A világ népességének jelentős része szennyezett levegőt szív be, a helyzet Ázsiában a legsúlyosabb. Új tanulmányokból kiderült, hogy az egészségre ártalmas szmogok kialakulásában meghatározó szerepet játszik az éghajlatváltozás.
Hatalmas víz- és földigénye miatt fenntarthatatlan a hústermelés a világon, miközben globálisan nő a hús iránti kereslet. Megoldás lehet a laboratóriumi körülmények között tenyésztett csirke- vagy marha, ha elnyeri a fogyasztók tetszését.
Fegyverkezési verseny indulhat a Közel-Keleten, ha az USA felmondja az Iránnal kötött nukleáris megállapodást, arra hivatkozva, hogy Teherán megsérti az alkut.
A világ kakaótermésének közel háromnegyedét adó Nyugat-Afrikában eltűnnek az őserdők, az ültetvényeken virágzik a gyerekmunka. De a csoki iránti kereslet nő.
Az ital- és sportbirodalmat felépítő Vidzsáj Mallja konglomerátumának és luxuséletének is vége, ha a brit hatóságok Újdelhi kérésére kiadják a 61 éves mágnást.
Vajon 180 fokos külpolitikai fordulatot jelent-e a szíriai vegyifegyver-támadásra adott amerikai katonai csapás? Annyi bizonyos, hogy Donald Trump elnök sokaknak üzent.
Szoros szálak fűzik Ferenc pápa belső konzervatív ellenzékét Donald Trump amerikai elnök főtanácsadójához. A Vatikánt és Washingtont egyaránt politikai és ideológiai ellentétek osztják meg.
Befolyási övezetekre oszthatja fel Szíriát a tűzszünetről megállapodó Oroszország, Törökország és Irán, az USA pedig biztonsági zónákat hozna létre. A béke nem tűnik túl közelinek.
Ha az EU-szabályok tág értelmezésével sikerül is megmenteni a Monte dei Paschi bankot, az olasz pénzügyi rendszer válsága továbbra is az eurót fenyegeti.
Szüntelen terror, leszámolás, vagyonelkobzás tépázza Törökországot. Míg a nagy hatalmú Erdogan elnök odahaza tehetetlen, Szíriában kulcsszereplővé vált.
A világ egyik legrégebbi Korán-töredékének felfedezése megtréfálja a tudósokat. Egyidős az iszlám keletkezésével, de az is lehet, hogy még korábbi, és írója ismerhette Mohamedet.
A párizsi klímamegállapodás végrehajtásához 2020-ig 100 milliárd dollár kellene, ehhez képest a gazdag országok felajánlottak 165 milliót. Közben a felmelegedés feltartóztathatatlannak tűnik.
A maronita keresztény Michel Aoun a libanoni polgárháború egyik rettegett főszereplője volt, most pedig a Teheránhoz kötődő síita Hezbollah szövetségese. A szunnita Szaúd-Arábia feladni látszik hadállásait Libanonban.
Irak és Szíria jövője múlhat az Iszlám Állam eltiprását célzó háború kimenetelétől. De a dzsihádisták vereségük esetén sem tűnnek el, globális fenyegetést jelenthetnek.
Nyíltan támogatja a polgári lakosság a fegyveres szeparatistákat a vészesen kiéleződött kasmíri konfliktusban. India és Pakisztán viszonyát a vízhiány is terheli.
A Bahamák helyett a Turks- és Caicos-szigetek egyikén érhetett földet Kolumbusz az Újvilág felfedezésekor. Az új teóriát hajóutakkal szeretnék bizonyítani a kutatók.
Páratlanul hosszú és tartalmas politikai karriert futott be a 93 évesen elhunyt Simon Peresz volt izraeli elnök és többszörös kormányfő. Meghatározó alakja volt az 1948-ban kikiáltott zsidó állam szinte minden jelentős katonai és politikai eseményének. Az évtizedek során héjából galambbá avanzsált Peresz politikai örökségének talán legfontosabb üzenete, hogy „a béke csodálatos vívmányokat teremt”.
Csaknem 4 milliárd dollárra növeli az USA az Izraelnek adott éves katonai segélyt, miközben jelentősen átformálja a csomag tartalmát.
Vitatott a szentté avatott Teréz anya személyisége és munkássága. Azt azonban bírálói is elismerik, hogy a szegények követeként vitathatatlanul sokat tett a rászorultakért.
A befagyott olasz bankhitelek aránya már a GDP negyedére rúg. A pénzügyi szektor süllyedő spirálba kerülhet, veszélyeztetve az olasz gazdaságot és az eurózónát is.
