Tovább gyűrűzik az MNB-botrány; Varga Mihályék szerint már a legjobb esetben sem lehet elérni a kormány idei inflációs és GDP-célját, úgyhogy marad kampányígéretnek az ATM-telepítés; az amerikaiak újabb vámokat ígértek, és a háborús terveikkel ellentétben ezt nem a Signalon jelentették be. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Most, hogy Matolcsy György kétszer hatéves elnöksége véget ért, eljött az idő megnézni, mennyire voltak megbízhatóak az MNB gazdasági előrejelzései. Nos, vannak bajok.
Egy tapodtat sem tudott közelíteni az elmúlt két évben Magyarország az egy főre jutó GDP-ben az EU-átlaghoz, pedig a magyar politikusok évek óta egymással versengve ígérik, hogy mindjárt felzárkózunk. Aztán jött a Nemzetgazdasági Minisztérium, és közölte, hogy 2025 az áttörés éve Magyarországon. Igaz, ezt ígérték korábban is, és eddig nem lett belőle semmi.
Sokkal nagyobb infláció, kisebb GDP-növekedés – teljesen át kellett írni a 2025-ös előrejelzéseket, annyira rosszul kezdődött az év. Még a választási osztogatás is olyan, hogy majd a következő kormány dolga lesz a költségvetésből kieső pénzt visszatenni. És mindez még sokkal rosszabb is lehet, ha Donald Trump teljesen elszabadul.
Közel tizenegy év telt el azóta, hogy a HVG először megírta, százmilliárdok mennek az alapítványokhoz, a Fidesz és az MNB pedig néha egész kreatív, gyakran pedig kínos módon bizonygatta, hogy nincs baj.
Visszatérünk a XIX. századba, egyre inkább olyan emberek irányítják a világot, akik azt gondolják, a politika és a gazdaság egy zéróösszegű játék, ahol nyerni csak más kárára lehet. Nagyobbat nem is tévedhetnének – és ezt a zéróösszegű játékok kutatói is így gondolják.
Tovább nőtt és ismét EU-rekorder a magyar infláció; erre válaszul a kormány meghirdette, mekkora lehet a maximális bolti árrés; az EU és az USA is egymásnak ugrott a vámháborúban. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Aki még emlékszik a dotkomlufira vagy a 2007–2009-es válságra, kínosan érezheti magát, amikor azt hallja, hogy mekkora pénzeket visznek mostanában a mesterséges intelligencia fejlesztésébe vagy a kriptovalutákba. Mi van, ha egy gigantikus lufit fújunk épp, és honnan vehetjük észre, hol a határ a kockázatkeresés és az őrültség közt?
Részletesen, 140 áru- és szolgáltatáscsoportra bontva mutatjuk, hogyan jött ki az 5,6 százalékosra nőtt februári infláció.
Másfél évvel ezelőtti rossz emlékeket idéz az, ahogy az élelmiszerek ára elszáll, a szolgáltató szektorban pedig nagyon nagy év eleji áremeléseket látunk – így jött ki az, hogy a januári meglepően magas adat után februárban még tovább gyorsult az infláció a KSH friss adata szerint.
Az egy szál Magyarországot kivéve egységesen néz szembe az EU az új világpolitikai helyzettel; a magyar kormány a boltokat fenyegeti; Trump előbb vámokat vezetett be, majd egy csomót felfüggesztett közülük. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az alapszámla kibővítésére kérte Nagy Márton a bankokat, ami a legtöbbeket valószínűleg azért lephet meg, mert azt sem tudták, hogy alapszámla nevű fogalom egyáltalán létezik. Pedig van értelme, de nem véletlenül nem a legnépszerűbb: olyan fapados szolgáltatás, amelynél sokkal nagyobbat spórolhat a legtöbb ember, ha alaposan körbenéz, milyen banki számlaajánlat volna jó neki.
Elkészítette a KSH a 2024-es GDP-adat részleteit, és bemutatta, hogyan lett a kormány 4 százalékos ígérete helyett csak 0,6 százalékos a növekedés. Az emberek már újra kezdenek vásárolni és ezzel pörgetni a gazdaságot, a cégek azonban nagyon óvatosak, és pont azok az ágazatok teljesítenek igazán rosszul, amelyekre feltették a jövőt.
Látványosan felpörgött a lakossági hitelezés, a cégek viszont még óvatosak – derül ki az Erste 2024-es jelentéséből. A bank 132 milliárd forint profitot hozott össze.
A nyugdíjasok áfa-visszatérítésével és a két-háromgyerekesek szja-mentességével lökte be a kampányt Orbán Viktor; az amerikai-ukrán tárgyalásokat figyelte a világ, hogy aztán azok egy egész szürreális veszekedésbe torkolljanak; Donald Trump beindította a vámháborúját az EU ellen is. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Nagy pénzszórásra készül a kormány a választás előtt – így futottak rá nem csak 2026-ra, hanem már 2022-re is. Akkor mindent arra az egy lapra tettek fel: hiába okoz az osztogatás egy ideig nagy inflációt, majd kezelik ezt, ha nyugodt lesz a nemzetközi helyzet. Nem jött össze.
Pénzeső esik majd a magyarokra – legalábbis a 2-3 gyerekesekre és a nyugdíjasokra – Orbán Viktor évértékelős kampányígéretei után, a Fidesz pedig meg is nyerte ezzel a választást? Vagy jól fognak kinézni a szlogenek a kék plakátokon, de semmi komoly hatásuk nem lesz? És miből tömné be az állam a költségvetési lyukat? Ennek jártunk utána.
Az EU és néhány kelet-európai állam már lehagyta Magyarországot a korrupcióérzékelési listán, úgyhogy a világ igencsak távoli részeit kell megnéznünk, ha olyan helyeket keresünk, amelyek ugyanannyi pontot szereztek, mint mi. Megtettük.
Európát és Ukrajnát kihagyva vállalnának az USA vezetői majdnem mindent, amit az oroszok kérnek; elfogadta a magyar kormány, amit az EU kért a gazdaságpolitikában; gyengülni kezdett a forint, miután Orbán Viktor megmondta, hogy erősödni fog. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Egyik nap vámokkal fenyeget az amerikai elnök, a következőn mégsem, aztán újra, a világ összes többi politikusa pedig próbálja követni, mi történik. A játékelmélet kutatói örülhetnek: ilyen agresszív stratégiát rég nem láttak.
