Néhány hónap, és 9,5 millió fő alá esik Magyarország népessége, oda, ahol legutóbb 1952-ben volt. Sokat lehet arról vitatkozni, hogy ez tragikus dolog-e vagy egyáltalán nem a lakosságszám mutatja, milyen egy ország állapota. Ám az, hogy egyre kevesebben élünk itt, új kihívások sorát adja.
Szép csendben, már-már észrevétlenül tette közzé a KSH a magyar egészségügy 2024-es helyzetképéről szóló összeállítását. Sajnos a politika számára legfontosabb kérdésre (hány fok van a kórtermekben) nem kaptuk meg a választ, sok érdekesség viszont így is kiderült.
Donald Trump komolyan vehető bizonyíték nélkül kirúgta a gyenge munkaügyi statisztikát közlő hivatal vezetőjét, úgyhogy mostantól azt kell figyelni, nem nyúlnak-e bele az ez utáni adatokba. Olyan példa nem egy volt, amikor sikerült bebizonyítani, hogy a politika érdekei mentén piszkálták meg a számokat, de van néhány fontos részlet, amire érdemes figyelnie annak, aki trükközést sejt.
Az egekben járnak a lakásárak, miközben sokaknak már most is alig van pénzük vásárlásra vagy bérlésre. Ingatlanos cégeket kérdeztünk, a saját ügyfeleik között mit látnak, milyen kompromisszumokat kötnek azok, akiknek muszáj lakást venniük vagy bérelniük, de alig van miből?
Épphogy nulla fölötti növekedést mutatott be a magyar gazdaság, de a kormány azért már elkezdte bedurrantani a választási pénzszórást, közben pedig új lendületet vett a vámháború, de úgy, hogy az EU a legrosszabbat megússza. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Tovább halasztjuk a repülőrajtot, a második negyedévben 0,2 százalékkal nőtt csak a magyar GDP. Legalább pozitív számot látunk – most tértünk vissza oda, ahonnan 2024 elején esni kezdett a gazdaság.
Ritka helyzet állt elő az Új gazdasági akciótervvel: a kormány 21 konkrét, számonkérhető ígéretet tett, amelyektől azt várta, hogy idén majd pörgetik a gazdaságot. Most, hogy már látszik, a gazdaság szinte biztosan nem száguld, végignéztük, melyik ígéretből mi valósult meg.
Nullához közeli GDP-számra készít fel a kormány; a BYD szegedi tömegtermelésének elhalasztásáról érkeztek hírek; megjelentek a legapróbb részletek is az új lakáshitelről. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Szórakozni egész olcsón lehet Magyarországon, legalábbis Európa más részeihez képest, csak enni ne akarjon az ember. De van olyan szolgáltatás is, amelynek az árai még az élelmiszereknél is közelebb vannak az uniós átlaghoz.
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
Alig észrevehető GDP-növekedéssel és az árrésszabály miatt egy kicsit alacsonyabb, de még így is kényelmetlenül magas inflációval számol a Kopint-Tárki friss jelentése.
A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.
Értékes ingatlanokat készül eladni az állam; elkészült az EU új költségvetésének terve; megtaláltuk, hogyan jutott el két nap alatt hatmilliárd forint a Kelenföldi Erőműből az olaszországi villát megvásárló céghez. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel? Ki lehetett vagyonosabb, Jeff Bezos vagy Rockefeller? Mennyi pénzt érne Augustus császár vagyona ma, és volt-e nála több pénze Kína valamelyik urának?
Az utazás ára nem nőtt vészesen tavalyhoz képest, de ha már elment az ember a nyaralására, akkor ott jókora drágulással szembesül. Nem csoda, hogy az összes szegénységi mutatónk közül épp a nyaralással kapcsolatosakban állunk a legrosszabbul.
Megvan a fővárosi költségvetés az év végéig, a kormány pedig kedvezményes lakáshitelt és az állami cégeknél folytatódó spórolást jelentett be. Eközben a nemzetközi színtéren arra készülnek, mi lesz, amikor hamarosan lejár a vámháború három hónapos tűzszünete. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A vonatok, a sínek és a többi vasúti berendezés nagy része is akkor készült, amikor még nem hetekig tartó hőségriadót kellett kibírni. A MÁV részletesen megírta a HVG-nek, mit tesznek, hogy minél kevesebb baj érhesse az utasokat, vagy hogy ha már gond van, akkor hamar lehessen beavatkozni.
Muszáj költségvetési szigort felmutatnia a kormánynak, de ennyi idővel a választás előtt ezt úgy kell megcsinálnia, hogy ne az átlagember szenvedje meg igazán. Az eredmény: az állami cégeknek kell spórolniuk a dolgozóikon. Az állam nem omlik össze, a költségvetés viszont bajban van, úgy is, hogy már a sokadik hasonló lépést tették meg.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is. Ez alapján érdemes értelmezni Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ígéretét, hogy jövőre most már tényleg jobb lesz.
Írásba adta a kormány, hogy 2030-ra elérjük az uniós fejlettség 90 százalékát, aztán szembejött a valóság. Nem véletlenül.
