További értékeléseket lát szükségesnek, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), ezért nem adta meg a Paks 2 engedélykérelmét, hanem hiánypótlásokat rendelt el – erről a hivatal közleményben számolt be. Abban azt írták, „a benyújtott dokumentáció több tekintetben rendkívül alapos, ugyanakkor azért, hogy a hatóság meg tudjon győződni valamennyi követelmény maradéktalan teljesüléséről,
néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség,
figyelembe véve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a létesítési engedélyezési eljárással párhuzamosan lefolytatott missziójából származó ajánlásokat”.

Az OAH aligha fogja a végtelenségig húzni
A nagy kérdés persze, hogy mi lesz így a létesítési engedélyezési eljárással? Ez ugyanis az építendő új erőmű legfontosabb engedélye - számos kisebb mellett (amelyekből több szintén az OAH-ra tartozik). A hivatalnak alapesetben egy éve lett volna elbírálni a kérelmet – miután a korábbi 18 hónapos határidőt a második Orbán-kormány 2011-ben lecsökkentette. Az egy évet egy alkalommal meg lehet hosszabbítani 3 hónappal. Ezzel a lehetőséggel az OAH élt is, így szeptember 30-ára módosult az eljárás lefolytatására rendelkezésére álló határidő.
Elvileg az idő lejárt, ám az OAH eljárásaiban több ízben élhet hiánypótlási felhívással – ez nincs így minden hivatal, és minden eljárás esetében, más eljárásokban csak egyszer lehet hiánypótoltatni.
A hivatal a hiánypótlásokat minden bizonnyal nem fogja a végtelenségig húzni, különösen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök épp a létesítési engedélyezési eljárás vége előtt egy nappal nevezett ki új főigazgatót
a szervezet élére Kádár Andrea személyében. Kádár alapvetően nem nukleáris szakember, végzettségét tekintve biomérnök és vegyész üzemmérnök, de azért otthonosan mozog az energetika területén, hiszen 2014 óta energiaügyért/energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár a kormányban. Tehát
egyrészt ért a területhez, másrészt politikai kinevezett.

Hova lett a régi főigazgató?
Az előző főigazgató, Fichtinger Gyula, április 29-ével indoklás nélkül lemondott posztjáról. Azóta sem tudni, mi áll ennek hátterében. Még főigazgatóként annyit elismert, hogy a szervezetnél bevezetett létszámstop legalábbis erősen megnehezíti a paksi engedélykérelem elbírálását – pedig ez az OAH történetének legnagyobb ilyen feladata.
A Direkt36 névtelenül nyilatkozó forrásai szerint Fichtingert politikai nyomás is érte a bővítésért felelős projektcég, a Paks II. Zrt., illetve Süli János bővítésért felelős tárca nélküli miniszter részéről. Állítólag végül azért mondott le, mert a kormány az OAH átalakítását tervezi, ami egyrészt a hivatal kormány alóli kivonásával, hatásköreinek bővítésével jár, másrészt azonban a kilenc évre kinevezett főigazgató bebetonozásával. Fichtinger pedig úgy érezte, ez az atombiztos állás már nem rá vár.
Ugyan az OAH szakmaiságával szemben egyelőre nem vetődött fel kétely, legalábbis nem fest jól, hogy Aszódi Attila kormánybiztos/államtitkár után Fichtinger Gyula személyében még egy nagy megbecsülésnek örvendő nukleáris szakember tűnt el ismeretlen körülmények közt a paksi projektből, illetve felügyeletéből.
A finn Paks II. Zrt. ugyanebben a cipőben jár
Abban egyébként nincs semmi meglepő, hogy az OAH hiányosnak ítélte az új erőmű engedélyezési dokumentációját. A kivitelező orosz Roszatom tervei alapból nem egyeznek az uniós előírásokkal, így azokat át kellett dolgozni az EU-szabványokra. A Roszatom Finnországban, a Hanhikivi-félszigeten épít atomerőművet ugyanolyan, VVER-1200 típusú reaktorblokkokkal, mint amiket Paksra szánnak. Mármint építene, de ott is ugyanolyan gondok vannak, mint Magyarországon. A finn projektcég, a Fennovoima (a Paks II. Zrt. ottani megfelelője) nyíltan elismerte, hogy a vártnál több időbe telik az orosz tervek átdolgozása a helyi elvásárok szintjére.
A Hanhikivi-erőmű felépítéséről 2010-ben született döntés, jelen állás szerint a Fennovoima azt reméli, 2022-ben megszerezheti az engedélyeket, a kivitelezés 2023-ban elindulhat, az erőmű pedig 2029-ben állhat kereskedelmi termelésbe.
A magyar országgyűlés 2009-ben fogadott el előzetes elvi hozzájárulást, és 2014 elején iktatták törvénybe, hogy a kivitelezéssel verseny nélkül a Roszatomot bízzák meg. Az elképzelések szerint a két új blokk közül az elsőnek már 2026-ban üzembe kellett volna állnia. Idővel aztán egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a projekt – ahogy az egyébként az atomerőmű-projekteknél teljesen szokványos – csúszik. A csúszásért a kormány az uniós vizsgálatok elhúzódását tette felelőssé, ami csak részben igaz: a beruházás 2016-ban megkapta a brüsszeli engedélyt, a Paks II. Zrt. azonban csak 2020 közepén tudta beadni az OAH-nak az új erőmű 283 ezer oldalas engedélykérelmi dokumentációját, miután maga is sokat dolgozott azon, hogy az megfeleljen az uniós és magyar szabványoknak.

2030 után állhat termelésbe, de az se baj, ha nem
Az, hogy a létesítési engedélyezési eljárás is húzódik, nyilván nem segíti a kivitelezés mihamarabbi elkezdését. Különösen, hogy egyéb engedélyek megszerzése sem halad simán, például a gödörásáshoz szükséges talajszilárdítási és résfalazási engedélyeké. Holott a kormány törvényt is módosított és brüsszeli engedélyt szerzett, hogy a gödörásással kapcsolatos munkákat még a létesítési engedély megszerzése előtt el lehessen kezdeni.
Jelen állás szerint az új erőmű a 2030-as évek elejére épülhet fel – ha egyáltalán. Legalábbis az Oroszország által nyújtott, 10 milliárd eurós hitel feltételeit a kormány úgy tárgyalta újra, hogy azt 2026 helyett 2031-től kell törleszteni. Viszont a futamidő is rövidül 5 évvel. A hitel kamata a jelenlegi környezetben magas, azonban van lehetőség az előtörlesztésre, a magyar állam ezzel él is, eddig minden lehívott hitelrészletet azonnal visszafizetett, kedvezőbb kondíciójú forrásra cserélt.
Az ország áramellátása szempontjából nem katasztrófa, ha a Paks 2 csak a 2030-as években áll termelésbe, sőt az sem, ha soha. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) modelljei szerint Magyarországnak nincs szüksége Paksra, illetve egyáltalán olyan „alaperőműre”, amely önmagában és állandó jelleggel a termelés felét adja. Az ország hálózati összeköttetései nagyon jók, a szükségletek importból kényelmesen fedezhetők – mondta a HVG-nek Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató főmunkatársa.
Emellett persze biztonságpolitikai és nemzetstratégia döntés, hogy egy ország mekkora importarányt tart elfogadhatónak. A kormány rendszeres érve az „energiaszuverenitásra” hivatkozás, ami annyiban némileg sántít, hogy az atomerőművek fűtőelemeit is be kell valahonnan szerezni, illetve az elhasznált fűtőelemektől meg kell szabadulni.
További érv az új atomerőmű felépítése ellen, hogy borzasztó drága, és nem feltétlenül passzol a kormány naperőmű-központú energiastratégiájába. Ahogy arra Felsmann Balázs a 2020 tavaszi termelési adatok, illetve a termelés okozta piaci jellegzetességek alapján felhívta a figyelmet: a nehezen és lassan szabályozható nukleáris erőművek nem alkalmasak az ingadozó naperőművi termelés kiegyenlítésére.

Pazarlás lenne Paks 1-et nem addig hajtani, amíg elmegy
Feltéve, hogy a Paks 2 megépítése csak csúszik, de nem esik kútba, azért sem gond, ha csak a 2030-as években vagy később készül el, mert ott a működő atomerőmű Pakson. A dolgok mostani állása szerint a négy blokk 2032-től 2037-ig megy nyugdíjba egymás után. Vagyis jelen állás szerint a két Paks 2-es blokk legfeljebb csak minimális átfedésben fog párhuzamosan termelni velük. Ez sok szempontból kimondottan üdvös fejlemény, a párhuzamos üzem ugyanis számos problémát felvet, például:
- Fejleszteni kellene a hálózatot, hogy elbírja a két erőmű párhuzamos termelését – a négy régi blokk teljesítménye darabonként 500 MW, a két újé darabonként 1200 MW lenne.
- Arról nem beszélve, lenne-e egyáltalán piaci igény ennyi termelésre, és hogyan hatna ez az erőművek által termelt áram árára. Utóbbi különösen a Paks 2 esetében kulcskérdés, annak ugyanis még ki kell majd termelnie az erőmű árát. Vagy legalábbis jó lenne, ha kitermelné.
- Mindkét erőmű a Dunát használná hűtésre – márpedig alacsony vízszint és nagy meleg mellett már csak a Paks 1-nél is majdnem túl magasra nőtt a Duna hőmérséklete.
- Komoly humánerőforrás-problémákat vet fel, hogy Magyarországon jelenleg egy atomerőmű üzemeltetéséhez, ellenőrzéséhez stb. elég szakember van, de egy ideig két atomerőműre elég szakember kellene, aztán megint csak egy erőműnyi.
Egyébként
a négy Paks 1-es blokknak csak az engedélye jár le a 2030-as években, ez nem jelenti feltétlenül, hogy fizikailag ne lehetne őket biztonságosan tovább üzemeltetni.
Úgy tűnik, egyre komolyabb szándék mutatkozik az üzemidejük meghosszabbítására. Legalábbis erről beszélt az Indexnek Kóbor György, az erőmű anyavállalata, az MVM Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatója (azóta leváltották közös megegyezéssel távozott posztjáról – nem tudni, miért, de azt hangoztatták, hogy nem ezért). Szintén az üzemidő-hosszabbítás fontosságáról beszélt a Portfolio konferenciáján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, Horváth Péter János.
Az erőmű pedig már megrendelte az élettartam-hosszabbításhoz szükséges hatástanulmányt.
A jelek szerint az élet utólag igazolja Mártha Imrét, az MVM volt vezérigazgatóját, aki már évekkel ezelőtt amellett kardoskodott, hogy gazdaságossági szempontból teljesen irracionális nem addig üzemeltetni a működő blokkokat, amíg csak ez biztonságosan megtehető.

A kerítésen túl már épülnek dolgok
Ugyan maga az erőmű még a létesítési engedélyt sem kapta meg, ez nem jelenti, hogy a paksi beruházás ne haladna. A bővítés másik állami projektcége a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Kft. Míg a Paks II. Zrt. magáért az erőműépítésért felel, a PIP intézi a „kerítésen kívüli” fejlesztéseket – az erőmű építéséhez és majdani működéséhez ugyanis munkásszállásokra, raktárakra, irodákra stb. van szükség. Méghozzá sokra. A PIP 3,3 milliárd forintos veszteséggel zárta 2020-at.
Júniusban pedig letették a Kalocsa-Paks Duna-híd alapkövét. A híd várhatóan 2024 nyarára készül el. A kivitelezést a Fidesz-közeli Duna Aszfalt Zrt. végzi, a híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat kivitelezésének összértéke 92 milliárd forint.
Az átkelőre azért is van szükség, mert az építkezésen tömegek fognak dolgozni, a Roszatom szerint a csúcspontján 12-13 ezer ember. 3-4 ezer munkavállalót adhatnak magyar vállalkozások, leginkább a környékről, de így is sok ezer embert kell elszállásolni. A sok plusz ember elszállásolását részben a kalocsai oldalon oldanák meg, a használaton kívüli Foktői úti laktanyában.
Az eljövendő központi erőműberuházással kapcsolatban némi aggodalomra adhat okot, hogy nem csak a Duna Aszfaltnak jutott máris egy nagy szelet a tágabb projektből, de Mészáros Lőrinc gyerekeinek érdekeltsége is ott van már az egyik PIP-es tervezési keretbeszerzésben.