szerző:
Tetszett a cikk?

Hollandia és Magyarország sem földrajzilag, sem nyelvileg nincs közel egymáshoz, ehhez képest igazán meglepő, hogy akármelyik magyar művet szánják is külföldi piacra a magyar könyvkiadók, a hollandok az elsők között csapnak le rá. Nem véletlenül: a magyar íróknak egyfajta kultusza alakult ki Hollandiában. Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regénye például már 39 újrakiadást élt meg. De a könyves vonzalom kölcsönös, van ugyanis olyan magyar kiadó, amelyik presztízskérdést csinál abból, hogy a holland gyerekirodalom része legyen a repertoárjának.

Az elmúlt húsz évben, az újrakiadásokat is beleszámolva, összesen 265 könyvet fordítottak le hollandról magyarra a holland irodalmi alap, a Nederlands Letterenfonds statisztikái szerint. Bár a nagy nyelvekre, az angolra és főleg a holland irodalommal szoros kapcsolatban álló németre lényegesen nagyobb mennyiségben ültetik át a holland irodalmat (angolra 1526, németre 2824 címet fordítottak), a közép-európai nyelvek mezőnyében már a magyar diktálja a tempót. Románra 73, csehre 193, szlovákra csupán 48 holland irodalmi alkotást fordítottak le a vizsgált időszakban, de még a magyar lakosság közel négyszeresével bíró Lengyelországban is kevesebb a megjelent holland könyv (215 cím).

Nemcsak mi vagyunk azonban fogékonyak az ő irodalmukra, a hollandok is meglehetősen nyitottnak tűnnek a miénkre.

Sárközy Bence, a Libri Kiadói Csoport kiadási igazgatója szerint, ha meg akarnak jelentetni néhány másik külföldi országban egy magyar könyvet, akkor a hollandok szinte biztosan az elsők között jelentkeznek be. Ennek okát azonban szerinte nem a magyar irodalom kivételezett helyzetében kell keresni, hanem inkább abban, hogy Hollandia egy nagyon könyvszerető országnak számít.

Sárközy Bence
©

Míg Magyarországon már az is szép teljesítmény egy könyvtől, ha 5 és 10 ezer közötti példányszámban el tudnak adni belőle, 10 ezer fölött meg már végtelenül boldog a kiadó, addig a hollandoknál a több százezres eladás sem ritka. Ehhez képest itthon igen kevésszer esik meg, hogy egy könyvből százezer példányszám felett adnak el – ilyen teljesítményre Sárközy szerint csak néhány szerző, például Dan Brown, Frei Tamás, Orvos-Tóth Noémi, Bödőcs Tibor vagy J.K. Rowling képes.

Térhódítás könyvekkel

A holland intenzív olvasói kultúra eredménye, hogy ott az állam komoly diplomáciai perspektívát is lát az irodalomban. Ha pedig ezt kombináljuk a remek fordítóinkkal, adunk hozzá néhány jó szemű, jó ízlésű, lelkes szerkesztőt, máris megkapjuk a megoldást, hogy miért is kerül arányaiban sok holland könyv a hazai boltokba.

Kis nyelvek esetében nemcsak a történelmi véletleneken, de a véletlen találkozásokon, az egyes embereken is múlik az irodalmi transzfer működőképessége. Kezdjük onnan, hogy a holland kiadói piac az EU-an az egyik legkompetitívebb, aminek fő oka, hogy hatalmas a verseny a külföldi könyvek mielőbbi megjelentetéséért. Sárközy Bence el is magyarázza, hogy miért. „Hollandiában az egész társadalom úgy olvassa az angol nyelvet, mint a sajátját. Ennél fogva, ha egy sikerkönyv jelenik meg külföldön, a holland kiadók mindent megtesznek, hogy a fordításokat az angol verzióval egy időben, azonnal publikálják. Az angol-amerikai könyvek beszállítása Hollandiába nagyon komoly iparág, százezres példányokban is el tudnak ezekből a könyvekből adni. Ezért kell a kiadóknak nagyon tudatosan építkezniük, ami egyedülálló.”

A kiadókat tehát egy Magyarországról nézve szokatlanul kiélezett verseny tartja frissen, ezzel egy időben pedig az állam sok energiát fordít a könyvek exportjára.

Hollandia konkrétan löki ki az irodalmát a világba, mert tudja, hogy ez ‘kulturális tőke’, jót tesz egy ország nimbuszának, ha sokat fordítanak tőle

– fogalmazza meg a lényeget Réthelyi Orsolya, az ELTE Néderlandisztika Tanszékének vezetője.

Wekerle Szabolcs
©

Minden szál a holland irodalmi alaphoz vezet. A Letterenfonds szisztematikusan képezi az adott célország fordítóit, például nagyvonalú ösztöndíjakkal juthatnak ki a magyar fordítók Hollandiába. Wekerle Szabolcs műfordító szerint akár évente is ki lehet menni két hónapra a nyugat-európai országba, ha van az embernek érvényes szerződése egy holland könyv fordítására. „Amszterdam legjobb városrészében kapsz szállást, meseszerű az egész. Az a céljuk, hogy minél inkább merülj el a holland közegben, mert akkor lesz jó a fordításod”.

Sárközy Bence elmeséli, hogy ha könyvet vesznek egy holland kiadótól hazai megjelentetés céljából, akkor szinte azonnal kapcsolatba kerülnek az irodalmi alappal is. A Letterenfonds pedig a könyv promóciójára és a szerző Magyarországra utaztatására is biztosít forrást, és ami ennél is fontosabb: javasol egy olyan magyar műfordítót, akit az alapítvány elég jónak tart az adott könyvhöz. „Konyhakész csomagot kap a magyar kiadó amellett, hogy megvesz egy jó művet. Nem azt mondják, hogy adj ki egy holland könyvet, és én adok rá pénzt, hanem előbb megismerik a kiadói profilodat, és ez alapján tesznek ajánlatokat.”

Mindemellett a hollandoknak is vannak kiemelkedően jó íróik, ráadásul olyanok, akik Amerikában is bestseller szerzővé tudtak válni – például Hermann Koch A vacsorájával –, ami igazán nagy szó, tekintve, hogy az amerikai piacot a világirodalom igen kevéssé érdekli.

Az ugyanakkor, hogy Magyarországon nagy számban jelenik meg a holland irodalom, nem jelenti azt, hogy több könyvet olvasnánk tőlük, mint mondjuk, a németektől, amerikaiaktól vagy a spanyolajkú szerzőktől. Sárközy azt mondja, „nem nagyon van olyan holland könyv itthon, amely több mint háromezer példányban fogyott volna”.

Arnon Grunberg
©

A legismertebb holland írónak Arnon Grunberg (Anyajegyek, Tirza, Uborkaszezon) számít, aki ugyan New Yorkban él, de regényeit továbbra is hollandul írja. Fordítója, Wekerle Szabolcs szerint „Grunberg még a rosszabb könyveiben is biztosan uralja a szöveget, filmszerű leírásai vannak, kevés eszközzel, de szépen tud felfesteni jeleneteket. Sokszor nagyon mélyre megy: nem kíméli sem magát, sem az olvasót, néha már a perverzitás határát súrolva ír komoly dolgokról. A médiában pedig egy nagyon jól eladható, szellemes figura.”

Amit irigylünk tőlük: a szabadság

És van itt még valami, amit Hollandia nagyon tud. Gyerek- és ifjúsági irodalmat csinálni. Ebben világviszonylatban is kiemelkedően jók, nem véletlen, hogy a holland és a flamand szerzőktől magyarra fordított irodalomnak nagyjából az egyötöde gyerekirodalom.

Tonke Dragt Levél a királynak című könyvéből például a Netflix készített fantasy sorozatot, de Wekerle emlékeztet, hogy a könyv bekerült a Nemzeti Alaptanterv ajánlott irodalomlistájára, Hollandiában pedig alapmű. „Egy 16 éves fiúról szól, aki a lovaggá ütése előtti éjszaka belekeveredik egy nemes kalandba. Egy nagyon fontos levelet kell eljuttatnia egy másik ország királyának. Ez egy lassú, komótos, hagyományos értelemben vett lovagtörténet, érdekes, hogy megfogja a mai gyerekeket is, talán azért, mert nagyon szépen beszél az olyan alapértékekről, mint bátorság, tisztesség, barátság.”

Nagy becsben tartott kincsei a Pagony kiadónak is a holland gyerekkönyvek. Fontosnak tartják, hogy minden évben legyenek új holland címeik. Ez náluk presztízskérdés – fejti ki Győri Hanna, a kiadó szerkesztője. Abszolút sikerként könyvelik el, hogy megismertették a magyar olvasókkal Annie M. G. Schmidt életművét, aki akkora névnek számít a saját hazájában, mint Erich Kästner a németeknél vagy Janikovszky Éva nálunk. „Az egész életszemlélete, szabadságfelfogása, az, hogy a felnőttvilágot iróniával szemléli, nagyon szimpatikus nekünk. A szövegei pedig olyanok, hogy tanítani lehetne általuk, miként kell karaktert ábrázolni, dramaturgiát felépíteni” – mondja a szerkesztő. 

Győri Hanna

Elsőként 2011-ben jelentették meg tőle a Szutyoksári című mesekönyvet, és mai napig ebből a holland kötetből fogyott a legtöbb a kiadónál, Annie M. G. Schmidtől pedig eddig összesen 41 ezer könyvet adtak el.

Új sikeres szerzőként jelent meg tavaly a Pagonynál Anet Huizing is, akinek a Hogyan írtam véletlenül egy könyvet? című regényét volt iskola, amely beemelte a választható irodalmak közé. Nem mellesleg ezt a művet szeretné vászonra vinni egy nemzetközi koprodukció keretében Lakos Nóra rendező is (erről itt írtunk).

Na de mit tudnak a holland gyerekkönyvek, amit a magyarok nem? Győri Hanna így fogalmazza meg: „A hollandok bármilyen témával foglalkoznak, és semmivel sem a téma kedvéért foglalkoznak”.

Ez azt jelenti, hogy a gyerekkönyvekben semmi sem tabutéma, lehet beszélni az alkoholizmusról, a drogfüggőségről vagy a menekültek problémáiról is, de nem direkt módon. „A lényeg a jó történeten van, és a gyerekszereplőnek csak úgy mellesleg elváltak a szülei, vagy drogos az apukája, vagy esetleg vannak bevándorlók az osztályában. Ezek ugyanúgy részei az életének, mint az, hogy egyébként finomat vacsorázik az anyukájával. Nem csinálnak a problémákból fekete-fehér drámát. A magyar gyerekkönyvekben nagyon sokszor óvni akarják az olvasókat a negatív érzelmeket kiváltó témáktól, vagy túl didaktikusan számolnak be róluk. Persze, a holland irodalom egy nyitottabb társadalomnak íródik, ezért tudják ezeket a témákat nagyobb természetességgel belefűzni a gyerekszereplők életébe.”

Az írás Hollandia magyarországi nagykövetsége és a hvg.hu együttműködésében készült.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
December 15-ig fogadják el a lejáró diákigazolványokat a MÁV-nál és a Volánnál

December 15-ig fogadják el a lejáró diákigazolványokat a MÁV-nál és a Volánnál

A kormány nem szeretné, ha az ellenzéki I. kerület beleszólna a helyi építkezésekbe, ezért új szabályokat hozott

A kormány nem szeretné, ha az ellenzéki I. kerület beleszólna a helyi építkezésekbe, ezért új szabályokat hozott

Még a CIA is ehhez a céghez fordul, ha titkokra kíváncsi

Még a CIA is ehhez a céghez fordul, ha titkokra kíváncsi