szerző:
hvg.hu

Főként az űrbe néz a tudományos élet az elkövetkező tizenkét hónapban. Amerika a kereskedelmi űrutazáson dolgozik, Oroszország, Kína és Dél-Korea pedig űrszondákkal lép a csillagok közé. Mindeközben a Föld tudományos évfordulóktól lesz hangos: többek között idén ünnepelhetjük Darwin születésének 200. évfordulóját. Összeállításunk az idén várható jelentősebb tudományos pillanatokról.


2009: jelentős évfordulók
Február 12-én üljük Charles Darwin születésének 200. évfordulóját, novemberben pedig 150 éve lesz annak, hogy publikálta A fajok eredete című fő munkáját.

Nem csoda, hogy 2009 a nemzetközi csillagászati év is, hiszen idén lesz a 400. évfordulója annak, hogy Galilei bemutatta első távcsövét. Július 20-án pedig azt ünnepelhetjük, hogy Neil Armstrong és Buzz Aldrin a Holdra léptek.
2009 jelentős év lesz az űrkutatás szempontjából, állítja többek között a Telegraph és a Popular Science tudományos körképe. Egy 2007 márciusában aláírt egyezmény szerint a kínai és az orosz űrügynökségek egymást segítve indítanak szondákat a Marsra: az orosz Phobos-Grunt és a kínai Yinghuo-1 a tervek szerint együtt indul az űrbe Bajkonurból. A kutatószondák 2010 augusztusa és szeptembere között válnak szét: a Yinghuo-1 Mars-körüli pályára állva vizsgálja majd a bolygó légkörét és mágneses mezejét, míg az orosz szonda a vörös bolygó legnagyobb holdjáról, a Phobosról gyűjt talajmintákat, miközben több feladatot is ellát: nemcsak az élet nyomait kutatja, hanem egyes légköri vizsgálatokat is végez. Várhatóan a nyári hónapokban számolhatunk be hosszabban a KLVS-1-ről (Korean Launch Vehicle System), Dél-Korea első űrmissziójáról.

Március 6-án indítja az űrbe a NASA a Kepler szondát, ami azt vizsgálja: az űr lakható zónájában (abban a régióban, ahol kialakulhat a Földhöz hasonló élet) hány Föld-méretű és annál nagyobb bolygó van, ezek milyen alakú és méretű pályán keringenek, illetve mekkora a méretük, tömegük, illetve sűrűségük. Az április 24-én startoló Hold-vizsgáló szonda, az LRO az amerikai űrprogram részeként egy kisebb szondát, az LCROSS-t is szállítja. Az LCROSS négy nagysebességű, közel 9 ezer km/h sebességű becsapódást produkál a Hold déli sarkán elterülő, állandóan árnyékban lévő területen (ezeket az amatőr csillagászok is láthatják): mindezzel azt akarja az ügynökség kideríteni: található-e víz a Holdon.

VSS Enterprise: hamarosan az űrben
© Virgin Galactic
Májusban kerül sor a Hubble űrteleszkóp utolsó javítására is: az űrhajósok öt űrséta alkalmával helyeznek el két új és javítanak ki két meghibásodott modult. A távcső ezek után várhatóan még öt évig képes képeket továbbítani távolabbi galaxisokról, már ultraibolya és infravörös spektrumban is.

Az ESA európai űrügynökség tavasszal lövi az űrbe a Herschelt és a Planckot. A Herschel a világ legnagyobb, 3,5 méteres lencséjű űrtávcsöve, amely a galaxisok és csillagok kialakulását, a Naprendszerben lévő bolygó-, üstökös- és hold-légkörök kémiai felépítését vizsgálja, a Planck pedig a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás legérzékenyebb műszere.



Solar Impulse: csak nappal
Idén indul tesztutakra a Solar Impulse napkollektoros repülőgép, amivel Bertrand Piccard öt nap alatt akarja megkerülni a Földet.
Nem csupán az ügynökségi missziókra kellene figyelnünk, javasolja Roger Highfield, a New Scientist szerkesztője. Szerinte az igazi áttörés inkább a Virgin Galactic részéről várható: a cég ugyanis idén végzi szub-orbitális tesztrepülését a VSS Enterprise űrhajóval. Ha a tesztek sikerrel járnak, 2010-től már foglalhatunk jegyeket is az űrhajóra: a tervek szerint egy helyfoglalás 220 ezer dollárba kerül.

Ami a földfelszínnel kapcsolatos bejelentéseket illeti, a legjobban várt időpont vélhetően a genfi Large Hadron Collider részecskegyorsító újraindításához kapcsolódik, egyelőre csak azt tudjuk, aktivitásra a nyári hónapok előtt nem számíthatunk. Amerikában jelentős időpont február 17, ez ugyanis a digitális televízióra átállás határideje, a kontinens spektruma várhatóan "meg is könnyebbül", a levegőben csupán a telekommunikációs sugárzás és a vezeték néküli internetes kommunikáció marad.

Koppenhága: új klímaterv
Decemberben rendezik meg Koppenhágában az utolsó olyan kormányszintű klímaügyi találkozót. amely a 2012-ben lejáró kiotói megállapdást felváltó új környezetvédelmi egyezménnyel kapcsolatos.
Várhatóan 2009 első felében érkezik a lipcsei Max Planck intézetből az a genetikai kód, amelyet egy 45 ezer évvel ezelőtt élt horvát neandervölgyi maradványaiból fejt vissza Svante Pääbo archeológus, a tudományos élet azonban még ennél is jobban várja a híreket Craig Venter marylandi laborjából. A "géntérkép atyjaként" ismert tudós ugyanis jelenleg az első mesterségesen létrehozott életforma megalkotásán dolgozik: míg több forrás arról képzeleg, hogy az ilyen mesterségesen megtervezett "lények" akár a széndioxidot is kiszivattyúzhatnák a levegőből, a felhasználási módoknak igazából csak képzeletünk szabhat határt. A brit Royal Institution kutatóintézet igazgatója, Baroness Greenfield szerint idén a neurodegeneráció terén számíthatunk előrelépésekre, jobb gyógymódokat találhatunk vélhetően az Alzheimer- és Parkinson-kórokra is.

A kiotói egyezménnyel, valamint energiahatékonysággal és zöld technológiákkal kapcsolatban cikksorozatunk második részéből tudhat meg többet: az előrejelzések szerint idén egyszerűsödésre és spórolásra kell számítanunk: a kormányok várhatóan az új koppenhágai protokoll életbelépéséig nem tesznek számottevő lépéseket a klímaváltozást érintő tervek megvalósításában. A figyelem középpontjában várhatóan a hibridek és az elektromos autók lesznek, az idei évben pedig több autóipari bejelentésre is számíthatunk.

Júliusban például a Hyundai mutatja be az első olyan autót, amelyben újratölthető lítium-polimer akkumulátor található: az Elantra LPI hibrid elektromos jármű (HEV) fenntartása 40 százalékkal lesz olcsóbb, valamint 90 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsát ki, mint benzinmotoros változata, más források szerint hasonló HEV-eket várhatunk a Subaru és a Mitsubishi tervezőitől is.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Olasz meghívója szétszelfizte magát Orbánnal és Novák Katalinnal

Olasz meghívója szétszelfizte magát Orbánnal és Novák Katalinnal

Az utolsó pillanatban indult el az új budapesti rádió

Az utolsó pillanatban indult el az új budapesti rádió

Szélsőségesek rendőrökkel csaptak össze a párizsi klímafelvonuláson

Szélsőségesek rendőrökkel csaptak össze a párizsi klímafelvonuláson

Panaszkodnak a magyarok az újsághirdetésben rendelt termékekre

Panaszkodnak a magyarok az újsághirdetésben rendelt termékekre

Heisler András: Nyugi, beszélgessünk, mielőtt szobrot állítunk

Heisler András: Nyugi, beszélgessünk, mielőtt szobrot állítunk

Ilyen közel még nem állt a szégyenhez EU-tagállamot vezető miniszterelnök

Ilyen közel még nem állt a szégyenhez EU-tagállamot vezető miniszterelnök