Három észak-európai országban is a baloldali pártok szerepeltek a legjobban a legutóbbi választásokon. Megoszlanak azonban a vélemények arról, hogy a skandináv taktika működne-e a többi olyan európai államban is, ahol évek óta válságban van a baloldal.
Lemondott Irakli Kobahidze, a grúz parlament elnöke, miután nem akadályozta meg, hogy az orosz parlament képviselője, Szergej Gavrilov oroszul beszélve, a törvényhozási elnök székében ülve nyissa meg az ortodox keresztény pártok parlamenti közgyűlésének Tbilisziben tartott tanácskozását.
A holland vezetésű nemzetközi vizsgálócsoport megnevezte azt a négy embert, aki a vádak szerint meghatározó szerepet játszott az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó maláj gép lelövésében, 2014 júliusában. A katasztrófában 298 ember vesztette életét. A vizsgálócsoporttal egy napon a Bellingcat oknyomozó portál is közzétette gyanúsítottjai nevét. Valamennyien olyan személyek, akik kapcsolatban álltak Moszkvával, illetve a kelet-ukrajnai szakadárokkal.
Komoly, valószínűleg sokáig ható következményekkel járó presztízsveszteséget szenvedett el a Vlagyimir Putyin államfő nevével fémjelzett oroszországi rendszer: a hatóságok néhány napig tartó fogva tartás után szabadon engedték Ivan Golunov oknyomozó újságírót, miután kiderült, a rendőrök rakták be az újságíró hátizsákjába az őrizetbevétel alapjául szolgáló kábítószert. Hullanak a fejek, átírják a törvényeket, és szabadulnak a hasonló módon rács mögé dugott áldozatok. Azért még sok politikai fogoly marad az országban.
Nacionalista politikusok szítják ismét a viszályt románok és magyarok között, és a jelek szerint a "recept" még mindig működik. A helyszín ezúttal egy kicsi falu temetője.
Az északi országok többsége igényt tart a sarkvidék egyes körzeteire, de Oroszország valamennyi vetélytársánál aktívabban igyekszik érvényesíteni akaratát a klímaváltozás miatt egyre elérhetőbbé váló térségben.
Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök gyakorlatilag egy oldalon áll azzal, hogy egyik legfontosabb ellenfelük Soros György – vélik a hétfői Trump–Orbán-találkozóról beszámoló orosz lapok. A kommentárok alapján Orbánt a "mi kutyánk kölykének" tartják Moszkvában, de szerintük Washingtont nem zavarja különösebben Orbán Moszkva-barátsága.
Megállíthatatlanul zajlik a negyedik ipari forradalom az okosgyárak terjedésével. Európa jól áll, az innovációs központként számon tartott USA viszonylag rosszul teljesít.
Mozgásban vannak az egykori Szovjetunió közép-ázsiai tagállamai: Nurszultan Nazarbajev kazah elnök váratlanul lemondott, Iszlam Karimov halála után Üzbegisztán megindult a demokratizálódás felé, és már Tádzsikisztánban is lehet több államfőjelölt.
Nincs több viszonylagosság, csak az van, aki Alekszandar Vucsics szerb elnök mellett van, és az, aki ellene. Mindegy, hogy jobboldali egy párt, vagy baloldali, vége van a megosztottságnak, csak így győzhetünk - ez volt a Vucsics elnök távozását követelő eddigi legnagyobb belgrádi tüntetés legfőbb üzenete. Bár a kormánypárti médiumok azt jósolták, hogy a negyedik hónapja minden szombaton felvonuló tüntetők rombolni akarnak és államcsínyre készülnek, nem volt semmiféle rendzavarás.
A sajtószabadság hőseként menekült hét évvel ezelőtt Ecuador londoni nagykövetségére Julian Assange, a Wikileaks kiszivárogtató oldal alapítója, most viszont rajtakapott bűnözőként zavarták ki a diplomáciai képviselet épületéből, hogy aztán azonnal őrizetbe vegyék őt a brit rendőrök.
Nyílik az olló a homoszexualitás megítélésének terén a nyugati demokráciák, illetve a muszlim államok között: Bruneiben éppen akkor lépett életbe a homoszexuális aktusok résztvevőit halállal büntető törvény, amikor megválasztották Chicago első bevallottan leszbikus polgármesterét. A melegek menekülnek Bruneiből, a helyi szultánt nem hatja meg a nemzetközi tiltakozás. Az illiberális államoknak inkább a muszlim példa tetszik.
Közel kétezer bejelentés érkezett különféle választási csalási kísérletekről az ukrán elnökválasztás napján. Az exit pollok szerint a politikán kívülről érkezett humorista, Volodimir Zelenszkij nyerte meg az első fordulót, s rajta kívül a hivatalban lévő államfő, Petro Porosenko kerülhetett be a három hét múlva rendezendő második körbe. Ukrajnában most arra számítanak, hogy Oroszország kibertámadással próbálhatja megakadályozni a voksszámlálást.