Látványterv a Concorde utódjáról a gyorsítórakétával © JAXA

A CNN-en megjelent beszámoló szerint a  teszteket három évvel azután hajtják végre, hogy először emelkedett a levegőbe a gép pilóta nélküli változata, amelyet új generációs szuperszonikus repülőként emlegettek. A kísérlet nem járt sikerrel, a szerkezet ugyanis idő előtt vált le az alá erősített gyorsítórakétáról és lezuhant.

„Végrehajtottunk néhány fontos változtatást, hogy ne ismétlődhessen meg a kudarc” – nyilatkozta Takaaki Akuto, a japán űrügynökség a JAXA (Japan Aerospace Exploration Agency) szóvivője. „Nagyon fontos teszt előtt állunk.”
A sikeres küldetés közelebb viheti a szakembereket az új repülő kifejlesztéséhez. A tervek szerint a Concorde utódja a hangsebesség kétszeresével lesz képes haladni, fedélzetén pedig 300 utasnak jut majd hely. Ezzel a sebességgel a japán főváros és Los Angeles közötti út négy órára rövidül le.

A JAXA az ausztrál Woomera nevet viselő légi gyakorló körzetben indítja majd útjára a gyorsítórakétára erősített tesztjárművet szeptember 15. és október 15. között. A rakéta 20 kilométeres magasságig emeli a gépet, ahol az 2 Mach sebességnél leválik róla, hogy a mérnökök adatokat gyűjthessenek a repüléséről. A 15 perces teszt után ejtőernyővel ereszkedik majd vissz a földre.

A Kyodo hírügynökség értesülései szerint amennyiben a tízmillió dolláros kísérlet sikerrel jár, a JAXA újabb teszteket hajt majd végre, immár egy működő hajtóművel felszerelt változattal.

Japán és francia cégek közösen dolgoznak az új szuperszonikus gép fejlesztésén. Ha a japán mérnökök sikerrel járnak, hatalmas előnyre tehetnek szert a repülőgépgyártás terén. A szigetország korlátozott tapasztalatokkal rendelkezik ebben a szektorban, leginkább ugyanis az amerikai Boeing-nek gyárt alkatrészeket.

A fejlesztőknek két olyan problémát kell leküzdenie, amelyek a Concorde használata során felmerültek. Az egyik a túl hangos hajtómű, a másik pedig a hatalmas üzemanyagigény. Japán szakemberek korábban már kifejlesztettek egy olyan repülőgépmotort, amely elméletileg akár 5,5 Mach sebességet is elérhet, vagyis a hangsebesség több mint ötszörösével száguldhat.

A japán-francia közös fejlesztésekben olyan szervezetek és vállalatok vesznek részt, mint a Japan Aircraft Development Corporation nevet viselő non-profit konzorcium, a JAXA, a Mitsubishi Heavy Industries, a Kawasaki Heavy Industries Ltd, a Fuji Heavy Industries Ltd és az Ishikawajima-Harima Heavy Industries Company. Francia részről az European Aeronautic Defence, illetve a korábban Snecma-Sagemként ismert Space and Safran Group érintett a munkálatokban.

Az első Concorde, amely a francia és európai ipari potenciál egyik szimbóluma lett, miután 1969-ben a levegőbe emelkedett. Az utolsó deltaszárnyú utasszállítót 2003 októberében vonták ki a forgalomból. A Concorde flotta a kifejlesztésére irányuló óriási befektetések miatt sohasem működött igazán gazdaságosan.

A szuperszonikus utasszállítók sorsát a 2000. július 25-én Párizsban történt katasztrófa pecsételte meg, amikor a Charles de Gaulle repülőtérről felszálló Concorde belecsapódott egy szállodába. A balesetben a fedélzeten utazó 109 utas életét vesztette.

A japán szándékok szerint az első új generációs szuperszonikus gép 2020-ig állhat szolgálatba.