Rákositól Orbánig, Öcsitől Dzsudzsiig – a nagy stadionsztori
8 perc
2019.11.14. 17:00
A korábbi sportkombinát helyére épített monstrum, a Puskás Ferenc Stadion november 15-i avatási ceremóniája történelmi vetélkedésbe kezdett elődjének 66 évvel ezelőtti átadóünnepségével. A Népstadiont 1953-ban a kor – divatot teremtő – szokása szerint félkész állapotban, a tervezettnél méregdrágábban, ám annál ünnepélyesebb külsőségek – no meg délibábos sportábrándok – közepette adták át rendeltetésének.
„A tömegbemutatók és a sportversenyek sikeres megrendezésével dokumentálni tudjuk a magyar testnevelési és sportmozgalom fejlődését dolgozó népünk, valamint a meghívandó Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai felé. Utóbbiak részéről hathatós támogatást remélhetünk az 1960-as olimpia Budapesten történő megrendezéséhez.”
1953. július 13-án hagyta jóvá a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) titkársága az eredeti elképzelések szerint még korántsem átadásra kész új monstrum, a Népstadion megnyitásának forgatókönyvét. A pártvezetés figyelme a legapróbb részletekre is kiterjedt. Egyebek mellett még azt is határozat rögzítette, hogy
az óriás zárókép négyezer sportoló résztvevője „élő betűs felirattal” hirdesse: „Éljen a Párt!”
A párthatározatnak nem lehetett nem engedelmeskedni, képet nem találtunk erről, de a Népsport nagy lelkesedéssel számolt be a megvalósításról:
- A NOB elnökének nem adott helyet az ÁVH
Egy hónappal később Szent István napjából az Alkotmány ünnepévé átfazonírozott augusztus 20-án aztán minden a pártvezetés által előírt módon zajlott le, legfeljebb az okozott kisebb sportdiplomáciai bonyodalmat, hogy a megnyitóünnepségre Magyarországra invitált Avery Brundage-nak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökének – akitől pedig „hathatós támogatást” reméltek – nem jutott hely az Államvédelmi Hatóság szigorú biztonsági előírásai szerint épült díszpáholyban ( fenti képen a megnyitó egy jelente).
Az máig nem derült ki, hogy a kínos intermezzónak mennyi szerepe volt abban, hogy a Budapest által áhított hét évvel későbbi olimpia megrendezésének jogát végül is Róma kapta, a megnyitó után tartott sajtóértekezletén a sértés fölött elsikló NOB-elnök a „nagyszerű alkotásról” csupán annyit jegyzett meg, hogy az „kisebb bővítések után” minden bizonnyal alkalmas lesz olimpiai játékok megrendezésére.
A Filmhíradó 1951-ben készült beszámolója a stadion építéséről. Ne hagyja ki! Papp Laci is az építők között: