Ki volt a gazdagabb, Elon Musk vagy Dzsingisz kán?
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel?
Állítólag maga Freund Tamás az MTA elnöke ajánlotta fel azt a kompromisszumos javaslatot, hogy aláírja a vagyonátruházási szerződést egy olyan záradékkal, amely a bírósági döntéshez köti a szerződés érvényességét. Erről Bódis László helyettes államtitkár tájékoztatta az MTA korábbi kutatóintézeteit tömörítő Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat főigazgatóit – legalábbis ez olvasható az egyik intézetvezető által írt, a HVG birtokába jutott levélben. Amiből az is kiderül, hogy a kormány szeretné az elkövetkező hetekben megkötni a szerződést az MTA-val, ezután lehet a bírósághoz benyújtani a Hun-Ren, és a kutatóközpontok alapító okiratait. Ha a következő hónapokban a bíróság bejegyzi az új szervezetet, a kormány megköti a Hun-Rennel a közfeladat finanszírozási szerződést.
Csak ezután utalja át a kormány a béremelés fedezetére megígért 18 milliárd forint többletforrást a Hun-Ren számára. Így szeptemberről számíthatnak a kutatók a 30-40 százalékkal megemelt fizetésekre. Viszont jövőre csak akkor kapja meg ismét a 18 milliárd forintot, ha életbe lép a vagyonátruházási szerződés, tehát a bíróság elutasítja Radnóti Sándor esztéta, akadémikus beadványát.
Radnóti tartalmi és eljárásjogi hibára hivatkozva támadta meg a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének határozatát, amely a 130 milliárd forintosra becsült akadémiai vagyon 80 milliárd forintért való eladásáról döntött. Azt kéri a bíróságtól, hogy az MTA közgyűlésének 8/2024. (XII. 11.) határozatát semmisítse meg. Annak érdekében, hogy az érintett vagyont a per ideje alatt ne lehessen elidegeníteni, arra is kérte a bíróságot, hogy a határozat végrehajtását a per jogerős befejezéséig függessze fel. A Fővárosi Törvényszék nemrégiben a Polgári Kollégiumhoz tette át az MTA ellen folyó pert, ami ellen Radnóti fellebbezést nyújtott be.
A per természetesen nem az esztéta magánakcióka, a mögött több köztestületi tag is áll, például Vörös Imre jogtudós, és az Akadémia Dolgozók Fóruma. A legfőbb kifogásuk az – az alacsonynak tartott vételár mellett -, hogy nincs garancia arra, hogy az értékes ingatlanegyüttes hiánytalanul átkerül az azt használó Hun-Renhez, és továbbra is a kutatást szolgálja.
A probléma onnan ered, hogy amikor az MTA -tól a kormány 2019-ben elvette a tudományos intézethálózatot, és megalakult a a mai nevén Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat, az ingatlanok az MTA tulajdonában maradtnak. A tulajdonjog és használati jog szétválása sok konfliktusra adott okot.
Hétfőn ünnepi közgyűlést tart az akadémia alapításának 200. évfordulóján. Előtte felavatják a 200 mészkő lapból álló, az elmúlt két évszázad Akadémiához kötődő tudósainak és jelentős tudományos eseményeinek emléket állító köztéri installációt, bemutatnak egy kisfilmet, illetve megnyílik a Varázshatalom című kiállítás a Nemzeti Múzeumban. De a legfontosabb esemény talán a székház dísztermének birtokbavétele lesz, ahol már befejeződött a felújítás.
