Kiszámoltuk, mennyit lehet azzal spórolni, hogy a kormány hét élelmiszertermék árát maximálja. Arra is kerestük a választ, mekkora politikai kockázatot jelent a kormánynak a választás előtti hónapokban elszálló infláció, mi a kormány felelőssége az eddigi drágulásban és mi a világpiaci folyamatoké, illetve mennyi a racionalitás az ellenzék áfacsökkentési kérésében.
480 forintban maximalizálják a 95-ös benzin és gázolaj árát – jelentette be Gulyás Gergely. Mit jelenthet ez, kivel fizettetik meg a világpiaci és a magyar ár közötti különbséget, miért nem csökkenti a kormány egyszerűen a benzin adóját, nem fenyegethet-e üzemanyaghiány, és csökkenhet-e most az infláció? Ezekre és más, a benzinár rögzítéséhez kapcsolódó kérdésekre gyűjtöttük össze a válaszokat.
Békeidőben még aligha volt olyan karácsonyunk, amelyre annyira nehéz lett volna felkészülni, mint az ideire. Az áruszállítás kaotikus helyzete, a globális chiphiány és a megugró infláció külön-külön is súlyos gondokat okoztak volna, de most egyszerre szembesülhetünk mind a hárommal.
Abból a nagyjából 500 forintból, amit az ember otthagy a benzinkútnál egy liter üzemanyagért, több mint 250 forint a az államkasszába vándorol. Grafikonra tettük a benzinárak összetevőit részletes bontásban.
Többnapos, országos dínom-dánom várható augusztus 20. körül – elsőre úgy tűnhet, hogy sokszorosan bepótolná a kormány a tavaly a járvány miatt elmaradt nemzeti ünnepet, csakhogy már 2020-ra is ilyet terveztek, és ezt hivatalosan csak áttolták 2021-re. A Szent István Napokra keresztelt monstre állami fesztiválon mindent felvonultatnak a sörtől és Ákostól a katonai légiparádén át a tűzijátékig. A rongyrázásnak persze ára van: a rendezvénysorozatra nettó 5,5 és 7,9 milliárd forint közötti összeget költenek el.
Annak, hogy Magyarországon az előző és a mostani válságkezelés is sikeres volt, közben pedig nagy növekedést láthattunk, egyik fő oka az, hogy forintot használunk – erről beszélt a forint 75. születésnapján Matolcsy György. Megnéztük, miben lehetett volna más a helyzet, ha az elmúlt legalább 13 évben már az euró lett volna a magyar pénz, és nem lenne önálló jegybankunk.
Még 9 hónap van a választásokig, de Orbán Viktor már bejelentett egy sor olyan intézkedést, amelyekkel a szavazók szívét nyerné meg. A választások előtti pénzosztás Bod Péter Ákos közgazdászt a Medgyessy–Gyurcsány-érára emlékezteti, a GKI vezérigazgatója, Molnár László szerint pedig arra utal, hogy ettől a választástól tart a legjobban a Fidesz. Kérdés persze, mi valósul meg ténylegesen az eddigi bejelentésekből: az apró betűs részeken sok fog múlni.
A világrekorder áfa és a gyengülő forint is hozzájárul a magas árakhoz Magyarországon, ám az állam – akarva vagy akaratlanul – más eszközökkel is pörgeti az inflációt. Ennek ellenére arra igen kevés eszköze van, hogy visszafogja a drágulást. Megnéztük, hol avatkozhat be a választásokra készülve.
Szigorú, feszes költségvetéssel és a tartalékok elhasználásával próbálják a legtöbb városban megőrizni a pénzügyi működőképességet, de többen hitelfelvételre vagy értékpapírok eladására is rákényszerülnek. Van, ahol az iparűzési adó megfelezése miatt adott állami kompenzáció annyira elég, hogy egy kicsit kint legyen a vízből a város, máshova, például Budapestre és Győrbe nem jut ebből a keretből pénz. Körbenéztünk az ország legnagyobb városaiban és néhány kisebb településen, hogyan gazdálkodik a városvezetés a válság alatt.
Kicsi az esély arra, hogy kevesebb mint három hónappal az idénre halasztott olimpia megnyitója előtt lefújják az eseményt, mégis eljátszottunk annak gondolatával, milyen hatásai lennének egy ilyen döntésnek. A legnagyobb csapást kétségkívül a japán gazdaság szenvedné el, de azokról a sportolókról sem lehet elfeledkezni, akiknek ez lenne az utolsó, vagy az egyetlen lehetőségük az ötkarikás szereplésre.
Egy éve, 2020. március 11-én vezette be a kormány a veszélyhelyzetet és az első korlátozó intézkedéseket. Az elmúlt egy évben közel félmillió magyar esett át a koronavírus-fertőzésen, 340 ezren gyógyultak fel belőle, de több mint 16 ezer honfitársunkat elvesztettük a koronavírus következtében. A fény már látszik az alagút végén: több mint egymillióan kapták már meg valamely oltóanyag első adagját. Infografikák tömegén keresztül mutatjuk be a koronavírus oldalunkon nap mint nap taglalt hatását a társadalomra.
2009-ben az átlagos négyzetméterárakkal számolva még 83 havi átlagfizetésből jött ki egy 60 négyzetméteres lakás, 2019-re ez 89 hónapra nőtt. Bár az ország legnagyobb részén javult a helyzet, Budapesten közel két évvel kell többet dolgozni egy ilyen elképzelt lakásért. Az ország legszegényebb egyötödének helyzete romlott hatalmasat.
Nincs olyan zuga az országnak, ahol ne nőtt volna a munkanélküliség a koronavírus-járvány kitörése óta. Ebben önmagában sok meglepetés nincs, abban már annál inkább, hogy a nagyvárosokat sokkal jobban megütötte a válság, mint a kistelepüléseket. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) hónapról hónapra közli az álláskeresőkről szóló adatsorokat, mi ezekből raktunk többet is infografikára.
A koronavírus hazai halálos áldozatai közül 260 kórházi fertőzésként kapta el a betegséget, ami nemcsak önmagában, hanem a korábbi kórházi fertőzési adatokhoz képest is kiemelkedő szám. Ez nem csak magyar jelenség, kérdés azonban, hogy egy esetleges második hullám esetén mit lehet tenni a járvány kordában tartása érdekében. Erre az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem válaszolt, ezért szakértőkkel beszéltük át a lehetőségeket.
Romák helyett ismét a migránsok és Soros György ellen hangol a kormány, de az idősotthonok emlegetésével Karácsony Gergely ellen is kampányolnak. A 13 belengetett kérdést átnézve látszik, hogy a kormány ismét álkonzultációt szervez.
Van bármi értelme egy szombati munkanapnak? Sokaknak fog eszükbe jutni ez a kérdés hétvégén, amikor az augusztus 19-i, hétfői nap helyett kell bemenni munkába. Gyakran próbálnak számolgatni, mennyit ér egyetlen ledolgozott nap, és ennek nem nagyon örülnek a statisztikusok.
A hvg.hu svédfelelőse és elkötelezett angoldrukkere csap össze alább, hogy kifejtse: miért is az ő csapata megy majd tovább a négy közé szombat délután. Sztojcsev Iván és Nagy Iván Zsolt gondolatai következnek.
Nagy biznisz a fesztiválszezon egy-egy településnek, a kereskedők is igen jól járnak, csak éppen nem szívesen beszélnek erről. Azért körbekérdeztünk, és olykor meglepő számokat hallottunk.
Vajon többször halljuk-e a Lineker-idézetet, mint ahányszor Mexikó a legjobb 16 között esik ki a vb-ről? Ki lesz a peches, aki belefuthat Brazíliába? És egyáltalán Brazíliába fut-e bele, vagy például a svájciak elkapják Tite válogatottját?
Csaknem hatvanan támadták meg a Quaestor-kárrendezési törvényt, az Alkotmánybíróság azonban ma elutasította az indítványaikat. A károsultak úgy gondolják, milliárdokat bukhatnak el.