Hároméves költségvetési pályát állítunk össze, ennyi időre lesz szükség arra, hogy a gazdaság visszaálljon a korábbi növekedési pályára – mondta az Országgyűlés költségvetési bizottságának keddi ülésén Varga Mihály. A pénzügyminiszter szavait könnyű úgy értelmezni, hogy talán még a 2022-es választási évben sem szorítja le a kormány az államháztartás hiányát három százalék alá. Arra, hogy jövőre ezt nem teszi meg, Varga a közgazdász-vándorgyűlésen virágnyelven már utalt, amikor azt fejtegette, hogy 2021-ben az Európai Unió több tagállama nem lesz képes három százalék alatti deficitet produkálni, és ha „az uniós pénzügyminiszterek jövőre is adnak mozgásteret a költségvetési lazításra, ő nem lesz ellene.”

Ez viszont felboríthatja a tervezett adósságpályát, amely a gyors megugrásra erőteljes csökkentést vizionált, mivel az utóbbi helyébe lassú apadás léphet. Az állam bruttó adóssága az év végére 76-78 százalékra emelkedhet, mondta Varga a vándorgyűlésen, de újabb számszerű becslésbe a bizottsági ülésen nem bonyolódott. Az Eurostat legutóbbi közlése alapján az államadósság mértéke a tavalyi év végén a hazai össztermék 65,5 százaléka volt, ám a második negyedévben bekövetkezett visszaeséssel június végére 70,3 százalékra duzzadt. Annyit viszont elárult a miniszter, hogy a pénzügyi tárca az idei évre 6,4 százalékos GDP-csökkenéssel és 8-9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol.

„A már kifizetett programokat fogjuk finanszírozni a SURE keretében megítélt 504 millió euróból” – válaszolta egy kérdésre. Az Európai Bizottságnak az átmeneti munkanélküliség enyhítésére szánt támogatása voltaképpen egy 100 milliárd eurós hitelkeret, amelynek fedezetét kötvénykibocsátással teremti elő. Korábban a Bruxinfo megpendítette, hogy a magyar kormány a megítélt összeg duplájára tartott volna igényt, ám ezt a kormány cáfolni próbálta. Varga a költségvetési bizottság előtt elismerte, hogy valóban kétszer ekkora hitelkeretet szándékozott a magyar kormány igénybe venni, de több címszót Brüsszelben nem fogadtak el. „A versenyképesség javítását például nem tekintették a munkanélküliség elleni fellépésnek” – példálózott, egyúttal bírálta az uniós döntéshozatal lassúságát is.

„A nemzeti kormányok gyorsabban reagáltak a krízisre, mint az Európai Unió” – fűzte hozzá. Mindemellett egy kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy a kórházak felújítására, gépbeszerzésre, egyáltalán, egészségügyi célokra majd az EU új helyreállítási alapjából szándékozik költeni a magyar kormány. A brüsszeli Bruegel kutatóintézet elemzője, Darvas Zsolt számításai szerint a felújítási alapból Magyarország 2018-as árakon nagyjából 7,7 milliárd euró támogatáshoz juthat és 9 milliárd euró körüli hitelt vehet fel, ám a következő két, minden bizonnyal kritikus esztendőben a keretnek csupán a negyedét lehet majd igénybe venni, a háromnegyede 2024 után kerülhet a tagállamokhoz.