A Pride bizonyította, hogy törvényt hozni nem ugyanaz, mint hatalmat gyakorolni

Orbán Viktor februári évértékelőjében egyértelművé tette, hogy „a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével”. A politikai üzenetet hamar követte a jogi megvalósítás csavaros törvényi triumvirátus formájában:

1. Elsőként alkotmánymódosítás született, amely kimondta, hogy a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való joga elsőbbséget élvez – az élethez való jog kivételével – minden más alapjoggal szemben, ideértve a gyülekezéshez való jogot is.
2. Módosították a gyülekezési törvényt is, összhangban az alkotmány új prioritásaival. A módosítás lényege: nem tartható meg olyan gyűlés, amely a gyermekvédelmi törvény alapján tiltott tartalmat közvetít.
3. A gyülekezési törvény pedig egy már jól ismert passzusra hivatkozik: a gyermekvédelmi törvény azon rendelkezésére, amely tiltja, hogy tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé váljon bármilyen pornográf tartalom, illetve olyan megjelenítés, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, vagy a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti vagy jeleníti meg.

Beszéljünk nyíltan: a felsoroltak fényében a szombati Pride megtartása a kormány számára az alkotmányos válság kellős közepe, míg mindenki másnak üdvözlendő fellélegzés. A belső írott jog ugyanis az alkalmazhatóság terén teljes kudarcot vallott, míg a nemzetközi emberi jogok végre érvényesülni tudtak.

Ne kiabáljuk el, de úgy tűnik, ahogyan a demokráciához rendszerint a valódi demokraták hiányoznak itthon, úgy egyelőre a diktatúrához sincs igazi diktátor.

Csak álltak és megfigyeltek

Annak ellenére, hogy a rendőrség a rendezvényt formálisan betiltotta, a Pride békésen, rendőri incidensek nélkül zajlott, és minden jel szerint százezres nagyságrendű tömeg vonult a főváros utcáin. Kiterjedt helyszíni bírságolásról sem lehetett hallani, sőt, épp az ellentüntetőket kerítették el a rend fenntartása érdekében. Az ügy azonban jogi oldalról még nincs teljesen lezárva: a Budapesti Rendőr-főkapitányság közlése alapján ugyanis vizsgálják a gyülekezésen történteket, és mivel álláspontjuk szerint a rendezvény jogellenes volt, így a résztvevők közül akár többeket is szabálysértési eljárás alá vonhatnak – különösen, hogy a helyszínen arcfelismerő kamerákat is alkalmaztak.

Ezt sugallja Orbán keddi, a Harcosok Klubjának címzett posztja is. „Mindenkit tájékoztattunk, a jogszabályokat mindenki ismeri. A többi a hatóságok feladata, a politikának itt már nincs dolga.” Bár a miniszterelnök szavaiból nem teljesen egyértelmű, hogy eljárásokkal fenyeget, vagy csupán a felelősséget szeretné hárítani a tőle varázsütésre függetlenedő rendőrségre.

Tüntetés vagy fővárosi házibuli?

Karácsony Gergely főpolgármester mindenesetre a rendezvény végén nyilvánosan is megköszönte a rendőrség korrekt és visszafogott munkáját. Egyúttal hangsúlyozta: a Pride nem a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó esemény volt, hanem fővárosi önkormányzati rendezvény, így annak megrendezésére nem vonatkozott bejelentési kötelezettség, így betiltani sem lehetett.

A Magyar Helsinki Bizottság részletes elemzésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a főváros – mint közhatalmat gyakorló szerv – nem tekinthető a gyülekezési jog jogosultjának, és nem is kell bejelentenie az általa szervezett rendezvényt a rendőrségnek. Ez hasonló helyzet, mint amikor állami ünnepséget tartanak, például március 15-én: a rendezvényt a rendőrség tudomásul veszi, de nem mérlegelheti annak jogszerűségét vagy tiltásának lehetőségét.