Pattanásig feszült a helyzet, amit jelez Szaad Hariri miniszterelnök váratlan lemondása, és különösen annak indoklása, miszerint meg akarták gyilkolni.
Még a saját belső körét is meglepte Szaad Hariri libanoni kormányfő váratlan szombati lemondása. Az alig egy évig tartott kormányzásának drámai vége azt jelenti, hogy ismét politikai válságba került a 4 milliós, vallásilag és etnikailag rendkívül színes ország. Hariri koalíciója majdnem minden nagyobb libanoni politikai erőt magában foglalt, és úgy tűnt, hogy az országot végre újra irányítani lehet, miután két évig nem volt elnök és működő kormányzat. Új választási törvény született, 12 év után ismét lett éves költségvetés, sőt még sikerült nagykövetet is kinevezni Damaszkuszba, ami mind Libanon, mind Szíria felekezeti megosztottsága miatt szintén nem volt egyszerű.
De mindez most egy szemvillanás alatt elpárolgott, és Hariri szavai is sokkolóak voltak. Azzal vádolta Iránt és libanoni szövetségesét, a síita Hezbollahot, hogy a napokban merényletet kíséreltek meg ellene. A lemondott miniszterelnök a jelenlegi légkört az apja, Rafik Hariri egykori kormányfő 2005-ös bejrúti meggyilkolása előtti feszültséghez hasonlította. Az akkori robbantás után az ENSZ által felállított bíróság a Hezbollah öt tagját vádolta meg a merénylettel, és a távollétükben el is kezdődött a tárgyalás.
Bírálói a most lemondott Hariri szemére vetették, hogy nem tudta korlátozni a Hezbollah befolyását, amely például önállóan döntött a beavatkozásról a szíriai polgárháborúba Basar Asszad szír elnök oldalán. A síita mozgalom „állam az államban”, Hariri szunnita hátországa szerint szinte valamennyi állami intézményt maga alá gyűrte. Elképzelhető, hogy hívei nemtetszése miatt volt kénytelen távozni a politikus, akinek utódlása nem lesz egyszerű. A felekezeti felosztás értelmében a kormányfői posztot szunnita politikus tölti be (az államfő keresztény, a parlamenti elnök síita), de olyat kellene találni, aki nem a Hezbollah feltétlen híveként ismert.
Hariri hívei számára az is ijesztő lehetett, hogy a volt kormányfő Rijádban jelentette be a döntését, aminek az üzenete így még baljósabb. A Hezbollah máris azt vetette a volt kormányfő szemére, hogy a szaúdiak kényszerítették a lemondásra, és kétségtelen, hogy Hariri Rijád szövetségese. Ráadásul a politikus azzal vádolta Iránt, hogy viszályt kelt és pusztít, bárhol jelenik is meg, és „mélységesen gyűlöli az arabokat”. Ez a retorika valóban olyan, mintha a szaúdiak írták volna. A libanoni politikus lemondásának időzítése és a helyszíne azt jelzi, hogy nem csak Libanon jövője forog kockán. A levantei ország a szaúdi–iráni rivalizálás frontvonalába került Irak, Szíria, Jemen és Bahrein után.
Szaúd-Arábia egyre határozottabban próbálja meggátolni a térségbeli iráni befolyás növekedését. Rijád mögött áll Donald Trump amerikai elnök, aki az iráni atomprogram korlátozásáról kötött alku felmondásával fenyegetőzik, és szünet nélkül támadja Teheránt. Sőt az Oszama bin Laden rejtekhelyén 2011-ben talált dokumentumok amerikai nyilvánosságra hozatalával az látszik kiderülni, hogy terrorhálózata, az al-Káida iráni tisztviselőktől is kapott támogatást. A szervezet USA ellen végrehajtott 2001. szeptember 11-ei támadását Irán akkor elítélte.
A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által a titkosítás alól feloldott dokumentumokkal nyilván az lehet a washingtoni kormány célja, hogy nyomást gyakoroljon a kongresszus tagjaira az Irán elleni szankciók újraélesítéséért. Mike Pompeo CIA-főnök, a Trump-kormányzat egyik legádázabb Irán-ellenes figurája az elnök nemzetbiztonsági tanácsadóival együtt azt állítja, hogy Irán jelentős ellenőrzést szerzett a Közel-Keleten. Irakban az Iszlám Állam (IS) elleni győztes harcokban kulcsszerepet játszottak a Teherán által támogatott vagy egyenesen iráni síita milíciák. Az iráni egységek ugyancsak oroszlánrészt vállaltak az IS elleni szíriai hadműveletekben. Állítólag az Iránnal szövetséges félkatonai csoportok és az iráni egységek pár hónapra vannak attól, hogy az IS utolsó enklávéit is felszámolva közel kétezer kilométeres összefüggő folyosót hozzanak létre Irántól Irakon és Szírián át Libanonig.
Mindez Izraelt is igencsak megrémíti. Nem véletlen, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő Hariri lemondását „ébresztőnek” nevezte a nemzetközi közösség számára. A zsidó állam szerint a Hezbollah arra készül, hogy megtámadja Izraelt – legutóbb 2006-ban háborúztak, aminek a levét leginkább Libanon itta meg. A szíriai polgárháború alatt Izrael több esetben is bombázott szír területen olyan konvojokat, amelyekről úgy vélte, hogy a Hezbollahnak szánt iráni fegyverszállítmányok. Netanjahu többször is megfogalmazta azt az aggodalmát, hogy a következő alkalommal nemcsak a Hezbollah támad Izraelre, de a Szíriában meghatározó befolyást szerző Irán is.
Libanon mindig is az iráni–szaúdi szembenállás egyik terepe volt, de ezúttal először és nyíltan egy táborba került Izrael és Szaúd-Arábia. A szíriai polgárháború végéhez közeledve egyes szakértők úgy vélik, készülődik a következő konfliktus: egyik oldalon Iránnal és szövetségeseivel, a másikon az USA által támogatott Szaúd-Arábiával és Izraellel. Azt, hogy ez mennyire valós veszély, egyelőre nem tudni. De izraeli tisztviselők szerint a Hezbollah 100–150 ezer rakétát halmozott fel, és 50 ezres hadereje van, amelynek ötöde Szíriában állomásozik.
A szaúdi–iráni ellenségeskedés pedig egyre csak fokozódni látszik egy másik frontvonalon: Jemenben. A jemeni síita huti lázadók szombat este ballisztikus rakétát lőttek ki Rijád felé, amit azonban a szaúdi légvédelem bemért és megsemmisített a fővárostól északra. A Szaúd-Arábia vezette koalíció 2015 óta vív háborút a hutik ellen, de a beavatkozás egyre reménytelenebb, és humanitárius katasztrófába taszította Jement. Több mint tízezren haltak meg, félmillió jemenit fertőzött meg a kolera, és hétmillióan éheznek. Rijád szerint Irán fegyverekkel, köztük rakétákkal látja el a hutikat. A hétvégi rakétatámadásra válaszul Szaúd-Arábia közölte: lezárja a Jemenbe vezető szárazföldi, légi és vízi útvonalakat, hogy megállítsa az iráni fegyverszállításokat.
| Hercegi tisztogatás |
Az Ezeregyéjszaka meséinek folytatása is kikerekedhetne a szaúdi királyi családon belüli valós hatalmi harcból, amelynek legutóbbi fejezete az áldozatok rangját és a nyilvánosságra kerülés módját illetően példátlan. A Mohamed bin Szalmán herceg, trónörökös vezette korrupcióellenes bizottság parancsára vasárnapra virradóra letartóztattak 11 herceget, 4 jelenlegi és 10 egykori minisztert pénzmosás, vesztegetés, zsarolás, hatalommal való visszaélés vádjával. Az őrizetbe vett hercegek között van al-Valid bin Talal, aki nemcsak Szaúd-Arábia, de a világ egyik leggazdagabb befektetője, valamint Mutaib bin Abdullah, a néhai Abdullah király kedvenc fia, akit eltávolítottak a Nemzeti Gárda éléről is. Sokak szerint az 1932-ben alapított királyságban nem volt még példa ilyen fokú tisztogatásra, amelynek révén a nyolcvanas éveiben járó Szalmán király kedvenc fia, a 32 éves Mohamed koronaherceg szinte teljhatalomhoz jutott. Miután az idén júniusban eltávolították a belügyminiszteri posztról Mohamed bin Najef herceget, és egyben megfosztották a trónörökösi címétől, a mostani lépéssel valamennyi jelentős erőszakszervezet az ifjú Mohamed ellenőrzése alá került. Míg korábban a többezres királyi dinasztia befolyásos ágai felosztva birtokolták az állami intézményeket és a fegyveres testületeket, mostanra egy kézben összpontosul a hatalom. Korábban is voltak belső harcok és intrikák, de azokat igyekeztek titokban tartani, ám most a hazai sajtó bőven tálalta az eseményeket. Mintha a trónörökös azt akarta volna üzenni potenciális riválisainak, hogy ez vár rájuk is, ha nem állnak mögé. A korrupcióellenes harc – illetve annak populista tálalása – amúgy népszerű, különösen a fiatalok körében, márpedig a lakosság több mint fele 25 éven aluli. Ám a szaúdi állami pénzek, az olajból származó jövedelmek és a hercegi magánvagyonok közötti határ mindig is elmosódott, és a jelenlegi állítólagos leleplezések sem átláthatóak. A tisztogatás hétfőn is folytatódott, a monarchia egyik legnagyobb utazási irodájának az alapítója került rendőrkézre. Az utóbbi hetekben számos üzletembert is ért fenyegetés, így az önkényesnek tűnő üldözések pont azt a hazai és külföldi üzleti kört riaszthatják el, amelyet a trónörökös Vízió 2030 nevű gazdasági programja keretében csábítani igyekszik szaúd-arábiai beruházásokra. De a legkülönösebb al-Valid herceg letartóztatása, hiszen a Mohamed társadalmi reformjait támogató üzletember a legmagasabb nemzetközi politikai és gazdasági körökben mozog. A 17 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező herceg olyan vállalatokban érdekelt, mint az amerikai Apple és Twitter, vagy az Uber riválisaként ismert Lyft. De részesedése van a Citigroup bankban és a News Corporationben, a világ második legnagyobb médiavállalkozásában is. Lehet, hogy a trónörökös hosszabb távra játszik, és a hatalom megszerzése az elsődleges cél. Úgy tűnik, ebben az USA-tól támogatást kap, hiszen Donald Trump elnök a szaúdi királlyal folytatott telefonbeszélgetése során állítólag támogatta a letartóztatásokat. Az elnök veje, Jared Kushner pedig napokkal az őrizetbe vételek előtt tért vissza Rijádból. Mohamed herceg a vallásos elitet is igyekszik rövid pórázra fogni, számos keményvonalas prédikátort tartóztatva le. A királyság legfőbb vallási testülete, a Vezető Hittudósok Tanácsa a „korrupcióellenes harc jegyében” máris jóváhagyta a hétvégi őrizetbe vételeket. És bár a tisztogatásokkal össze nem függő eseménynek tűnik, vasárnap a jemeni határhoz közel helikopterével lezuhant és életét vesztette Manszúr bin Mukrin herceg, egy korábbi trónörökös fia. A még életben lévő apját a koronahercegi címétől Szalmán király fosztotta meg 2015-ben. |
Az igazságügyi miniszter arra kérte a nagyköveteket, informálják alkalmazottaikat, hogy a részvétel a Pride felvonuláson szabályértésnek minősül. Levelében azonban több tévedés is szerepel. A diplomáciában meglehetősen szokatlannak számít az ilyen tájékoztatás.
Nem sokkal az indulást követően rövid beszédet mondott Kapu Tibor a SpaceX Dragon űrkapszulájának fedélzetéről.
Van köztük olyan, amelyik az űrruhák fejlesztését segíti, de olyan is, aminek eredményét az űrbéli növénytermesztésben lehet majd hasznosítani.
A nyomozásban több pornófilmest gyanúsítottak meg nemi erőszakkal, kerítéssel, emberkereskedelemmel, pénzmosással, adócsalással.
Használja ezt a technikát, ami Szilágyi Áronnak is sokat segített.
A bejegyzéshez nem fűzött kommentárt az amerikai elnök.
