Hirtelen úgy figyelt fel az ország a hatvanpusztai Orbán-birtokra, mint ha nem lehetne tudni évek óta, hogy mi történik ott. A héten jött ki a videó, amint a Hadházy Ákost üldöző autó felborul, Rákay Philip egy HVG-s képet meghamisítva próbálja bebizonyítani, hogy csak egy régi szép épület felújítása történik épp, Orbán Győző pedig személyesen adott interjút a Borsnak. És elmagyarázta: annyi történt, hogy jól gazdálkodott, így lett pénze arra, hogy megvegye a gazdaságot a semmi közepén. Vendégház és medence pedig azért kellett, mert nagy a család. Aztán az is kiderült a hét végéhez közeledve, hogy Orbán Ráhel és Tiborcz István elköltöznek egy évre a hanyatló nyugatra.
A miniszterelnök apjához, testvéreihez, valamint gyerekeihez köthető cégek 2010 óta összesen 22,4 milliárd forint osztalékot fizettek ki – számoltunk. Nem egyszer jött össze az a bravúr is, hogy több osztalékot fizettek, mint amennyi nyereségük volt, a tavalyi 43 százalékos bevétel-nyereség arány pedig kiemelkedő kategória. Egyvalami hiányzik, a külföldi bevétel, az néha érte csak el az 1 százalékos arányt.
A kormánymédia most épp a gazdasági témákban próbál fogást találni a Tisza Párton: az Index mutatott be egy tiszás belső feljegyzésnek nevezett papírt adóemelésekről. Ennek a hitelessége persze egyáltalán nem bizonyított, de ez nem zavarja a NER-t abban, hogy már adóemeléssel riogasson, ami arra biztosan jó volt, hogy cserébe a Tisza bemutasson egy adócsökkentési tervet.
Facebook / TISZA párt
Mi viszont inkább azt a tíz pontot néztük meg, amelyet Magyar Péter valóban bemutatott a választási programjukból. Van olyan ezek közül, amelyről már most meg lehet mondani, hogy teljesen irreális (mint a 2050-re tízmilliós Magyarország), akad olyan, amelyet egy új kormány az első munkanapján megvalósíthatna (nagyobb hatáskör az önkormányzatoknak, falusi támogatások), a legtöbb programpont viszont vagy olyan, hogy még több részletet kellene tudni róla, vagy pedig olyan, amit némi idő és kellőképp sok pénz segítségével van esély megvalósítani.
Szinte teljesen észrevehetetlenül megjelent a rendelet: szeptember 17-től nemhogy új, 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egység építéséhez, de már meglévő üzlet megvásárlásához vagy bérbe vételéhez is engedély szükséges.
A kereskedők nem igazán értik, miért volt erre szükség, főleg úgy, hogy a kormány a tervezett üzletek környékén élők védelmére hivatkozott, miközben továbbra is akadály nélkül lehet olyan boltot nyitni, amely nem napi fogyasztási cikket kínál, továbbra is lehet. A módosításból az sem derül ki, milyenek lesznek az értékelési szempontok az üzletek, üzlethelyiségek új bérlőivel és tulajdonosaival szemben.
A hét képe: Hadházy Ákos Hatvanpusztán
Veres Viktor
Ahogy az várható volt, meghosszabbította a kormány az árréssapkát november végéig. Az árcsökkenésnek persze ehhez továbbra sincsen sok köze, de politikai terméknek azért megfelelő.
A HVG alapélelmiszerekből álló bevásárlókosara még olcsóbb is lett augusztusban, mint amilyen egy hónapja ilyenkor volt, de ez nem az árréssapka miatt van, hanem azért, mert az idényáras zöldségek és gyümölcsök olcsóbbak lettek.
Több, mint 30 százalékkal zuhantak 2022 első féléve óta a beruházások, pedig a kormány mostanáig főleg attól remélte a növekedési fordulatot, hogy majd külföldi nagyberuházások érkeznek. Most, hogy már látszik, ezzel mennyire rosszul állunk, az állami fejlesztések felfuttatásában bíznak. Pedig a mostani problémákat nagyon nagy részben épp az okozta, hogy a 2022-es választás előtt osztogatni kezdett a kormány.
Azért van, amire így is találnak pénzt: mint kiderült, 14,7 milliárd forinttal minden idők legdrágább konzultációja lett a Voks 2025, a kormány pedig a héten egy költségvetés-módosítással újra adott néhány plusz milliárd forintot a saját kommunikációjára. Érdekes, de a magyar kormánytól más országok vezetői van, amiben példát vesznek: a lengyelek és az olaszok is keményen megsarcolják a bankokat.
Egy újabb ázsiai akkuipari cég érkezett volna Magyarországra, de végül visszalépett. A dél-koreai Enchem Körösladányban tervezte az akkugyártásnál használt oldószer újrahasznosítását, a helyi tiltakozás viszont akkora lett, hogy végül elállt a cég a terveitől.
A bezárt körösladányi Henkel-gyár
Szlavkovits Rita
A négyezer lakosú békési településnek pedig nincs könnyű dolga, jelentős bevételkiesést és sok munkahely megszűnését jelentette, hogy a Henkel tavaly kivonult onnan. De az évtizedekig ott működő tisztítógyárból is annyira elegük lett a helyieknek, hogy most még egyszer nem akarnak veszélyes üzemet.
Visszaadja az MNB alapítványa a kecskeméti campusprojektet, hogy valamit le tudjon faragni a több száz milliárd forintos adóssághegyből. Egész pontosan attól a cégtől vált meg az alapítvány vagyonkezelője, amelynek a projektjeként futott a beruházás. Az is kiderült, hogy az ÁSZ-vizsgálat végéhez közeledve a Matolcsy-kör egy kétségbeesett lépéssel már rá akarta venni a kecskeméti egyetemet, hogy vegye meg a kivéreztetett jegybanki vagyonkezelőt.
A campusprojekten a mostani számítás szerint 16 milliárdot sikerülhet spórolni, ami még mindig csak a töredéke a teljes összegnek, amely eltűnt. Hogy a campus felépülhet-e egyáltalán, és ha igen, mikor és milyen pénzügyi konstrukcióban, arról egyelőre nincs hír.
Nyitóképen: Orbán Győző és Orbán Viktor / Fotó: MTI / Beliczay László
