Hiába érkeznek F–16-os vadászgépek Ukrajnába, a háborúzó felek sürgetőbb problémája, hogy gyorsabban használják el a lőszert és a haditechnikát, mint azt pótolni tudnák. A hiányt a semleges országok készleteiből fedeznék.
Az ukrajnai háború miatt véget értek az egyeztetések, kiéleződött a sarki jég olvadása nyomán fokozódó verseny az Arktiszért. A Nyugat messze lemaradt Moszkvától és Pekingtől.
A nagyhatalmi vetélkedés középpontjába került Dél-kínai-tengeren feltartóztathatatlan a szürkezónás kínai nyomulás. Félkatonai halászhajók és mesterséges szigetek után Peking most vízágyúkkal akarja biztosítani a kulcsfontosságú térség feletti uralmát.
Az ukrán ellentámadást lőszerhiány nehezíti, a hadiipari kapacitáshiány miatt a Nyugat pedig nem tudja kellő ütemben bővíteni a gyártás ütemét.
Háború idejére már az ókor óta hoznak szabályokat, amelyeket a modern korban az 1949-es genfi konvenciók rögzítettek, ám nem mindig tartják be azokat. Az atomfegyverek bevetését viszont semmi nem szabályozza, ám konszenzus alakult ki azok mellőzéséről az első csapás során.
A nemzetközi jog a háborúindítás lehetőségét szigorú szabályokhoz köti, amelyek egyikéhez sem tartotta magát Oroszország, okot azonban már többet is mondott, hogy miért támadta meg Ukrajnát.
A NATO-országok fő felkészülési terepe a békefenntartó külszolgálat, Magyarországnak érdeke is a katonai missziókban való részvétel.
Rekordarányban költi a pénzt fegyverekre a kormány. Az épülő magyar hadiipart egyelőre csak a saját hadsereg fejlesztésére szánják, az exportot ugyanis blokkolja a kapacitáshiány és a kormány „békepártiként” kommunikált álláspontja.
Újabb három település forrong, mert a kormány az ott lakók bevonása nélkül tárgyal olyan raktárak és gyárak telepítéséről, amelyek az akkumulátorokhoz szükséges vegyi anyagokkal foglalkoznak. Orbánék előkészítetlenül ontják az országra a veszélyes üzemeket, mégis úgy érezhetik, révbe értek.
A 11 ukrán hadifogoly ügyében a kormány összevissza beszél, és Lattmann Tamás nemzetközi jogász azt sem tartja kizártnak, hogy az oroszok megvezették a kormányt az ügyben. Interjú.
Figyelmeztető lövést adott le Trump politikai szövetségese Magyarországnak.
Váltás a vezérkar élén, kirúgások a minisztériumnál és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál – a kormány rohamtempóra váltott a honvédelem átalakításánál, amit mély szakmai és hatalmi ellentétek hátráltatnak.
Az okostelefonok világában Ukrajna a negyvenmillió potenciális haditudósító országa. A médiát elözönlő információáradat a hírszerzés mellett dezinformációra és propagandaterjesztésre is lehetőséget ad.
Éveken át készítik fel a katonákat a modern pszichológia eszközeivel olyan helyzetekre, melyek következményeinek kezelésében is egyre fontosabb szerepet játszik a tudomány. A ma vívott háború évek múltán is roncsolhatja a pszichét. Interjú Molnár László András ezredessel, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának katonapszichológusával.
A Nyugat nélkül Ukrajna elbukna, hathatós támogatásával viszont fel tudta venni a harcot Oroszországgal. A szövetséges országok hónapról hónapra kisöprik készletükből a nélkülözhető hadianyagot és beleöntik az ukrán hadigépezetbe.
Vlagyimir Putyin orosz államfő egy évvel ezelőtt, 2022. február 24-én indította meg Ukrajna ellen a második világháború óta legnagyobb európai katonai offenzívát. A háború azonban nem egy évvel ezelőtt kezdődött, hanem 2014-ben, amikor Oroszország elcsatolta Ukrajnától a Krímet és fegyveres támogatást adott a kelet-ukrajnai Moszkva-párti szakadároknak. A kilenc éve tartó konfliktus közvetlen előzményei és legfontosabb mozzanatait foglaltuk össze a cikkben.
A mesterséges intelligencia áldás és átok is lehet a felhasználó szándékától függően, és a ChatGPT még csak a kezdet – jósolja Bányász Péter kiberbiztonsági szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közszervezési és Infotechnológiai Tanszékének oktatója.
A Microsoft lecsapott a mesterséges intelligenciát fejlesztő OpenAI cégre, amely ChatGPT nevű alkalmazásával a csúcstechnológiai szektortól az egyetemeken át a médiáig több szakterületet is felbolydított.
Meghosszabbítják az önkéntes tartalékosok kiképzését, megpróbálják felpörgetni a hadiipari innovációt, és még közelebb vonják a védelmi politika irányítását a miniszterelnökhöz, bár a centralizáció célja nem teljesen egyértelmű.
Az Európai Unió sem kerülhette el, hogy háborús övezetté váljon, itt azonban nem fegyverek dörögnek, hanem a civil infrastruktúrát bénítják meg. A szaporodó esetek miatt Brüsszelben fokozott éberségre intenek, ám az Orbán-kormány a biztonság megteremtésében is önálló utat jár.