A szegénység furcsa méréseiről volt szó a Társadalomtudományi Kutatóközpont konferenciáján, de azt is bemutatták, hogy az osztrák és a szlovák határ környékén rengetegen kezdtek el nem Magyarországon adózni.
Egyszer még külön neve lesz a gazdaságtörténeti könyvekben annak, amit Donald Trump e pár nap alatt művelt a vámháborúval; Magyarországon eközben sorra adják meg magukat a cégek az árszabályozással fenyegető Nagy Mártonnak, és azt is még csak számolgatják, hogy a száj- és körömfájásjárvány mekkora károkat okoz. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója egy olyan hétről, amelyet nagyon sokáig fogunk még emlegetni.
Veszteséges volt 2024-ben Magyarországon a Spar, miközben a forgalma még nőtt is. A cég most havonta 1,5 milliárd forintot bukik az árréssapka miatt, és már készülnek a tervek az esetre, ha a kormány a tavasz vége után is megtartaná az árrés szigorúbb szabályait.
Nem könnyű eligazodni a vámháborús fenyegetésekben: az USA legtöbb új vámja és néhány más ország válasza néhány órája lépett érvénybe, néhány másik már hetek vagy napok óta hatályos, akad, ami a jövő héten élesedik, de még olyan is, amelyet csak decemberre ígérnek, hátha addig sikerül tárgyalni. Rendet vágunk a nyilatkozatháborúban.
Zuhannak a tőzsdék, elszálló inflációtól és recessziótól fél az USA, világválságtól a bolygó többi része – de mi lehet a logika abban, amit Donald Trump csinál? Bemutatjuk, miben bízik az amerikai elnök, amikor épp felrúgja a teljes világrendet, és mi a célja mindezzel.
Sokkal olcsóbb lett a benzin, a szolgáltatásoknál működik a bázishatás, a rezsit a sok vitára okot adó módszertannal sokkal olcsóbbra hozta ki a KSH, az élelmiszerek ára pedig stagnált, így jött ki az, hogy 4,7 százalékosra lassult az infláció.
Brutális, viszont totálisan átgondolatlan vámháborút indított az Egyesült Államok; Matolcsy György durva szakmai hibákkal vádolja az MNB gazdálkodását kritizáló ÁSZ-t; tovább terjed a száj- és körömfájás járvány. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A vámháborúknak csakis veszteseik vannak, a külkereskedelmi hiány nem valami rossz dolgot jelent, csak a hiány szó ijesztő, a legnagyobb hülyeségeket pedig azok a politikusok követték el, akik nem gondolták át, hogy a tetteiknek következményeik vannak. Ezt sorolja a Közgazdaságtan tökfejeknek című könyv, amelyet már a magyar nemzetgazdasági miniszter is megkapott, és amelyet az amerikai elnök is haszonnal forgathatna.
Minden szakmai mérce alapján értékelhetetlen számításokra alapozva durrantotta be Donald Trump a modern gazdaságtörténet legnagyobb vámháborúját, és most mindenki azt figyeli, mik lesznek a válaszlépések, egyáltalán megúszhatjuk-e a világválságot. Az biztos, hogy a totális káosz időszakába léptünk be.
Elvárja a kormány a telekommunikációs cégektől az árkorlátozást, ha pedig ezt nem teszik meg, akkor az idei díjemeléseket kötelező lesz visszacsinálni. Számoltunk egy sort, mit jelenthet ez az ügyfeleknek és mit a cégeknek.
Nem a tudatlan ember a legkártékonyabb, hanem az, aki tévedésből hiszi azt magáról, hogy okos. Márpedig az autósok nagy része jobb sofőrnek hiszi magát a többieknél, a cégvezetők pedig sokkal nagyobb eséllyel állítják földbe a vállalatukat, ha úgy érzik, hogy mindenhez értenek. Rémes eredményekhez vezethet, ha az ember rosszul méri fel, mekkora a tudása, de azért tenni is lehet ez ellen.
Tovább gyűrűzik az MNB-botrány; Varga Mihályék szerint már a legjobb esetben sem lehet elérni a kormány idei inflációs és GDP-célját, úgyhogy marad kampányígéretnek az ATM-telepítés; az amerikaiak újabb vámokat ígértek, és a háborús terveikkel ellentétben ezt nem a Signalon jelentették be. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Most, hogy Matolcsy György kétszer hatéves elnöksége véget ért, eljött az idő megnézni, mennyire voltak megbízhatóak az MNB gazdasági előrejelzései. Nos, vannak bajok.
Egy tapodtat sem tudott közelíteni az elmúlt két évben Magyarország az egy főre jutó GDP-ben az EU-átlaghoz, pedig a magyar politikusok évek óta egymással versengve ígérik, hogy mindjárt felzárkózunk. Aztán jött a Nemzetgazdasági Minisztérium, és közölte, hogy 2025 az áttörés éve Magyarországon. Igaz, ezt ígérték korábban is, és eddig nem lett belőle semmi.
Sokkal nagyobb infláció, kisebb GDP-növekedés – teljesen át kellett írni a 2025-ös előrejelzéseket, annyira rosszul kezdődött az év. Még a választási osztogatás is olyan, hogy majd a következő kormány dolga lesz a költségvetésből kieső pénzt visszatenni. És mindez még sokkal rosszabb is lehet, ha Donald Trump teljesen elszabadul.
Közel tizenegy év telt el azóta, hogy a HVG először megírta, százmilliárdok mennek az alapítványokhoz, a Fidesz és az MNB pedig néha egész kreatív, gyakran pedig kínos módon bizonygatta, hogy nincs baj.
Visszatérünk a XIX. századba, egyre inkább olyan emberek irányítják a világot, akik azt gondolják, a politika és a gazdaság egy zéróösszegű játék, ahol nyerni csak más kárára lehet. Nagyobbat nem is tévedhetnének – és ezt a zéróösszegű játékok kutatói is így gondolják.
Tovább nőtt és ismét EU-rekorder a magyar infláció; erre válaszul a kormány meghirdette, mekkora lehet a maximális bolti árrés; az EU és az USA is egymásnak ugrott a vámháborúban. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Aki még emlékszik a dotkomlufira vagy a 2007–2009-es válságra, kínosan érezheti magát, amikor azt hallja, hogy mekkora pénzeket visznek mostanában a mesterséges intelligencia fejlesztésébe vagy a kriptovalutákba. Mi van, ha egy gigantikus lufit fújunk épp, és honnan vehetjük észre, hol a határ a kockázatkeresés és az őrültség közt?
Részletesen, 140 áru- és szolgáltatáscsoportra bontva mutatjuk, hogyan jött ki az 5,6 százalékosra nőtt februári infláció.
