Terry Semel, a Yahoo! legnagyobb főnöke. Online médiacézár © Yahoo!

Amikor öt évvel ezelőtt Terry S. Semel, a Warner filmstúdiók korábbi főnöke átvette a Yahoo! irányítását sokan őrültnek gondolták, hiszen a dotkom buborék kipukkanása után padlón lévő cégből a legtöbben már semmi jót nem néztek ki. Bár a Yahoo!-t valaha a kibertér legígéretesebb vállalatának tartották, a közfigyelem elfordult tőle, s a keresési szolgáltatások új óriása, a Google vált az internet legnagyobb sztárjává. A Yahoo! azonban Semel irányításával szép csendben átdolgozta piaci stratégiáját, s könnyen lehet, hogy ismét elfoglalja egykori vezető pozícióját a legjobb internetesek befektetések között és a userek szívében egyaránt.

A cég elég mélyről kezdte a felkapaszkodást, hiszen piaci értéke szinte egyik pillanatról a másikra 127 milliárd dollárról 12,6 milliárdra esett. A Yahoo! társalapítói Jerry Yang és David Filo belátták, hogy segítségre és főleg új gondolatokra van szükségük a talpra álláshoz. Ezeket szállította Terry Semel, aki öt év alatt a 717 millió dolláros árbevételt 5,3 milliárdra nyomta fel, s a 98 millió dolláros veszteséget 1,2 milliárd dolláros profittá konvertálta. A cég piaci kapitalizációja mára meghaladta az 50 milliárd dollárt, ami annyi, mint például a Walt Disney konglomerátumé a most felvásárolt Pixarral, a digitális rajzfilmgyártás legnagyobb cégével együtt. A Yahoo!-nak 420 millió regisztrált felhasználója van, övé a világ leginkább használt ingyenes e-mail, üzenetküldő és webes zenei szolgáltatása. Csak az Egyesült Államokban decemberben 103 millió egyéni látogatót regisztrált a Nielsen NetRatings a Yahoo! oldalain. Ezzel a cég weblapjai az élre kerültek az USA-ban, mint ahogy az egész világon is az elsők a felhasználási mutatókat tekintve. Semel az általa irányított vállalkozást úgy jellemezte, hogy az egy XXI. századi médiacég, amelynél a technológia és a médiatartalom teljes mértékben összeforrt.

A hagyományos és online média közötti különbséget elsősorban a technológiához való viszony mutatja meg. Az offline cégek abban hisznek, hogy a jó tartalom és disztribúció határozza meg a sikerüket. Az interaktív világban azonban új szempontok kerülnek előtérbe, például a globális elérhetőség, a perszonalizáció vagy a közösségépítés. A Yahoo! vezetői szerint a nagysebességű internet az önkifejezés legfontosabb eszközévé vált. S ebben elég biztosak lehetnek, hiszen a társaság 200 millió olyan aktív felhasználót tart nyilván, akik nap mint nap a Yahoo! olalain figyelik az üzleti híreket, vagy a sporteredményeket, váltanak levelet, üzenetet vagy hallgatnak, sőt vásárolnak zenét. Ez tette lehetővé a cégnek, hogy távközlési vállalkozásokkal együttműködve használják ki a brandben lévő lehetőségeket. A Yahoo! az SBC, az AT&T, a Verizon, a British Telecom és a Rogenrs Communications nyújt szélessávú internet-hozzáférést 9,6 millió előfizetőnek, akik minden hónapban 3 dollár hasznot hoznak.

Jerry Yang, a Yahoo! társalapítója és igazgatója. Nem technológiai céget építenek © Yahoo!

A Yahoo! sokak számára mégis vesztesként tűnik fel a szélsebesen fejlődő Google mellett. Ebben van is némi igazság, ha a tartalomkeresés területét nézzük, ahol a két cég elsősorban versenyez egymással. Míg a Google piaci részesedése egy év alatt 35-ről 40 százalékosra nőtt, addig a Yahoo! 32 százalékról 30-ra csúszott vissza, s a trend a ComScore Media Metrix szerint folytatódni látszik. A keresőpiac azonban a teljes internetes aktivitásnak mindössze 5 százalékát teszi ki. S bár e szegmensben a Google sikerei oly nagyok, hogy 128 milliárd dolláros piaci kapitalizációja mellett mindenki másé eltörpül (még az IBM vagy a GE sem éri el ezt a szintet). A szépséghibája ennek az üzleti modellnek csupán az, hogy a bevételek 99 százaléka a kereséshez kapcsolódó hirdetési díjakból származik. Ez pedig meglehetősen sérülékennyé teszi a Google-t. A Yahoo! ma már sokkal biztosabb talajon áll.

Az online hirdetések jelentős része a kis- és közepes vállalatoktól származik. A nagy cégek marketingkiadásaiknak csak egy töredékét kötik az internethez. Ennek az az oka, hogy ott, ahol nincs megfelelő minőségű tartalom a hirdetések hatékonysága kérdéses. A keresési eredmények a nagy hirdetők szerint nem tekinthetők valódi tartalomnak. Ezt felismerve kezdett a Yahoo! saját eredeti tartalmak fejlesztésébe. A cég új Santa Monica-i médiaközpontjában újságírók, multimédia prezentátorok, sőt interneten keresztül figyelhető valóságshowk gondoskodnak a közönség tartalmi igényeinek kielégítéséről. A Yahoo! akar lenni a legnagyobb online videoközpont, ahonnan minden letölthető, valósidejű közvetítések (streaming) figyelhetők, klipek, mozielőzetesek, vitaműsorok, tudományos filmek, főzési tanácsok és űrkutatási beszámolók láthatók. Tavaly már 4 milliárd zenei videót közvetítettek a streaming szerverek, annyit ami bővel elég lenne az MTV minden csatornájának tartalommal való ellátására. „Ennek ellenére csak kis lépéseket tettünk még annak megértése felé, hogy mi működik jól az interneten” – mondta Terry Semel. A cég operatív ügyeit irányító Dan Rosensweig viszont arról beszélt, hogy olyan környezetet akarnak építeni, ahol a felhasználók mindenféle tartalmat megtalálnak, amire csak szükségük van, s emiatt építenek ki szoros együttműködést más nagy médiatársaságokkal. Ennek máris látványos eredménye, hogy a Yahoo! hirdetési árbevételének fele, már nem a keresési szolgáltatásokhoz kötődik, hanem a tartalmak mellett elhelyezett reklámokból származik.

David Filo, a Yahoo! másik társalapítója. Humanizált internetet akarnak © Yahoo!

A Yahoo! másik meglehetősen újszerű kezdeményezése a szociális hálózatok építése, amelyben blogok, üzenőrendszerek, tartalommegosztást lehetővé tévő weblapok szolgálják jelentős mértékben a felhasználók által kreált tartalom szétterítését a hasonló dolgok iránt érdeklődő emberek között. A Flickr fotótároló és megosztó rendszer erre a legjobb példa, ahol az egyes témák iránt érdeklődők ezerszámra találnak olyan felvételeket, amelyeket maguk a felhasználók tesznek nyilvánossá. Hasonló kezdeményezés a MyWeb 2.0 szolgáltatás, amely a keresés fogalmát is újraértelmezi. Az úgynevezett „szociális keresőben” az egyes webes keresések eredményeiről számolhatnak be a userek a hálótársaknak, méghozzá úgy, hogy kommentárokkal látják el az általuk bemutatott találatokat. Így az azonos érdeklődésű emberek amellett, hogy egymásra találhatnak, gyorsan igen mély keresési eredményeket érhetnek el.

A következő fázisban a Yahoo! a felhasználók között már olyan csoportokat kíván képezni, amelyek tagjai egy-egy téma iránt erősen érdeklődnek. Például külön hálózatba szerveződnének az oldalkocsis motorozás vagy az angol futball szerelmesei, a Mozart és a Jimi Hendrix fanok vagy a dadaista versek rajongói. Számukra könnyen elérhető speciális tartalmakat kínálnának. A cégnél e rendszernek egy betűszóból már külön nevet is kreáltak. A FUSE (find, use, share, expand – találd meg, használd, oszd meg, terjeszd el) fejezi ki leginkább a Yahoo! szociális hálózathoz fűzött reményeit, ami a szerintük a teljes emberi tudás egyre szélesebb körben való mind egyszerűbb eléréséhez vezet majd. Ez egyben arra is rámutat, hogy a hagyományos médiacégek a technológiát csak a másodlagosnak tekintik. Az a végrehajtás és sohasem a tervezés része. Az online világban ez szinte teljesen fordítva van. „Megpróbálunk előállni az internetnek egy felhasználóbarát és amennyire csak lehetséges humanizált verziójával. Mi nem vagyunk technológiai cég, mint a Google vagy a Microsoft, s ezt az üzenetet szeretnénk körben ha minél szélesebb körben meghallanák” – mondta a New York Times riporterének Jerry Yang, arról, hogy a Yahoo! most éppen mivel is foglalkozik.