Már nem az a kérdés, hogy eljött-e a második hidegháború, hanem az, hogy a Szovjetunió szétesése után viszonylag békésen véget ért elsőhöz hasonlóan sikerül-e „forró háború” nélkül megúszni a mostanit is. A kilátások nem túl jók, a tétek pedig magasak és egyelőre tovább emelkednek. A hidegháborús korszakból megmaradt, kiemelkedően fontos leszerelési egyezmények nagy része – a közelmúltban meghosszabbított Új START-egyezmény kivételével – vagy érvényüket vesztették vagy már nem tartják be azokat. A NATO és Oroszország folyamatosan növeli a lehetséges frontvonal közelében állomásozó erőinek a létszámát és gőzerővel tart a korszerű, és minden korábbinál hatékonyabb fegyverrendszerek fejlesztése. Készülnek egyebek mellett a hiperszonikus rakéták, illetve a mesterséges intelligencia (MI) által vezérelt, teljesen önálló működésre képes fegyverek is. Utóbbi gyakorlatilag azt jelenti, hogy végsősoron az MI döntheti el algoritmusok alapján, mikor és kire nyit tüzet.

Kompromisszum nélkül

A helyzetet rontja, hogy a jelek szerint sem a nyugati hatalmak, sem pedig Oroszország politikusai nem törekszenek a vita rendezésére vagy akár a hangnem mérséklésére. Moszkva is a legrosszabb forgatókönyv mentén halad. Kevesen gondolták volna például azt, hogy már néhány héttel a börtönbe kerülése után életveszélyes állapotba kerül a legismertebb orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij, hiszen a korrupcióellenes blogger ellen egyértelműen politikai megfontolásokból indított eljárás, illetve a Navalnij elleni tavalyi augusztusi – vélhetően az orosz titkosszolgálat emberei által végrehajtott – merénylet miatt is életbe léptetett már szankciókat Moszkva ellen a Nyugat.

Mégis ez történt: az éhségsztrájkba kezdett Navalnij ügyvédjei szerint a politikus már alig tud mozogni, láza van, vérének káliumszintje életveszélyes magasságba szökött, a hatóságok mégsem engedik be hozzá személyi orvosát, és inkább azzal vannak elfoglalva, hogy őrizetbe vegyék azokat, akik meglátogatnák az ellenzékit. Az is kiderült, hogy olyan helyre került, ahol több társát tbc-fertőzés miatt kórházba szállították, így azt sem lehet kizárt, hogy az állítólagos gazdasági bűncselekmények miatt bezárt politikus is megfertőződik. Ha meghal Navalnij, biztosra vehető, hogy újabb büntetőintézkedések épnek életbe Moszkva ellen, s ezzel tovább romlik a most is hideg viszony.

AFP

Navalnij hátországát is támadja az orosz hatalom: a főügyészség eljárást indított a Navalnij által alapított Korrupcióellenes Alapítvány (FBK) ellen azzal a váddal, hogy a szervezet „szélsőséges csoport”. Ha ezt a hatóságok jóváhagyják – valószínűleg ez történik majd – akkor az FBK törvényen kívül kerül, tevékenysége ellehetetlenül és semmiféle külföldi segítséget sem kaphat. Közben sorra indulnak az eljárások az FBK aktivistái, és a független médiumok újságírói ellen: az FBK-t a grúziaihoz és ukrajnaihoz hasonló színes forradalmak előkészítésével vádolják, az újságírók pedig cikkeikkel állítólag kiskorúakat is arra buzdítottak, hogy vegyenek részt a Navalnij bebörtönzése miatt szervezett ellenzéki megmozdulásokon. A tét itt is nagy, ha a vádlottakat bűnösnek találják, akár három évre is börtönbe zárhatják őket.

Háborús veszély

Az orosz-ukrán határon is válságos a helyzet: Oroszország – egy állítólagos hadgyakorlatra hivatkozva – jelentős erőket vont össze az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krímben, illetve a kelet-ukrajnai oroszpárti szakadárok által ellenőrzött orosz-ukrán határ térségében. Míg Moszkva szerint erre azért van szükség, mert Kijev támadást készít elő a szakadár erők ellen, Ukrajnában attól tartanak, Moszkva akar offenzívát indítani, hogy szárazföldi kapcsolat jöjjön létre Oroszország, a Krím, illetve az oroszpárti erők által ellenőrzött, hivatalosan Moldovához tartozó Dnyeszter menti Köztársaság között.

A csapatösszevonásokkal párhuzamosan megszaporodtak a szakadárok és az ukrán kormányhadserek közötti frontvonalon elkövetett tűzszünetsértések, és az idén már közel annyian haltak meg, mint tavaly egész évben. Nem csak Oroszország tűnik harciasnak, Ukrajna is aktivizálta magát és egyre többször kéri, hogy a NATO indítsa meg a volt szovjet tagköztársaság felvételi folyamatát. Erre ugyan egyelőre nincs esély, ám Moszkva joggal érezheti fenyegetésnek, hogy hosszabb távon Oroszország központi területeinek a közelében is megjelenhet az észak-atlanti szövetség.

A kétoldalú viszonyt tovább rontja, hogy a hétvégén Szentpéterváron őrizetbe vették a helyi ukrán konzulátus egyik diplomatáját, aki állítólag titkos anyagokat vett át egy orosz állampolgártól. Azt, hogy a diplomatát kiutasították, nem számít szokatlannak, az viszont igen, hogy az orosz hatóságok több órára lefogták őt. Válaszként Kijevben bejelentették, ugyancsak kiutasítják az orosz nagykövetség egyik magas rangú diplomatáját.

MTI / EPA / Irina Gorbaszjova

Kiutasításokból egyébként is akad bőven. Miután Joe Biden amerikai elnök rövid nyilatkozatban vázolta, hogy az orosz-amerikai viszony javítását tekinti céljának, majd megerősítette, hogy az amerikai vizsgálatok megállapították, Oroszország megkísérelte befolyásolni a 2020-as amerikai elnökválasztás eredményét is, a hatalommal kapcsolatban lévő hackerek pedig súlyos kibertámadásokat intéztek amerikai és egyéb nyugati célpontok ellen, az USA kiutasított tíz orosz diplomatát és újabb pénzügyi szankciókat léptetett életbe Moszkva ellen. Biden – aki egy korábbi nyilatkozatában – valószínűleg teljesen feleslegesen – gyilkosnak minősítette Vlagyimir Putyin orosz elnököt – azt is közölte, állandó kapcsolatot kíván fenntartani Putyinnal és azt javasolja, egy harmadik ország területén tartsanak személyes találkozót is. Bár az amerikaiak szerint a találkozó előkészítése már meg is kezdődött, Moszkvában úgy tudják, a Kreml egyelőre nemet mondott a javaslatra.

Többek között azért is, mert az oroszok súlyos fenyegetésként élik meg a NATO fekete-tengeri hadgyakorlatait, valamint azt, hogy a katonai szövetség tagországai – az USA és Nagy-Britannia – hajókat vezényelt a tengerre, s nyáron, ugyancsak a NATO, közös hadgyakorlatot tervez a nyugati fegyverekkel és katonai felszerelésekkel egyre jobban ellátott Ukrajnával.

Miért robbantanak az oroszok Csehországban?

Inkább az oroszok is kiutasítottak tíz amerikai diplomatát és szankciókat léptettek életbe washingtoni tisztségviselők ellen, s valószínűleg hasonló lesz a válasz arra is, hogy az USA-t követve Csehország is bejelentette 18 orosz diplomata – inkább fedésben dolgozó hírszerzők – hazaküldését. A prágai lépés azért volt ilyen kemény, mert kiderült: az a két orosz ügynök, aki brit vádak szerint 2018 márciusában az angliai Salisburyben megpróbálta megölni a kiugrott orosz kémet, Szergej Szkripalt, 2014-ben felrobbantott egy csehországi fegyverraktárt. A két halálos áldozatot követelő robbanásról korábban azt hitték a hatóságok, hogy a véletlen műve volt, ám a vizsgálatok végül kiderítették: a salisbury merénylők, Anatolij Csepiga és Alekszandr Miskin a detonáció előtti napokban – mint ellenőrök jártak a telepen. A raktárt működtető cégnek küldött emailban ugyanis elküldték a két „ellenőr” fényképét is, a képeken viszont az ismét álnéven utazó Csepiga és Miskin látható.

MTI/EPA/Neil Hall

S hogy miért robbantottak volna fel az oroszok egy csehországi fegyverlerakatot? Talán azért, mert ott az a bolgár fegyverkereskedő, Jemeljan Gebrev is tárolt katonai felszereléseket, akit – vélhetően ugyancsak orosz ügynökök – a Szkripal ellen használt, novicsok nevű idegméreggel akartak eltenni láb alól egy évvel később. Gebrev pedig azért volt útban, mert olyanoknak is szállított – például Ukrajnának – akik nincsenek rajta Moszkva szövetségesi listáján. A 2014-es robbantás valószínűleg figyelmeztetés volt, s miután Gebrev folytatta az üzletelést, jött 2015-ben a novicsok.