Az alsó-sziléziai Ksiaz vára egy szikla csúcsára épült. A Piastok - a lengyelországi Árpád-ház tagjai már a XIII. században elkezdték alapozni a várat, amely a középkor folyamán egyre bővült a különböző építészeti stílusoknak megfelelő szárnyakkal, termekkel. A több mint 400 termet magában foglaló, kincsekkel teli gyönyörű épületet a II. világháborúban, a lengyel megszállás után Hitler kinézte magának és titkos erődítményt építtetett ki.

A vár hatalmas, üvegtükrös, biedermeier bútorokkal luxus módon berendezett szobáinak tapétákkal borított láthatatlan ajtói mögött liftek és lépcsőházak tucatjai vezettek le a vár gránitszikla rétege alá, ahol 1200 méter hosszú, több emelet mély, megvilágított, szellőzők százaival ellátott bunker rendszert hoztak létre.

A helyi adatok szerint negyvenezer kényszermunkás halt itt meg, mire létrehozták a több méter vastag betonfalú bunkert, a hatalmas termeket, ahol titkos fegyverkísérletek is folytak. De itt tárolták az országból elrabolt kincsek egy részét is, amelyet a háború vége felé teherautók tucatjai szállítottak el az éj leple alatt. Egyes bejáratokat annyira kiszélesítettek, hogy teherkocsik be tudtak hajtani a föld alá. A vár oldalában a titkos bejáratokat fákkal, bokrokkal takarták el.

Amint a magyar újságíró csoportot kalauzoló helyi vezető elmondta, egész erdőket helyeztettek át rabokkal egyetlen éjszaka alatt, úgy, hogy a fákat földlabdákkal együtt vasabroncsba fogva ültették át más helyekre, hogy megtévesszék a légi felderítést. Még most is vannak olyan fák a környéken, amelyek törzsén látszanak a rozsdás vasabroncsok nyomai.

A várat és a titkos föld alá vezető bejáratokat katonák ezrei őrizték hajdanán. Még mindig nincs feltárva minden járat. A feltárást megnehezítik a nagyon vastag betonfalak. A helyi legendák szerint egy fényes, hatalmas repülő tárgy szállt fel, miután tönkretették - részben berobbantották - a hajdani járatokat.