Járvány ide, gazdasági leállás oda, a külföldön dolgozó magyarok inkább kint maradnak
6 perc
2020.07.20. 05:00
Egy a válság előtt készült reprezentatív kutatásból is az látszik, hogy ha a külföldön dolgozó magyarok mindent mérlegre tesznek, akkor nem jönnek haza, és tömegesen most sem döntenek másképp – mondja Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója. Interjú.
HVG: Hogyan változtatta meg a koronavírus-járvány a külföldi munkavállalást? A KSH szerint a március–májusi időszakban a magyarországi háztartásokból 92,5 ezren dolgoztak külföldön, 23 ezerrel kevesebben, mint egy éve.
Hárs Ágnes: Valami változóban van, de semmiképpen nem az történik, amit sokan vártak, hogy mindenki hazatér. A KSH azokat éri el, akiknek a munkahelye külföldön van ugyan, de itthoni családi kapcsolataik vannak. Köztük lehetnek ingázók, és olyanok is, akikkel könnyen előfordul, hogy munkaadójuk hazarendeli őket, és ha szükség lesz rájuk, újra szólítja. Ez azonban csak a külföldön dolgozók kis részére érvényes. A többség a járvány ellenére külföldön maradt.
HVG: Állásban vagy munka nélkül várják, hogy el tudjanak helyezkedni?
H. Á.: Elég sokan olyan állásban vannak, amelynek megtartását támogatja a fogadó állam, vagy segélyt kaphatnak. Amikor a magyar kormány is rászánta magát, hogy a munkahelyek megőrzéséhez támogatást ad, akkor ez külföldön már javában folyt. De 2020-as adatok még nincsenek. Abból tudunk következtetéseket levonni, milyen támogatásokat adtak az országok a külföldieknek, vagy ahogyan például Ausztria viszonyult a vendégmunkásokhoz, az ingázó szlovákokhoz, románokhoz, magyarokhoz. Nekik a határzár idején is felmentést adott – egyébként Európában a legtöbb állam ezt tette. A magyarokra Ausztriában nagy szükség volt, különösen az idősellátásban. Az ápolók, gondozók a járvány kezdetén haza tudtak jönni, mert úgy gondolták, kényelmesebb és biztonságosabb itt átvészelni a kritikus heteket, ám idővel Ausztria elkezdte visszacsábítani őket, sőt a mezőgazdasági idénymunkásokat is. A külföldi munkavállalók közül azok, akiket a járvány miatt elbocsátottak, általában két ok miatt nem jöttek haza. Egyrészt mindazok, akik jogosultak támogatásra odakinn, meg is kapták. Másrészt féltek attól, ha hazajönnek, nem tudnak majd visszamenni, végleg elveszítik az állásukat, szerzett jogaikat.
HVG: Magyarországon tehát nem azért lódult meg a munkanélküliség, mert tömegesen hazajöttek a kint dolgozók?