyon gyakran arról számolnak be, hogy rosszabbodik a mentális egészségük, kilátástalannak, reménytelennek érzik a helyzetüket. Prominens transznemű aktivisták közül többen már külföldre költöztek, és arra számítunk, hogy számos transz ember fogja követni a példájukat, akik nem tudják Magyarországon elismertetni a nemüket jogilag, és nem tudnak olyan dokumentumokat szerezni, amelyekben a megélt nevük és nemük jelenik meg.

hvg.hu: Ezek szerint az örökbefogadás itthoni ellehetetlenítése miatt még nem kezdtek el tömegével kivándorolni a gyerekre vágyó azonos nemű párok.

D.L.: Amikor elolvastuk a tervezetet és tudtuk, hogy ez a törvény most márciustól életbe lép, mindenkit arra ösztönöztünk, hogy minél hamarabb indítsa el az örökbefogadás folyamatát. Hiszen azt a kérelmet, amit még március elseje előtt adtak be, az előző jogszabályok alapján bírálják el. Az örökbefogadási folyamat hosszú, a kérelmet előbb szakmai szervek mérlegelik, és majd csak ezután kerül az ügy végső elbírálásra – az új szabályok alapján – Novák Katalinhoz.

Ez azt jelenti, hogy körülbelül nyáron fognak megszületni az első, Novák Katalin által hozott döntések. Akkor tudunk majd többet mondani. Ha azt fogjuk látni, hogy valakit a gyermekvédelmi szakemberek alkalmasnak találnak az örökbefogadásra, de Novák elutasítja a kérelmet, mert az illető azonos nemű párkapcsolatban él, akkor jogi útra fogunk lépni, és meg fogjuk támadni a döntést.

hvg.hu: Közzétette a 2020-ról szóló éves jelentését a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszex szervezeteket tömörítő ernyőszervezet, az ILGA-Europe, és ebben kiemelik, hogy Magyarországon történtek azért pozitív fordulatok is. Melyek ezek?

D. L.: Meleg és biszexuális férfiak is adhatnak végre vért. Az Országos Vérellátó Szolgálat 2020 januárjában helyezte hatályon kívül az eddig ezt korlátozó szabályt. Egészen mostanáig a HIV-fertőzés magasabb kockázatára hivatkozva kizárták ezeket az embereket a véradás lehetőségéből. Holott véradáskor eleve szűrnek HIV-re, és a fertőzés kockázatának egy monogám meleg pár semmivel sincs jobban kitéve, mint egy heteroszexuális vagy leszbikus pár.

Aztán az ILGA többek között a családkampányunkat is (#acsaládazcsalád) a pozitívumok között sorolta fel, aminek örülünk, mert bár ez arra volt a válasz, hogy a kormány korlátozni akarja a nem házasok örökbefogadását, a kampányunkat nagyon jól fogadta a társadalom. Több tanulmány is arra jutott, hogy a láthatóság az LMBTQI emberek egyik legfontosabb eszköze. A hangulatkeltések jóval kevésbé hatékonyak, ha ismerünk olyan embert magunk körül, aki például azonos nemű párkapcsolatban él, vagy tudjuk róla azt, hogy egyébként milyen jó fej a gyerekekkel.

©

hvg.hu: Ha már pozitívum: voltak jogi győzelmei is a Háttér Társaságnak az elmúlt időszakban. Melyeket tartják a legfontosabbaknak?

D. L.: Az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) megnyertük egy iráni transznemű menekült ügyét: bár a magyar hatóságok megadták neki a menekült státuszt, azt a kérelmét, hogy az irataiban a nemét is elismerjék, elutasították. Azt mondták neki, hogy menjen vissza Iránba – ahonnan el kellett menekülnie –, ott változtassa meg a nemét jogilag, és majd utána ezt honosítják Magyarországon. 2020 nyarán mondta ki az EJEB, hogy a nem magyar állampolgároknak is lehetővé kell tenni, hogy a nemüket az irataikban elismertessék, de azóta nem volt ezzel kapcsolatban előrelépés a törvényhozás szintén.

Másik fontos eredményünk, hogy egy leszbikus párnak a Budapesti Kormányhivatal nem akarta először megadni a családi pótlékot, de rámutattunk, hogy ilyet nem lehet csinálni a jogszabályok alapján.

Az a legszomorúbb az egészben, hogy Magyarországon, ha valaki LMBTQI ember, és az őt valóban megillető jogokat vagy juttatásokat meg akarja kapni, akkor jobban kell tudnia a jogszabályokat, mint annak, aki a hivatalban dolgozik. Sokszor nem rosszindulatból utasítják el az azonos nemű párokat, hanem pusztán tudatlanságból.

Döbbenetes, hogy a hivatalnokokat mennyire nem készítik fel az ilyen helyzetekre: a szakmai továbbképzéseken ugyanúgy tabu övezi az LMBTQI kérdéseket, mint az iskolákban.

hvg.hu: Vannak önkormányzatok, amelyek nyitottak az önök továbbképzéseire?

D. L.: Mostanában több olyan önkormányzat is van, amely máshogy áll az LMBTQI témákhoz: az érintett emberek ugyanúgy helyi lakosok, az ő szempontjaikat is érvényesíteni kell. A ferencvárosi önkormányzat például támogat minket kerületi orvosoknak szóló képzések szervezésében. Fontos, hogy egy nőgyógyászati viziten az orvos megkérdezze a pácienst, hogy milyen nemű a párja, mielőtt mondjuk automatikusan felírna valamilyen fogamzásgátló szert. Ugyanígy a nemi betegségek szűrésénél fontos tudni, hogy például az illető férfi páciens férfiakkal létesít-e nemi kapcsolatot, mert akkor más területről kell felvenni a kenetet. Ez nem pénzkérdés, egyszerűen a mentalitást kell átalakítani, ebben óriási szerepe van a képzéseknek.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!