Szabó M. István
Szabó M. István

Azt eddig is tudni lehetett, hogy jó néhány kormányzati, illetve a kormánnyal jóban lévő potentátnak van kisebb-nagyobb szőlője, borászata Tokaj-Hegyalján, de az, hogy Mészáros Lőrinc egy jelentős méretű, komplett, jól működő borászatot vehet itt, még a szakmabelieket is meglepte. Körbejártuk, miért éledhetett fel a vásárlási kedv Tokajban, miért hiányzik az egyre színesedő képből Csányi Sándor, s mindezeknek lehet-e köze ahhoz, hogy a támogatási projektek pénze új területekre terjed ki.

Nemcsak a cégen belül, hanem az egész borrégióban meglepetésként hatott, hogy többek egybehangzó értesülése, illetve állítása szerint Mészáros Lőrinc megveszi a Dereszla pincészetet. Azt ugyanis nemcsak elég nagy és jól felépített, hanem csaknem egy évtizede prosperáló, a hazai, valamint az orosz és a lengyel piacon is folyamatosan terjeszkedő birtokként tartják számon. Egy ilyen birtok készülő tulajdonváltásáról legalább szóbeszédnek lennie kellett volna. Nem volt.

Megkerestük az adásvétel hírével Kalocsai László birtokigazgatót is, aki „még nem” erősítette meg az értesülést, jóllehet a dolgozókkal korábban már közölték, hogy az eddigi francia tulajdonost Orbán Viktor barátja, a gázszerelőből lett milliárdos felcsúti polgármestere váltja.

Mészáros Lőrinc tokaji birtokvásárlásának híre sokakat meglepett
©

Mészáros Lőrinc „bevásárlásában” nincs semmi különleges, akár egy egyszerű turistának is elsorolják Mádon, hogy melyik dűlő melyik kormányzati körökben forgó nagy emberé (vagy annak rokonáé). Andy Vajna filmügyi kormánybiztos Pajzos-Megyer iránti érdeklődése már a figyelős interjúban tett beismerése előtt köztudomású volt. A tokaji birtokok körül legyeskedő, és abból be-bevásárló hatalmasságok mozgása egyáltalán nem újdonság, mindig is presztízsnek számított a tokaji birtok. Ám míg 100-150 éve ehhez a birtokos arisztokráciát, illetve a befolyásos embereket a saját pénz befektetési kényszere és a saját jó borra áldozás igénye vezette, most más kártyalapok is kerülhetnek a pakliba.

Arra, hogy Mészáros miért egy már kész céget vásárol meg a hírek szerint, az lehet a magyarázat, hogy a birtokméret mellett a Dereszla üzleti eredménye is szép jövőt ígérhet, illetve az, hogy szinte biztosan

becsatornázható majd mindez a most készülő, állítólag 40 milliárd forintos keretű támogatási rendszerbe is

– amellyel a térségi fejlesztést támogatná uniós pénzből (is) a kormány.

Ehhez készíthetik elő a megfelelően kiegyensúlyozott terepet Kiss Eliza kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztos fél évre szóló kinevezésével is. A borjogászra vár az a feladat, hogy a korábban Tokaj-Hegyaljáról kiszorított Fazekas Sándor agrárminiszter visszakerüljön a játékba, és ahogy azt egy minisztériumi forrás mondta: „hogy a felek közt végre csituljon a viszony”. Van minek csillapodnia, hiszen a földművelésügyi minisztert azóta negligálják a kérdésben, amióta nem ért egyet a 100 milliárdos borrégiós fejlesztési csomaggal – és ez már a kezdetektől fogva így van.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter
©

Érdemben kihagyták a Tokaj-Hegyalja Fejlesztési Programból, és látványosan nem vettek tudomást arról az erőfeszítéséről sem, amellyel követelte a vizsgálatot és a felelősség névre szóló megállapítását a Tokaji Kereskedőháznál történt borbotrányok ügyében. (Arra, amit 2014-ben, egy parlamenti interpellációra adott válaszában ígért, máig nem került sor.)

Márpedig Fazekasnak vissza kell kerülnie a térképre

– és a jelek szerint ennek érdekében az eddig a táblán minden mezőt elfoglaló vagy leigázó Lázár-potentátokat is kicsit visszább rendelték. Azt, hogy mindez nem a véletlen műve, jól mutatja, hogy Kiss Eliza legnagyobb ellenfelét, Tombor Andrást szép lassan kivonják a frontvonalból. A térségben kormányzati megmondóemberként ügyködő menedzser – akiről legutóbb éppen azt állították, hogy Andy Vajna mellett ő is „baráti kölcsönt” nyújtott Habony Árpádnak – ma is fontos ugyan, de már nem megkerülhetetlen szereplő Tokaj-Hegyalján. A Grand Tokajra átkeresztelt Tokaj Kereskedőház menedzsmentjét a felügyelőbizottság elnökeként továbbra is képes ugyan befolyásolni, de a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által két és fél éve beígért, 100 milliárdos keretösszegű fejlesztési pénzeket becsatornázni hivatott szervezet, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácsa elnöki posztjáról már lemondott.

Forgószínpad a Tokaj Kereskedőháznál

Tombor Andrást a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél (MNV) levezényelt tavaly év eleji vezetőségváltás után – amikor is Simicska Lajos embereit a fejlesztési miniszter, Szeszták Miklós emberei követték –, augusztusban meghátrálásra kényszerítették. Ebből az állami borászatnál – amely amúgy rövid időn belül már a negyedik vezérigazgatót fogyasztja – nem sokat érezni. Mióta 2012-ben megjelent a cégnél, mennie kellett a nagy tokaji borpancsolásként elhíresült ügyben hivatalosan továbbra se nem vádolt, se ki nem hallgatott Kiss Istvánnak, de a helyére hozott Gorecky Gergelynek is csak két éve volt, hogy a borkereskedőből reorganizáló-létszámleépítővé fogadott Király Enikő szűk egy esztendőjét ki ne felejtsük. Tőle tavaly ősszel a marketing-stratégiai tanácsadó Szappanos Péter vette át a széket – és a névleges vezetést. Az is a viszonyok változását jelezheti, hogy Kisst és Goreczkyt Tombor sajtóközlemény kíséretében simán kirúg(at)ta, Király Enikőt azonban előbb „visszaminősítették” kereskedelmi vezetővé, majd 2016 áprilisban egyszer csak kiderült, hogy már nem dolgozik a cégnél.

A helyére az a Héjj Dávid ült, akit ugyancsak Lázár küldött (mint a Miniszterelnökség miniszterelnöki biztosát). És bár Héjj eddig látványosan nem sok vizet zavart, Tombor a tavaly év végi költségvetési maradványosztogatáskor megítélt – és milyen érdekes: Fazekas tárcáján keresztül kifizetendő és elszámolandó – 3,6 milliárd forintos technológiai fejlesztési projekthez sem fért hozzá, mert azt a Hegyközségi Tanácsra címkézték fel.

Tombor ugyanakkor a jelek szerint vezérfigura marad a 17 milliárdos állami pénzből végzendő teljes körű átalakításban.

A földművelési tárca vezetője által most kinevezett „kiemelt miniszteri biztos” ki nem mondott feladata, hogy

a fazekasi érdekkör eddigi mellőzöttségét szüntesse meg

és a dolgokat tegye helyre. És bár Kiss Eliza volt eredetvédelmi helyettes államtitkár fél évre szóló reaktiválása kevésnek tűnik ilyen horderejű és kardinális változások végigvitelére, arra elegendő lehet, hogy az elmúlt években kialakult frontok közt legalább átmeneti időre békét teremtsen. Erre volna szükség ugyanis ahhoz, hogy a Nemzeti Földalap mintájára létrehozandó, de kifejezetten Tokaj-Hegyaljára érvényes államiföldalap-elképzeléseket körvonalazhassák.

E vízióban egy kormányzati pénzből összevásárolt, 1000 hektáros földterület szerepel, amelynek révén aztán – ahogyan az állami földbérleti rendszer átalakítása során is történt – helyzetbe hozhatók bizonyos emberek, akik aztán végezhetik az uniós támogatású fejlesztési projekteket.

Áts Károly, a Grand Tokaj főborásza munka közben
©

De hol marad már Csányi Sándor?

– tehetnénk fel a kérdést, mivel az ő hiánya Tokaj-Hegyalján szemet szúró. Magyarország leggazdagabb emberének – aki villányi érdekeltségével jelentős szereplő a hazai borászatban – "jelen nem létére" azonban van logikus magyarázat. Az, hogy az OTP-vezér egyszer már megégette magát a környéken – és ez akkor is fájó, ha ez nem is személyesen, ráadásul nem is a magyar, hanem a szlovákiai oldalon történt meg vele.

A szlovákul Viničkynek, magyarul Szőlőskének nevezett település ugyanis a történelmi tokaj-hegyaljai belterületen található, és egy magyar–szlovák tulajdonú cég által összevásárolt mintegy 100 hektár, kiváló adottságú terület elvileg lehetőséget teremtett volna arra, hogy magyarok a határ túloldaláról is bele tudjanak szólni a tokaji név használatának ügyében folyó szlovák–magyar vitába. Ehhez jelentős uniós források bevonásával építeni kellett (volna) egy mintabirtokot.

A szőlőskei történet azonban combos botránnyal zárult. A Tokajská spoločnosť Viničky s. r. o. ellen évekig eljárás zajlott, mert a cég nem fizette vissza az 2008-ban felvett uniós hiteleit. Az 5,3 millió eurós uniós támogatást lehívó üzletbe bekerült „tipikus kelet-európai oligarcha”, Mikulas Vareha 11 éves börtönbüntetést kapott, és – egyelőre első fokon – hasonló büntetés a jussa Štefan Duč-nak is, aki ma kassai megyei képviselő. Őt, mint a cég résztulajdonos ügyvezetőjét az EU sérelmére elkövetett pénzügyi csalással vádolták meg, miután az uniós korrupcióellenes szervezet, az OLAF 2012 decemberében zárult vizsgálata elmarasztalta Szlovákiát az ügyben.

A szlovák cég az uniós támogatások pénzügyi kezelésére használt OTP-s kölcsönöket (értsd: a pénzintézet szlovákiai leányvállalatán, az OTP Banka Slovenskon keresztül felvett hiteleket) sem törlesztette, és ez akár elegendő magyarázat lehet arra is, hogy Csányi Sándor miért tartja magát távol a tokaji borvidéktől.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!


 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Traktorral fogalmazta meg gondolatait a Brexitről egy brit gazda

Traktorral fogalmazta meg gondolatait a Brexitről egy brit gazda

Salvinit választotta utódjának Berlusconi

Salvinit választotta utódjának Berlusconi

Fittyet hány az időjárás a naptárra, nyári meleg lesz szombaton

Fittyet hány az időjárás a naptárra, nyári meleg lesz szombaton

104 menedékkérőt mentett ki egy hajó Olaszországnál egy gumicsónakból

104 menedékkérőt mentett ki egy hajó Olaszországnál egy gumicsónakból

Zseniális karikatúrán a Brexit állása

Zseniális karikatúrán a Brexit állása

Úton a segítség: jön a javítás a Galaxy S10 bármely ujjlenyomatos hibájára

Úton a segítség: jön a javítás a Galaxy S10 bármely ujjlenyomatos hibájára