Folytatódik az üzengetés, le kellene-e válni az orosz olajról. Donald Trump most az ENSZ közgyűlésén beszélt arról, nagyon kínos, hogy vannak még európai országok, amelyek orosz olajat vesznek. Szijjártó Péter aztán közölte, hogy Magyarország nem tud leválni az orosz Barátságról, mert az alternatív útvonalként szóba jövő Adria vezeték kapacitása nem elég – és innen indult a hét legfurcsább üzenegetése.
Donald Trump amerikai elnök az ENSZ székházában
Luiz Rampelotto / NurPhoto / NurPhoto via AFP
A Mol ugyanis előbb jelezte, hogy az Adria kapacitása nem elégséges, mire a horvát olajcég szólt, hogy a Mol kérte az alacsonyabb pumpakapacitást egy teszten. Erre mondta a Mol, hogy az nem is teszt volt, hanem a normál működés része.
És még miközben folyt a magyar-horvát olajvita, Trump már be is mondta, hogy nem Magyarországra gondolt. Az ugyanis „egy szárazfölddel körülvett ország, nincs egy szép óceánja, amin keresztül hajók érkezhetnek oda a világ minden tájáról.”
Már az MNB is ott tart, hogy 0,6 százalékos lehet az idei gazdasági növekedés – ahhoz képest, hogy onnan indultunk, hogy a 3-6 százalék közötti sávot kellene megcélozni. Az új Inflációs jelentés szerint a mezőgazdaság még rosszabbul áll, mint ahogy eddig tűnt, nem azokat az autókat gyártják az országban, amikre kereslet van, az állam beruházás helyett osztogat, és egyre több cégnél már az amortizációt sem fedezik a beruházások. Az MNB arról is döntött, hogy marad a 6,5 százalékos alapkamat.
Ennél keményebben fogalmazott Matolcsy György egykori alelnöke, Patai Mihály. Ő arról beszélt, hogy „egyre extrémebb hülyeségek helyettesítik a gazdaságpolitikát”. Szerinte három olyan baja van a magyar gazdaságnak, amelyet saját magunknak okoztunk: az uniós pénzek hiánya, a fiskális alkoholizmus és az EU-tól rendszeridegen gazdaságpolitika.
Csak néhány hétig élt az a szabályozás, amellyel a kormány megakadályozhatta, hogy magyar cégeket külföldiek vegyenek meg. Ez idő alatt egyetlen ügy volt, amelyben élesítették a szabályt: megakadályozták, hogy egy görög befektetőé legyen az Alföldi Tej.
Pedig a 2021 óta veszteséges és már 25 milliárd forintos tartozást maga előtt görgető cég kapcsán nem nagyon látszik, hogyan tudna külső segítség nélkül kimászni a gödörből. A magyar tulajdonosok az államnak ajánlották fel, hogy akkor vegye meg a cégeket ugyanazokkal a feltételekkel, amelyeket a Hellenic Dairies kínált, a kormány viszont még nem döntött.
A hét képe: a Hősök terén tiltakoztak a taxisok az ellen, hogy a főváros nem engedné a viteldíj emelését, ellenben szigorúbbá tenné az ellenőrzést
Taxis tüntetés a Hősök terén
Fazekas István
Bemutatta a Tisza Párt a nyugdíjterveit. Farkas András nyugdíjszakértő az ötleteket kérdésünkre úgy értékelte, hogy apróbb, a feltűnő aránytalanságokat csökkentő, és kampányban jól hangzó emelési ígéretek látszanak, de sok minden hiányzik. És ahogy a kormánynak, úgy a legnagyobb ellenzéki pártnak sincsenek nyilvánosan kommunikált ötletei, mit lehetne tenni, hogy 2040-re ne omoljon össze a rendszer. Az adókról is beszéltünk a HVG gazdasági podcastjában Pogátsa Zoltánnal, aki emellett azt is szóba hozta: az elszámoltatás gazdasági hatását túlbecsüljük.
Más országban talán feltűnne, milyen abszurd, hogy a kormány négymilliárd forintot szán arra, hogy nemzeti konzultációt indítson egy hatalmon sem lévő párt nem igazi adóterveiről, de itthon erre már csak legyintünk. Az adórendszerre amúgy valóban ráférne ugyan egy alapos reform, mert minden elemében torz, de erre csak higgadt párbeszédben volna minimális esély. Addig is a Fidesz sorra adja az adócsökkentéseket és mentességeket, ezt ellensúlyozandó viszont adócunamival árasztotta el a gazdaságot.
Elindult a munka a debreceni BMW-gyárban. És ugyan ez valamennyit dobhat a magyar gazdaság teljesítményén, amíg a kormány nem változtat stratégiát, a nagy külföldi autógyárak izolált projektek lesznek, amelyek nem sokat javítanak a gazdaságunk elavult, versenyképtelen szerkezetén. Persze jól járhatunk a német iparral, de nem feltétlen az autógyártással: a német kormány jövőre robbanthatja be az országuk védelmi iparát, ennek a pozitív hatásait pedig egész Közép-Európa érezheti.
A szegedi BYD gyár építése
HVG
Közben Szegeden is épül a BYD gyára, csakhogy mire az megérkezik, a kínai autóipari lufi durranhat egy nagyot. Az óriási túltermelés miatt ugyanis akkora az árverseny, hogy azt még a legerősebb cégek is megérzik.
„Aki nem a maga erejéből lesz gazdag, az megtartani sem tudja a vagyont, ha elzárják a pénzcsapot, tönkremegy, mert nem versenyképes.” Ezt mondta Wáberer György a HVG-nek a róla készült portréinterjúban, amikor arról kérdeztük, létrejöhet-e a NER holdudvarából az új burzsoázia. Hogy miért adta el a Waberer’s-t Tiborcz István egy cégének, arra azt válaszolta: „Nem szerettem volna, ha felszámolják a céget. Jó üzletnek is nézett ki, tizedáron visszavásárolni egy kisebb részt, és végül haszonnal eladni.”
De beszélt arról is, hogyan tud egyszerre dolgozni a tokaji térség fejlesztéséért és az alkoholfogyasztás ellen. Azt is elmondta, hogy nem az ő ötlete, hogy minden cégét róla nevezzék el és azt is, hogyha az ördöggel kellett volna összeállnia, hogy segíthessen, azt is megtette volna.
Választást tartanak Moldovában. Európa legszegényebb országában jártunk riporton, ahol a fő kérdés most újra az, hogy oroszbarát fordulatot akar-e a többség vagy az EU felé menne tovább. Vagy más olvasatban: az EU kínálta lehetőségek lesznek-e döntők vagy az orosz propaganda?
A függetlenség évfordulóját ünneplik a moldovaiak
AFP / DANIEL MIHAILESCU
Még tovább bonyolítja a dolgokat, hogy a moldávok jelentős része nem is Moldovában él. Ők már sokkal hamarabb átléptek az EU-ba, mint ahogy az országuk tette volna. Doina Niston miniszterelnök-helyettes adott interjút a HVG-nek, és arról beszélt: az EU-tól kapott 1,9 milliárd eurós forrás célja az, hogy megduplázzák az átlagbért, felpörgessék a nagyberuházásokat, és megértessék valahogyan a választókkal azt, hogy a pénzt nem Oroszország küldi.
