Tetszett a cikk?

Régóta nem tapasztalt feszültség alakult ki Ukrajna és Oroszország határán: ismét gyakorivá váltak a tűzpárbajok az ukrán kormányerőket és a Moszkva-párti szakadárokat elválasztó frontvonalon, a határ orosz oldalán pedig az orosz hadsereg egyre több katonát von össze. A helyzetet súlyosbítja, hogy Ukrajna a NATO-val közös hadgyakorlatra készül, ami igencsak nyugtalanítja Moszkvát.

A hadgyakorlathoz túl sok, az invázióhoz viszont nagyon kevés – mondják a szakértők arra a több ezer katonára, akiket a moszkvai hadvezetés vont össze a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krímben, valamint az orosz–ukrán határ térségében. A közösségi oldalakon közzétett videók tanúsága szerint a térségbe dől a technika is, harckocsikat és páncélozott szállítójárműveket szállító vonatszerelvények haladnak nyugat és dél felé. A posztokból az is kiderül, hogy az orosz katonák sorra ragasztják le járműveik rendszámát – utoljára ez 2014-ben, a Krím megszállásakor történt, amikor a piszkos munkát csapatjelzések nélküli „udvarias zöld emberek” végezték el – s közben Moszkva, valamint a Luhanszk és Donyec megye nagy részét ellenőrző szakadárok képviselői azt ismételgetik, hogy Ukrajna támadásra készül Kelet-Ukrajnában. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter odáig ment, hogy közölte:

ha Kijev a támadás mellett dönt, Ukrajna mint állam is megsemmisülhet.

Ukrán katonák a donyecki régióban
©

Ködös szándékok, tétlen Nyugat

Egyelőre nem tudni, mi lehet Moszkva szándéka, az mindenképpen figyelemreméltó, hogy a csapatmozgatást a lehető leglátványosabban végzi. Úgy tűnik, mintha a Kreml azt akarná, hogy az egész világ lássa, miként von össze csapatokat fényes nappal és hosszú vonatszerelvényekkel a határ térségében. Ráadásul úgy, hogy Moszkva nem jelezte előre, hadgyakorlatot tart majd a térségben, s csak akkor kezdett el beszélni erről, amikor már régen ott volt a térségben a több ezer katona.

Úgy tűnik, a Nyugat nem tudja, mit csináljon, Franciaország és Németország például mind a két felet felszólította, tegyen meg mindent a feszültség enyhítése érdekében. A párizsi és a berlini álláspont sokakban visszatetszést keltett. Toomas Hendrik Ilves volt észt államfő egyenesen erkölcstelennek nevezte az EU meghatározó államainak viselkedését. „Tehát az orosz csapatok már a te területeden vonják össze erőiket és a felszereléseket. A németek pedig azt mondják, hogy mindenki tegyen a feszültség enyhítése érdekében. Mi van veletek? A német külpolitikusok természetesen nem idióták. Gerinctelenek és erkölcstelenek vagytok” – írta az észt politikus.

Miközben Kijevben attól tartanak, Oroszország célja az lehet, hogy megtámadja az Ukrajnához tartozó Herszont – erről a területről lehet vízzel ellátni az akut vízhiánnyal küszködő Krím félszigetet – több elemző úgy véli, Moszkva inkább fenyegetésként használja fel a csapatok összevonását. Azt próbálja mutatni, hogy bármikor forróvá képes tenni a 2014-ben kitört, több mint 14 ezer halálos áldozatot követelt, de az utóbbi hónapokban kihűlni látszó kelet-ukrajnai konfliktust.

A NATO Ukrajnában

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Kijevben bejelentették, néhány hónapon belül Ukrajna a NATO-val közös hadgyakorlatot rendez, s azon az észak-atlanti szövetség öt tagállamának több mint ezer katonája vesz részt. „A gyakorlaton először védekező műveleteket hajtanak végre, majd támadást indítanak, hogy helyreállítsák az ország törvényes határait, amelyet egy ellenséges szomszéd agressziója változtatott meg” – közölték Kijevben. Ebben a bejelentésben nem lehet nem észre venni azt, hogy az ellenséges szomszéd Oroszország és Kijev a jelenleg a szakadárok és az orosz hadsereg közös ellenőrzése alatt lévő területek visszafoglalását tervezi. Bár a gyakorlat pontos idejét még nem közölték, Moszkva máris közölte, a NATO-csapatok ukrajnai megjelenése növeli a feszültséget, és Oroszország kénytelen lesz további lépéseket tenni biztonsága szavatolása érdekében. Az USA egyébként az utóbbi években jelentős mennyiségű katonai felszerelést adott el Kijevnek: egyebek mellett harckocsielhárító fegyverek, radarok, hajók és szállítójárművek érkeztek Ukrajnába.

Ukrán katonák a frontvonalnál
©

Bizalmatlanság Moszkva és a Nyugat között

A kelet-ukrajnai válság kiéleződése elválaszthatatlan a Nyugat és Oroszország viszonyának évek óta tartó fokozatos romlásától. A Krím elfoglalása, majd a 2018-as dél-angliai, Szergej Szkripal egykori orosz hírszerző elleni, idegméreggel elkövetett merénylet, végül pedig a legismertebb orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij bebörtönzése miatt az EU és az USA több körben is szankciókat léptetett életbe Moszkva ellen. Moszkva ellenszankciókkal válaszolt, és bejelentette, mivel az unió és Oroszország kapcsolata gyakorlatilag befagyott, az ország gyorsabban fogja szélesíteni a Kínával folytatott együttműködést. A Nyugat és Oroszország közötti szinte teljes bizalomhiány közepette nagyobb a veszélye annak, hogy akár az érdekelt felek szándéka ellenére újra komoly harcok törnek ki Kelet-Ukrajnában.

Arról sem szabad elfeledkezni, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő népszerűsége mélyponton van, s eddig, ha ilyen történt, a Kreml mindig egy-egy katonai kalanddal javított a helyzeten. Az akkor még gyakorlatilag ismeretlen Putyin népszerűségét az 1999-ben kezdődött és orosz győzelemmel véget ért második csecsenföldi háború teremtette meg, s 2008-ban a grúziai háborúval, majd 2014-ben a Krím annektálásával sikerült ismét feljebb tornázni Putyin éppen csökkenőben lévő támogatottságát. Bár aligha valószínű, hogy a Kreml széles körű hadműveletre készülne Kelet-Ukrajnában, más mód jelenleg aligha van az államfő támogatottságának növelésére: a gazdaság rosszul teljesít, az orosz exportban meghatározó szénhidrogének ára továbbra sem túl magas, a szankciók pedig hosszabb távon már éreztetik a hatásukat. Az orosz tőke menekül az országból, a külföldi befektetések elmaradása pedig hozzájárul a gazdasági stagnáláshoz.

©

Koronavírus és az orosz statisztika

És minden ellenkező híresztelés ellenére a koronavírus-járvány kezelése sem volt sikertörténet: Oroszország – 4,6 millió emberrel – az ötödik helyen áll a fertőzöttek számában, s ugyan a hivatalos adatok szerint a betegek számához képest viszonylag kevés, mintegy 100 ezer életet követelt a járvány, az utóbbi egy évben több mint 400 ezerrel haltak meg többen, mint a korábbi öt év átlaga. Ez pedig azt jelenti, hogy a Covid–19 szövődményei jóval több halált okoztak, mint amennyit Moszkva elismer. Miközben lassan halad a lakosság beoltása – hat százaléknál tart az ország – a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy megjelenhet a harmadik hullám: a következő két hétben várhatóan harminc százalékkal emelkedik majd az új esetek száma.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ellenálló szervezet a „téli álom” után – így hozza formába immunrendszerét

Ellenálló szervezet a „téli álom” után – így hozza formába immunrendszerét

Második oltásként sem adnak AstraZenecát a 60 év alattiaknak Németországban

Második oltásként sem adnak AstraZenecát a 60 év alattiaknak Németországban

Vergődő sasokat mentett ki a Dunából két magyar kajakos – videó

Vergődő sasokat mentett ki a Dunából két magyar kajakos – videó