Megállítja-e Törökország az Európába irányuló migránsáradatot? – ez a tétje az hétfői uniós–török csúcsnak. Az EU-tagállamok maguk is nagy harcban állnak menekültügyekben, kérdés, hogy sikerül-e megállapodniuk a menekültek elosztásának elvi alapjairól. A Brüsszel ellen szónokló Orbán Viktor közben belpolitikai csatát is vív a menekültkvóta ellen, ezzel is fűtve híveit.
A település visszavenné az iskoláját, ezért törvénymódosítást is kezdeményezett az Emminél. A példa ragadós lehet.
A Corvinuson önálló MNB-tanszék alakult a Matolcsy-tanok oktatására, melyeket Pécsett is terjesztenek. A gazdasági kormányzás egyes szakokon tavasztól kötelező tárgy lesz. Sokan aggódnak, hogy csorbíthatja az egyetemi autonómiát, ha az intézményeknek alkalmazkodniuk kell a jegybank elvárásaihoz.
Lehet, hogy át kell rajzolni a honfoglaló magyarok útvonalát az Urál és a Kárpát-medence között. Az viszont biztos, hogy még jókora viták jönnek régészek, történészek és nyelvészek között.
Kevesebbet fordít a Klik az egyes önkormányzatoktól átvett iskolák működtetésére, mint amennyit hozzájárulás címén elkér tőlük. Többen visszakérték az intézményüket.
Miközben a szerinte „nem egyetem” Corvinus Egyetemet lefokozta, beolvasztotta volna, most vidéki főiskolákat emelne universitas rangjára az Orbán-kormány.
Bár a debreceni egyetem tudósai felháborodtak a Mocsai Lajosnak adandó díszdoktorságon, egyáltalán nem ritka közéleti személyiségek kitüntetése ezzel a címmel. De a Corvinuson például nagyon megerősödött az arab jelenlét a díszdoktorok között, de kapott már ilyen címet az azeri elnök is, mégpedig Gyurcsány Ferenc idején.
Megpályáztatták, mégsem valószínű, hogy a bejelentkezett települések közül bármelyik is megkapná idén a városi címet, aminek a feltételeit a kormány visszamenőleg módosította.
Nem nagyon akaródzik a felsőoktatásba jelentkezőknek a kormány által preferált területeken továbbtanulniuk.
Megelégelte a MTA illetékes osztálya, hogy a közterületek és közintézmények elnevezésekor a kormány az Akadémiára tolná a felelősséget. A vezetőség nem ilyen határozott.
Színes társasági élet jellemzi ma is a fővárosi Lukács fürdőt, amely az ötvenes évek zárt világában vált kultuszhellyé a művészek, tudósok, hírességek körében.
A keleti szél elsöpörte a magyar diplomáciai kar atlantista részét is. Az értékelvűről érdekelvűvé csupaszított külügy apparátusát az új irányhoz lojális pártkatonákra cserélték, a nagykövetségeket külgazdasági attasék serege szállja meg.
Alig másfél évvel államtitkári bukása után újra a kulturális irányítás erős embere lett L. Simon László. Ám szinte borítékolható, hogy hamarosan új erőre kap konfliktusa Balog Zoltánnal.
Szijjártó Péter parlamenti államtitkárként készül majd fel arra, hogy ősszel átvegye a külügyi tárca vezetését. Ezzel felülíródhat (majdnem) mindent, amit Martonyi János és államtitkára, az amúgy "ősfideszes " Németh Zsolt az elmúlt években képviselt.
Újra nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma, de egyes kisebb főiskolák és a természettudományi képzés intézményei továbbra is kevés hallgatóra számíthatnak.
Zárt közösség, amelynek tagjai saját vezetőik által könnyen manipulálhatók – így összegzik a szakértők, miért felülreprezentált a cigányság a választási csalásokban. A java szerintük még hátravan.
A határon túli magyar állampolgárok harmada kész szavazni a jövő évi választáson. Értük – és a többiek mozgósítására – egyre keményebb a pártharc. Az esélyek azonban a legkevésbé sem mondhatók egyformáknak.
Az egyetemisták körében általában a vidéken erős Jobbik a legnépszerűbb párt, a budapesti diákoknál viszont az Együtt 2014–PM vezet.
Az állami kezelésbe vett általános iskolákban a hittan és erkölcstan bevezetése éppen olyan kaotikus, mint az oktatási rendszer átszervezése.
Kormányzati döntést ír elő egy határozat minden egyes ügyben, amikor egy közalkalmazott a nyugdíj mellett tovább szeretne dolgozni. A rendelkezés ezer sebből vérzik, ráadásul a várt megtakarításnál sokkal súlyosabb károkat okoz.
