Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Ötven évvel ezelőtt, 1961-ben született hat ismert személyiség. Mementó-sorozatunk e rendhagyó részében megnéztük, mi történt többek között Gyurcsány Ferenc, Lagzi Lajcsi, a néhai Diana hercegné és Barack Obama születésekor a világban, illetve Magyarországon a korabeli sajtó szerint. Mindennek kapcsán egy világhírű író és egy fontos magyar politikus halálát is felidézzük.
A harmincas és a negyvenes évek szilvesztereit is megörökítették a korabeli filmhiradók. A kéményseprők - úgy tűnik - nélkülözhetetlenek voltak akkoriban.
A világ egyik legtekintélyesebb régészeti magazinja összeállította 2010 legfontosabb archeológiai felfedezéseinek toplistáját. Nyilván minden ilyen rangsor szubjektív, éppen ezért a hvg.hu kiegészítette a listát néhány olyan felfedezéssel, amely vagy érdekessége, vagy közelsége miatt mindenképpen figyelemreméltó. A kiegészített listán szerepelnek vitatott tudományos eredmények is.
A történeti köztudat alig tartja számon a Jászai Mari téren álló Képviselői Irodaház előtörténetét. Pedig az ingatlan a kommunista diktatúra több jelentős intézményét is magában foglalta. A Duna-parti épületbe hatvan évvel ezelőtt költözött be a Péter Gábor vezette Államvédelmi Hatóság. Itt a 9 milliós ország több mint 1 millió polgáráról vezettek kartotékokat.
A modern ember létezését alátámasztó talán legrégebbi bizonyítékra találtak állításuk szerint izraeli régészek, akik négyszázezer éves fogakra bukkantak.
A kiegyezés után Magyarországnak önálló államháztartást kellett létrehozni. Az Ausztriától való elválás és az önállósulás ezen a téren járt a legtöbb gyakorlati nehézséggel. Az 1867. év bevételei azonban végül is felülmúlták az előzetes várakozást, és bíztató eredménnyel zárult az első szabályszerű költségvetési év, 1868 is – olvasható a Magyar Országos Levéltár (MOL) honlapján megjelent írásban.
Rejtő egy legenda. Annyiszor cincálták már életének minden apró momentumát, hogy nehéz érintetlen területet találni, holott valójában nincs is életrajza, csak legendáriuma: a 20. századi magyar irodalom egyik legolvasottabb írójáról nagyon kevés bizonyosat lehet tudni. Az Urbanlegends.hu blog híres Rejtő-legendák nyomába eredt.
Évszázadok óta foglalkoztatja a tudósokat a betlehemi csillag - üstökös, avagy szupernóva (a Napnál nagyobb tömegű csillag végső robbanása) jelezhette-e a napkeleti bölcseknek Jézus születését; egy brit csillagász szerint viszont a Jupiterről van szó.
A levéltárak "széthordása" nem megakadályozná, hanem elősegítené a történeti forrásokkal való visszaélés, manipulálás lehetőségét - többek között ez áll a Kenedi János történész által vezetett tanácsadó testület Orbán Viktor miniszterelnöknek szerdán írt jelentésében.
Két dél-amerikai benszülöttet ábrázol az a két fénykép, amelyeket egy ír polgárjogi harcos hozott Európába a XX. század elején. A két indián még Londonba is ellátogatott, hogy felhívják a figyelmet a szülőföldjükön uralkodó elnyomásra - fedezték fel brit kutatók.
A történészek érthetetlennek és értelmezhetetlennek nevezik az állambiztonsági iratokról szóló kormányzati tervet - írja a Népszabadság. Rétvári Bence az első bírálót, Kenedi Jánost még politikai elfogultsággal vádolta.
A kommunizmus idején december 21-én ünnepelték Sztálin, a szovjet diktátor születésnapját. Vagyis elvileg ma lenne az évforduló, ám valószínűbb, hogy három nappal korábbi a tényleges dátum. Nemcsak a születés éve, hanem a napja is bizonytalan, azonban a december hó – eddig úgy tűnik – biztos.
Michael Nagel brémai professzor a Die Zeit német magazinban érdekes tanulmányt publikált arról, hogy a titkos diplomáciai iratok furfangos – nem túlzottan legális - módon való megszerzésével már 1699-ben is kérkedett a sajtó. Persze nem mindig megalapozottan.
Ki ne emlékezne a magyar filmtörténet alapművére, A tanúra, amikor Bástya elvtárs beleharap egy narancsnak nevezett citromba, és mindennek dacára ez az egyetlen alkalom, amikor Pelikán gátőrt mégiscsak elismerik, annyi ballépése után. A valóság időnként ennél is tragikusabb volt az ötvenes évek Magyarországán.
Nyolcvanöt évvel ezelőtt bukott le Hágában Jankovics Arisztid huszárezredes, amikor hamis 1000 frankosokat akart beváltani egy bankban. A bankókat Budapesten, az Állami Térképészeti Intézet pincéjében gyártották (összesen 30 ezer, javarészt rossz minőségű bankjegy készült a nyomdagépeken). Ezután Európa-szerte sorra buktak le a konspiráció résztvevői, akik bevallották: a frank értékét akarták aláásni, hogy bosszút álljanak a Trianon miatt elsőszámú bűnösnek kikiáltott Franciaországon. Romsics Ignác történészt, egyetemi tanárt kérdeztük a máig homályos ügy részleteiről az évforduló alkalmából.
Az ugor lószerszámok nevei megegyeznek a manysik rénszarvastenyésztéshez használt eszközeinek megnevezésével - állította egy szovjet professzor 1950-ben. Mementó-sorozatunkban az ugor őstörténetről szóló Szabad Nép-cikket vetjük össze a mai régészeti és nyelvészeti kutatások eredményeivel. Megnézzük azt is, honnan eredhet a magyar népnév.
92 éve, 1918-ban már semmi sem állíthatta meg az Osztrák Magyar Monarchia pusztulását. Az eseményeket erőteljesen befolyásolta, hogy az 1917. októberi oroszországi forradalom (jobban mondva puccs) sikere és az ebből következő, 1918. márciusi breszti béke felborította az európai hatalmi egyensúlyt. Az antant attól tartott, hogy Németország győzelmet arat mielőtt még az amerikai csapatok eldöntenék a háború kimenetelét. London és Párizs ettől kezdve hathatósan elősegítették a Monarchia szétverését.
A híres történetet a svájci meccsről mindenki ismeri, publicisták rendszeresen idézik is a mondatot, az érintettek azonban mind tagadnak. Lehet, hogy a Puskásnak tulajdonított egyik legismertebb mondatot csak később értelmezték át?