Metángejzírek a Marson: mégis van élet rajtunk kívül?

Élet kilométerekkel a felszín alatt? © NASA

A metán a földgáz egyik alkotóeleme, amely állati és növényi részek rothadásakor, illetve szén-dioxiddal táplálkozó baktériumok anyagcseréje közben is keletkezhet. A Mumma vezette öttagú tudóscsoport óvatosan kezeli a feltevést, nem merik egyértelműen azt állítani, hogy a gáz egyértelmű konklúziója a marsi életnek - ugyanis a geológiai aktivitás okozta nyomás is okozhatja a bolygófelszín nyílásai felé törő metángejzíreket.

A kutatás még 1999-ben kezdődött, az eddigi legnagyobb, 19 ezer tonnás metángejzírre pedig 2003-ban bukkantak - a tudósok több évi elemzés után publikálták eredményeiket a Science-ben. A csapat elképzelhetőnek tartja, hogy a metánt egy felszín alatt megbúvó mikrobaközösség termeli, ugyanis semmilyen bizonyítékot nem találtak a Marson arra, hogy a bolygókéreg törésvonal mentén találkozna víztömeggel - Földünkön ugyanis ez okoz hasonló jelenségeket.

Hiába szeretnének azonban a tudósok biológiai eredetű metángejzíreket látni, a mindent eldöntő bizonyítékot csak a Marsról lehetne beszerezni, nem fogunk többet megtudni sem a Földről, sem Mars körüli pályáról. 2011-ben hiába indul a Marsra a Mars Science Laboratory szonda, nem visz magával olyan eszközöket, amikre ehhez szükség lehetne. Ha ugyanis mikrobák vannak a Marson, Mumma szerint ezek akár egy kilométer mélyen is lehetnek, ezek vizsgálatához pedig olyan technológiákra lenne szükség, amik még nem léteznek.

Amikor megkérdezték a kutatókat, hogy a metánaktivitás miért kapcsolódik bizonyos évszakokhoz, azt válaszolták: kutatásuk során természetesen több derült ki a Marsról, de ezekről az információkról egyelőre nem beszélhetnek, csak később publikálják őket.