Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A szovjet hadsereg 1989-es afganisztáni kivonulása után az ázsiai állam tartós káoszba és belháborúba süllyedt, s aligha lesz ez másképp szeptember után, amikor az utolsó nyugati katonák is elhagyják az országot. A kivonulás nyertesei a tálibok lehetnek, a legnagyobb vesztesek pedig a nők és a kisebbségek lesznek, akiknek jogait korlátozni fogják a fanatikus vallási mozgalom támogatói. A szomszédos államoknak is van mitől tartaniuk.

Itt az ideje befejezni Amerika leghosszabb háborúját

– jelentette be Joe Biden. Az amerikai elnök szavaiból az is kiderült, hogy a várakozásoknak megfelelően az USA a korábbi elnök, Donald Trump által meghatározott májusnál több hónappal később, szeptember 11-éig rendeli haza az utolsó amerikai katonákat.

A dátum természetesen szimbolikus jelentőségű, hiszen szeptember 11-én lesz húsz éve annak, hogy az al-Káida iszlamista terrorszervezet Afganisztánt hátországként használó vezetője, Oszáma bin-Láden parancsára támadás ért több amerikai jelképet, s romba dőltek a Világkereskedelmi Központ New York-i ikertornyai is. Az afganisztáni amerikai beavatkozás – amelyhez később csatlakoztak a NATO-szövetségesek, köztük Magyarország is – célja pedig éppen az volt, hogy felszámolja az al-Káidát akadálytalanul működni hagyó afganisztáni tálib rezsimet.

Afgán gazda dolgozik egy mákültetvényen a dél-afganisztáni Helmand tartományban 2021. március 22-én
©

A tálibokat viszonylag gyorsan sikerült elűzni, ám a katonai győzelem ellenére a nyugati államok nem voltak képesek tartósan normalizálni a helyzetet. Ahogy a briteknek a XIX. században és a szovjeteknek 1979-1989 között sem sikerült az afgánok pacifikálása: hiába nyertek meg néhány ütközetet, a hegyvidéki területek adta fölényt kihasználó helyiek nem nyugodtak bele a megszállásba.

A szovjetek végül véres fejjel távoztak Afganisztánból: az őket legyőző erők komoly amerikai támogatást kaptak és bin Láden volt az egyik legismertebb szovjet-ellenes hadúr. A kivonulás után létrejött légüres térben szinte azonnal kitört a belháború: az ország legnépesebb nemzeti csoportjai, a pastuk, az üzbégek, a tádzsikok és a hazarák folyamatosan harcoltak egymással gyakran változó szövetségek részeként. A zűrzban a szovjetek által hatalomba segített kommunista rezsim még közel három évig kormányon maradt, s végül akkor esett el Kabul, amikor a tálibok váltak a legerősebb frakcióvá.

©

Senki sem tanul a múltból

A szovjetek teljes kudarcot vallottak és úgy tűnik, az USA és szövetségesei sem járnak sokkal jobban: az amerikaiak hiába vívták meg történelmük leghosszabb háborúját, a kétezer milliárd dollárba került, és 2400 amerikai katona életét követelt háborúban csak részeredményeket értek el.

Bin Ládent menekülésre kényszerítették, s az al-Káida vezért végül amerikai kommandósok megölték, ám a többi feladatot, az afgán társadalom demokratizálását, a tartós béke megteremtését, valamint a korrupció és a kábítószer-termelés felszámolását vagy legalábbis jelentős visszaszorítását nem teljesítették. Afganisztánban 2013-ig szolgáltak magyarok, összesen 2500 magyar kartona fordult meg az országban s közülük hatan haltak meg támadások és egy közlekedési baleset következtében.

Afgán nők yóga órán Kabulban
©

A nők jogai ugyan kiszélesedtek, lehetségessé vált például a munkavállalás és a tanulás – legalábbis azokon a területeken, ahol a nyugatiak szövetségesének számító kormányerők voltak az urak – ám ahogy megtörténik a kivonulás, kevés az esélye annak, hogy a kabuli kormány képes lesz ellenálli a tálibok nyomásának.

Sokatmondó, hogy a közelmúltban az egyik tálib vezető közölte, amit a nyugatiak tettek a nők jogainak kiszélesítésének örve alatt az az erkölcstelenség terjesztése és az iszlám kultúra elleni harc volt. Ráadásul az amerikaiakkal együtt a többiek is távoznak, a németek és a britek is bejelentették, hogy az USA-val egy időben, szeptemberben vetnek véget afganisztáni küldetésüknek.

Az afgán kormányerők már most is sorra adják fel állásaikat, és a kormány és Asraf Ghani államfő túlélési esélyei attól függenek, mennyire lesz hajlandó harcolni a 20-30 ezer fős, Ghaniék védelmével megbízott különleges alakulat. Az elitalakulatot amerikai pénzből tartják fenn, s ha a washingtoni törvényhozás lecsökkenti az évi négymilliárd dolláros appanázst, akkor Ghani súlyos bajba kerülhet.

©

Tálibok és a kompromisszum?

Az elemzők ugyanakkor arra számítanak, hogy az 1996-2001 között hatalmon lévő tálibok – a szó tanulót jelet perzsául – nem lesznek olyan agresszívak, mint negyed évszázaddal ezelőtt. A nyugati jelenlét hatására valamennyire megváltozott az afgán társadalom, kialakulóban van a középosztály is, a tálibok pedig tudják, hogy ha nem sikerül valamilyen nemzetközi elfogadottságot szerezni, akkor nem jutnak külföldi segítséghez és jóval nehezebb lesz kormányozni az országot.

A szakértők arra számítanak, hogy sem az al-Káida, sem pedig az utóbbi években több súlyos vereséget is elszenvedett Iszlám Állam nem lesz képes rövid időn belül újra megerősödni. Így Afganisztánban, a legpesszimistább forgatókönyvek szerint is legalább másfél-három évre lesz szükség ahhoz, hogy az iszlamista terrorszervezetek újra veszélyt jelentsenek Afganisztán szomszédjaira, illetve a nyugati államokra.

Míg Bidenék azzal indokolták az eredetileg májusban esedékes kivonulás elhalasztását – a menetrendről Trump és a tálibok képviselői állapodtak meg – hogy még több időre van szükség a viszonylagos nyugalmat szavatoló körülmények megteremtéséhez, sokak szerint éppen a halasztás okozhat problémákat. A tálibok ugyanis közölték, ők továbbra ragaszkodnak a májusi dátumhoz, ami azt jelentheti, hogy az iszlamisták felújítják az amerikai katonák ellen egy évig szüneteltetett támadásokat. Az erőszak elszabadulása pedig újabb akadályt gördíthet a kabuli kormányzat és a tálibok közötti, egyébként is meglehetősen vontatottat haladó tárgyalások útjába.

Orosz-tálib két jó barát – már

Az oroszok – akik az egykori ellenséget, a tálibokat tartják szövetségesüknek – ugyancsak hibának tartják a nyugati kivonulás elhalasztását. Moszkva szerint ugyanis a jelenlegi kormányzat egyáltalán nem önálló, az a nyugati érdekeknek megfelelően kormányozza az országot.

Az is a tálibok felé tereli Oroszországot, hogy Moszkvának inkább az az érdeke, hogy a Nyugat ellenfelei jussanak hatalomra az országban, mert ezzel ismét lehet azt bizonyítani, hogy az USA és szövetségesei nem képesek a stabilitás megteremtésére. Moszkva e mellett arra is törekszik, hogy jó kapcsolatot tartson fenn a tartományokban – elsősorban az egykori szovjet tagköztársaságokkal, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal határon lévő térségekben – megerősödött helyi vezetőkkel, így biztosítva, hogy az esetleges afganisztáni válság nem húzódik át a szomszédos országok területére.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!