Hiába küldték haza Európából az orosz kémeket, maradtak még páran

Valamennyi ország kémkedik, a módszerekben viszont komoly különbségek vannak. Míg a nyugati államok egyre nagyobb szerepet szánnak az elektronikus eszközöknek, az oroszok a személyes hírszerzést tartják a leghasznosabb eszköznek. Az utóbbi napokban Olaszországban és Bulgáriában is lebuktak az orosz hírszerzés jól beépített ügynökei.

Hiába küldték haza Európából az orosz kémeket, maradtak még páran

„Nagyon sok anyagot küldött legutóbb. Láttam, ami a pendrive-on volt, nagyon jó információk” – üzente a napokban leleplezett bulgáriai orosz kémhálózat egyik tagjának a csoport állítólagos főnöke. Valószínűleg ez lehetett az egyik utolsó csomag, a hat letartóztatott bolgár állampolgár egyike ugyanis a védelmi minisztérium egyik magas rangú alkalmazottja volt és annyira felbátorodott a korábbi sikerek hatására, hogy közel másfél órán keresztül fényképezte a számítógépe képernyőjére előhívott titkos adatokat, köztük az amerikai F-16-os harcigépekkel kapcsolatos adatokat. A helyi szolgálatok azonban már figyelték őt, s az irodájába telepített kamerával felvették az egész akciót. Mást is rögzítettek, például azt, hogy az ügynökök miként találkoznak egy teniszpályán a vezetőjükkel, vagy azt, hogyan mondja el a főnök, hogyan kell a kémkedési eszközöket ajándéknak álcázni.

A NATO-tag Bulgáriában végül hat bolgár állampolgárt vettek őrizetbe és két orosz diplomatát utasítottak ki – a csoport főként az észak-atlanti szövetséggel, a CIA-val, valamint az Ukrajnával és a karabahi konfliktussal kapcsolatos információkra utazott – s a kémügy tovább rontotta a Moszkva és Szófia közötti, az utóbbi időkben egyébként sem túl baráti viszonyt.

A kapcsolatok már csak azért sem voltak túl jók, mert 2019 óta Szófia már hat kémkedéssel vádolt orosz diplomatát utasított ki, és Bulgáriában úgy érzik, Moszkva azt használja ki, hogy a bolgár és az orosz nemzet között hagyományosan barátiak voltak a kapcsolatok, s a kommunista időkben Moszkvához hű emberek töltötték be a vezető tisztségeket. Ezen káderek közül sokan karrierjük megtörése nélkül vészelték át a helyi rendszerváltást, s a jelek szerint többen akadnak, akik elvi okokból, vagy zsarolás áldozataként továbbra is kiszolgálják Moszkvát információkkal. A most leleplezett csoport vezetője még a Szovjetunió létezésének az idején tanult egy moszkvai kémiskolában, s a főnök a legjobb ügynököknek havi 1800 dollárnak megfelelő összeget fizetett.

AFP / ALEXANDER NEMENOV

„Személyes ügy

A bulgáriai incidens is azt mutatja, hogy az orosz titkosszolgálatok továbbra is a személyes információgyűjtésre alapozzák a tevékenységüket. Szerintük ez a legjobb módszer és ezen a téren nagyon erősek” – mondta Mark Galeotti ismert Oroszország-szakértő.

Moszkva más helyen is hasonló körben próbálkozott, a Szovjetunió széthullásakor függetlenné vált Észtországban több magas rangú katona, illetve védelmi minisztériumi alkalmazottról is kiderült, hogy az oroszoknak dolgozott. A legismertebb ügynök az 1995 és 2008 között orosz zsoldban álló Herman Simm volt, akit végül 2019 decemberében engedtek feltételes szabadlábra. De nagy port vert fel a korábban hősként számon tartott Deniss Metsavas ügye is: az Afganisztánban is megfordult észt tüzértisztet egy nőüggyel húzták csőbe, s amikor szakítani akart az orosz titkosszolgálatokkal, akkor a magát „homo sovieticusnak” tartó apját is beszervezték, s így folytatták a zsarolást.

A NATO-ban – az egykori Szovjetunióval szimpatizáló alkalmazottak pozícióban maradása miatt – sokan biztonsági kockázatnak tartják az egykori szocialista országokat, köztük Magyarországot is. 2019-ben Magyarország külön is előkerült: amikor Budapestre költöztették a még a KGST-időkben létrehozott Nemzetközi Beruházási Bank központját, a nyugati elemzők úgy vélték, a diplomáciai mentességet kapott pénzintézettel Moszkva egy egész kémközpontot telepített a magyar fővárosba. És megvolt a magunk „oroszkém-ügye” is, bár a hírszerzéssel vádolt Kovács Bélát 2020-ban felmentette a bíróság a kémkedés vádja alól, azt a bíró is bizonyítottnak találta, hogy a politikust beszervezte az SZRV nevű orosz hírszerző szervezet.

Máté Péter

Nyugati irány

Az oroszok a NATO szempontjából fontos nyugati államokban is ügynökhálózatot tartanak fenn. Legutóbb, a hét elején, Olaszországban buktak le az orosz kémek: egy olasz tengerésztiszt és egy orosz ügynök találkozott, s a rendőrök akkor jelentek meg, amikor az olasz férfi a NATO-val kapcsolatos titkos iratokat adott át és átvette az azokért járó pénzt. Az olaszok által nagyon súlyosnak minősített incidens miatt kiutasították a tetten ért orosz férfit, valamint követségi felettesét is.

A mostani bulgáriai és olaszországi botrány több szempontból is rosszul érinti Oroszországot: bár Moszkvában alaptalannak nevezték a szófiai vádakat – az olasz ügyről szemérmesen hallgatnak –, a kémkedési incidensek tovább növelik a Navalnij-ügy miatt egyébként is komoly feszültséget. És az is fontos, hogy amikor 2018-ban vélhetően az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU tisztjei a dél-angliai Salisbury-ben megpróbálták megölni Szergej Szkripal kiugrott orosz hírszerzőt, a nyugati államok több mint száz, diplomáciai fedésben tevékenykedő orosz hírszerzőt küldtek haza és ezzel, legalábbis átmenetileg homokot szórtak az orosz kémszervezetek gépezetébe. Ez volt a történelem eddigi legjelentősebb tömeges kiutasítása, s elemzők szerint a mintegy 20 nyugati ország valóban azokat zavarta haza, akik irányították az érintett országokban zajló orosz kémtevékenységet.