Miben hasonlít, és miben különbözik Csontváry és Gulácsy, a két érzékeny idegzetű, csak itthon értelmezhető festőzseni, akiknek most párhuzamosan látható budapesti kiállításuk? Erről beszélgettünk Bellák Gábor művészettörténésszel.
Tizennyolc évesen már önkormányzati képviselő volt Óbudán, majd Fidesz frakcióvezető, és a pártszékházban megalakította a Banán Klubot. Az 1993-as pártszakadáskor távozott a Fideszből. 2002-ben a Millenáris kulturális igazgatója lett, ahonnan egy SZDSZ-es összeszólalkozás miatt kirúgták. 2006-tól a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt, majd 2010-ben családjával Montpellier-be költözött. HVG-portré.
A schönbrunni béke aláírásának helyszíne, kétszáz éves fűtési rendszer, lovak helyett versenyautók és egy kisfilm Rost Andreával. Világtörténelmi események és a főnemesi famíliák hétköznapjai elevenednek meg a közpénzből felújított vidéki kastélyokban, amelyek rövid úton új gazdák kezére kerülhetnek, ha tényleg osztogatásba kezd az állam.
Most szombaton, április 1-én levetítik a Nosferatut a Budapest Music Centerben, de a „szerelem és a halál" egymástól elválaszthatatlan kettőséhez illő különleges madrigálok kíséretével.
Még kormánypárti körökben is ellenérzéseket váltott ki Lázár János legújabb törvénytervezete, amelynek alapján az építési miniszter saját döntésével, bárkinek a kérésére ingyen tulajdonba adhatná az ország legszebb kastélyait.
A mesehősök és a celebek kultuszának mintájára alakult ki Orbán Viktor nimbusza. A hívei által vallásos rajongással körülvett „mi fiunkból” az elmúlt évtizedben „a nemzet atyja”, majd a háború kitörése óta az ország védelmezője lett. Rendszerének legitimitása a személyéből fakad, spontán alakult kultuszát ezért már felülről is építik.
A miniszterelnök arra számított, hogy egy elhúzódó állóháború esetén a világ belefárad annak finanszírozásába, de úgy tűnik, nem ez a forgatókönyv valósul meg - többek között erről is írunk az e heti HVG-ben, Fókuszban rovatunk pedig azt próbálja kideríteni, hogyan lehetett volna elkerülni az idehaza példátlan méretű, 42 autót érintő, halálos áldozattal is járó tömegkarambolt.
Hogyan oldotta meg a Horthy-rendszerben a hatalom, hogy a választások ellenére az ellenzéknek reménye se legyen hatalomra kerülni? Van-e hasonlóság a főispánok és vármegyék régi és új világa között? Erről beszélgettünk Ignácz Károly történésszel, a Politikatörténeti Intézet munkatársával.
Két éve alakult meg a Freeszfe Egyesület, menedéket nyújtva a kormányakarattal felszámolt SZFE-ről távozott diákoknak. Miből és hogyan működik, mi garantálja a fennmaradását, miért segített a CEU, és miért nem a főváros? Körképünk a színházi és filmes képzés új helyzetéről.
Úgy tűnik, Magyarországon a szexuális zaklatásnak is van pártpreferenciája. A kormány és médiája a Fidesz céljaira aknázza ki a gyermekpornográfiával gyanúsított pedagógiai asszisztens ügyét, de az egyházban történtekről hallgat.
N. Kósa Judit könyve bemutatja a legfontosabb épületek történetét és külön fejezet szól az építtetőkről, a gangok népéről.
Lakatosként dolgozott 33 évig három műszakban, folyamatos üzemben, a végén középvezetőként az MSZP társelnöke. Komjáthi Imrét az éhségmenet szervezőjeként ismerte meg az ország, de a túlóratörvény elleni tüntetés után "visszafoglalta" a lezárt Kossuth teret is. 2025-ben szerzi meg egyetemi diplomáját. De miért érezte úgy, hogy erre múlhatatlanul szüksége lesz politikusként? Interjú.
A DK és a Momentum is erődemonstrációnak szánta hétvégi rendezvényét, hogy azt üzenjék országnak és riválisoknak: csak ők számítanak az ellenzéki térfélen. Míg a két párt egymással küzd, a többiek számára a túlélés a tét.
Ungár Péter felháborítónak tartja a Momentum plakátjait, elmondja, hogy miért frusztrált a párttal kapcsolatban, mit gondol Gyurcsány Ferencről, mi a baja Karácsony Gergellyel, mi az orosz-ukrán háború magyar olvasata, és van e tanulsága Jászberénynek. Interjú.
„Minden, az életben kapott pofon kellett ahhoz, hogy most itt legyek” – mondja a 42 éves jobbikos politikus, akit kétharmaddal választottak újra Jászberény polgármesterének az időközi választáson. Budai Lóránt beszél arról is, hogyan tudnak együtt dolgozni a városban az ellenzéki politikusok. HVG-portré.
A kormány úgy gondolja, hogy intézményeivel átnyúl a határokon, a magyar intézmények határai pedig egyben a nemzet határai is. Így az intézményrendszeren keresztül csatornázza közvetlenül Budapest alá ezt a „humán erőforrást”, ami aztán szabadon keringhet mindkét irányba – mondja Kiss Tamás kolozsvári szociológus.
Egy mindannyiunk által vágyott ország még a – cseppet sem olcsó – gáz kedvéért sem szögezné magát egy agresszorhoz. A HVG heti ajánlója Hamvay Pétertől.
A kastélyok után az állami tulajdonú műtárgyak is elveszíthetik közkincs jellegüket: Az építésügyi miniszter most a műtárgyvédelemnek megy neki, a Műtárgyfelügyeleti Hatóság vezetőjét leváltotta. Lázár úgy kedvezne a történelmi arisztokráciának, hogy a NER elitjét is helyzetbe hozza.
A nógrádi megyeszékhely a Kádár-kor sűrítménye, de panelmentes változatban. A ma zömében elhanyagolt épületek egy társadalmi, építészeti utópia jegyében születtek, és nem a mérnökök tehettek a bukásról. Hartmann Gergely építész elmondja, miért lehetnénk büszkék a városra.
A költő születésének 200. évfordulóját ünneplő Petőfi-kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban a felületes szemlélő elől inkább elrejti a költő személyiségét, az elszántaknak viszont sok apró mozaikot tartogatnak a sötét sarkok, kihúzható fiókok.