És akkor a Trump-kormány megtámadta a magyar energiaszuverenitást

Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter felszólította a még mindig orosz földgázt vásárló uniós országokat, azaz Magyarországot és Szlovákiát, hogy szüntessék meg a Moszkvától való függőségüket, és inkább az Egyesült Államoktól vásároljanak. Azt is kérte, hogy keressenek alternatívákat az orosz atomenergiára is, mert az lenne jó, ha az atomenergia-technológia az Egyesült Államokból vagy az EU-n belülről származna.

Véletlen egybeesés, hogy épp ezen a héten megsemmisítette a Paks II. támogatását jóváhagyó határozatot az EU bírósága. Az ügy elég bonyolult ahhoz, hogy akik nem követjük napról napra a paksi eseményeket, elsőre ne teljesen érthessük, miről is van szó – úgyhogy a kormány már közölte is, hogy folytatják a bővítést, az ellenzék pedig úgy kommunikál, hogy közel lehet a projekt vége.

Valójában a testület nem a beruházással kapcsolatban állapított meg szabálytalanságot, hanem az Európai Bizottság eljárásával kapcsolatban, amelyben nem vizsgálták meg megfelelően azt, hogy közbeszerzési eljárás nélkül kapta meg a Roszatom leányvállalata a munkát. Az új eljárás alatt a beruházás elvileg folytatható, és bár nem kell temetni a projektet, most már ott van a kockázat, hogy nem tudni, mi lesz az új eljárás eredménye. Az pedig kérdéses még, hogy az újraengedélyezés kinyitja-e a másik nagy vitatémát, miszerint van-e a projektben tiltott állami támogatás.

Épp úgy 4,3 százalékos az infláció, mint egy hónapja volt, júliusról augusztusra pedig stagnáltak az átlagos árak – tette közzé a KSH. Ebben persze nagy szerepe volt annak, hogy a sok kritikára okot adó módszertannal 23 százalékos gázáremelkedés jött ki, miközben a hatósági ár nem változott, csak sokan csúsztak át a felső árkategóriába a fogyasztásukkal. Az élelmiszerárak eközben 5,9 százalékkal nőttek. Az elemzők pedig arra figyelmeztetnek: még sokáig maradhat 4 százalék fölött az infláció, ha a kormány most választási osztogatásba kezd. És persze minél később vezetik ki az árrésstopot, annál nagyobb lesz majd az infláció utána – hangzott el a HVG új gazdasági podcastjában , a Közös Költségben. Az első adásban Pitner Gábor vendége Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke volt, akivel az árréstop meghosszabbításának hatásairól veséztük ki jó alaposan.

Veres Viktor

A statisztikai hivatal közzétette azt is, mit gondolnak az emberek arról, mennyi pénz jelenti a jó életet: az ország legvagyonosabb ötöde szerint például havi másfélmillió forint egy négytagú családnak még nem elég. Az is kiderült, hogy egymillió ember nyugdíja van 200 ezer forint alatt. Nyugdíjkorrekció egyébként érkezik majd az év végén, mert az év elején a valós inflációnál kisebb nyugdíjemelést adtak csak.

Nagy Márton két törvényjavaslatot is benyújtott, ezekkel az adózás szempontjából problémás digitális szektorokban növelné az állami bevételeket. A NAV 2026-tól minden cég és magánszemély kriptojövedelméről értesülne minden olyan ország hatóságától, amellyel megállapodást tud kötni. De lecsapnának a megosztásos gazdaságban (például Wolt, Airbnb, Uber) szerzett jövedelmekre is, mert nem bíznak az érintettek önbevallásában.

Elnézve a friss adatokat érthető is, miért kell még több bevétel az államnak. Az idei költségvetési hiány átlépte a 3000 milliárd forintot – a kormány büszke is arra, hogy az év kétharmadánál még csak az egész éves hiánycél 63 százalékánál járunk. De ez úgy jött össze, hogy a nyár végén gyorsan érkezett még 436 milliárd forint EU-pénz, anélkül nagyobb lenne a gond. A gazdaság egészéről pedig három éve mondják, hogy már a mélyponton van, de elemzők szerint most van arra esély, hogy talán tényleg odaért és innen lassan már felfelé indul.

Az egyetlen igazán pozitív fejlemény az, hogy a forint legalább egész erős korábbi önmagához képest. Ezt az amerikai kamatcsökkentési várakozások és a magyar jegybanki szigor magyarázza – és ez lehet az egyik olyan részlet, amely segíthet, hogy az inflációnk hosszabb távon lassuljon.

A hét képe: Lengyelországban lelőtt orosz drónok

Az egyik orosz drón maradványai Lengyelországban

Facebook / Jacek Bogucki

Miközben az óceán túloldalán Donald Trump épp a Fed függetlenségét próbálja ledarálni, Európában Ursula von der Leyen nyitotta meg az őszi politikai szezont azzal, hogy bejelentette, már dolgoznak azon, hogy a lefoglalt orosz vagyonelemeket használva helyreállítási kölcsönt nyújtsanak Ukrajnának. Az Európai Bizottság elnöke az évértékelőjében arról is beszélt: az ukrán katonai fejlesztéseket, így a dróngyártást is támogatnák.

A strasbourgi beszédben szóba került még az is, hogy készülhet a közösségi média szigorúbb szabályozása. Megemlítette, hogy segítséget kell adni az iparnak, és támogatást az atomenergiának. Közölte, hogy egy Európát védő drónfalat finanszírozhatnak, és javasolni fogja, hogy szankciókat vezessenek be az izraeli kormány szélsőséges tagjaival szemben – utóbbi kapcsán elismerte, hogy ehhez nehéz lesz többséget találnia.

Az állam kiszállna belőle, de nem tudható, mi az az ár, amit a befektetők adnának az MBH Bank részvényeiért egy tőzsdei árusításban. Önmagában az sem sokat javít a helyzeten, hogy a Matolcsy-kör távozott a most már Mészáros Lőrinchez köthető bankból.

És Tarsoly Csaba nevére még emlékeznek? Ez már a magyar pénzügyi világ egy egész más részéről szóló hír: az első fokon 13 év börtönre ítélt egykori Quaestor-vezér még mindig a jogerős ítéletet várja. A családja viszont továbbra is ingyen lakhat az egykori luxusvillájában, a felesége ugyanis ellenpert indított, hogy a családtagoknak ne kelljen kiköltözniük.

Szeptember 1-jétől tilos a magzati fejlődésre káros trimetil-benzoil-difenil-foszfin-oxidot tartalmazó termékeket használni – márpedig ez a műkörmösök sok anyagában benne van. Az igazi gondot nem is a biztonsági kérdések jelentik, hanem az, hogy sokakat úgy tájékoztattak, hogy a meglévő készletüket még elhasználhatják, és későn derült ki, hogy ez nem igaz.

Műköröm építés közben

MTI / Soós Lajos

Így most van, aki nem hajlandó selejtezni, mások inkább a biztonságot választva fokozatosan cserélik le a készleteiket. A hatóságok ellenőrzéseket helyeztek kilátásba, a forgalmazók egy része viszont nem aggódta túl a dolgot.

Nem sajnálja a pénzt a Szuverenitásvédelmi Hivatal, ha arról van szó, hogy a saját üzeneteit kell közvetíteni – persze van, amikor ingyen is megteszik ezt, most például épp a Tisza Párt új applikációja kapcsán jutott eszükbe vizsgálódni és egy ovis veszekedés szintű kommentháborúba belebonyolódni. Arra viszont több százmillió forintot költenek, hogy igény esetén készülhessen fellogózott póló, pendrive, power bank és kábel, bögre, kulcstartó, naptár, toll, ajándékzacskó, kemény fedelű jegyzetfüzet, vagy épp határidőnapló.

A komplex kommunikációs ügynökségi, gyártási és médiaügynökségi tevékenységeket ki más is nyerhette volna el, mint Balásy Gyula cégei. Pénz lesz bőven a továbbiakra is, a reklám- és propagandakiadásokra idén már 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre a hivatalnál.