Hiába irányítják át a forgalmat, ha az nem bírja a terhelést © sxc.hu |
„Ahhoz, hogy átlássuk a helyzetet, először vázoljuk fel, hogy az internet hogyan épül fel” – magyarázta a hvg.hu megkeresésére Rácz Bencze a Fusiongate Kft. ügyvezető igazgatója. „Léteznek központi útvonalak, amelyekhez csatlakoznak különböző alközpontok. Erre a legjobb példa az amerikai és az európai kontinens között, az óceán fenekén húzódó optikai kábelek. Ha ezek megszakadnak, a két földrész között megszűnik az internetes összeköttetés. Ez jól szemlélteti, hogy a hálózati technológia a mai napig a fizikai csatlakozásra, a kábelekre alapul, több ezer kilométer esetében ugyanis a drótnélküli technológiák nem alkalmazhatóak. Persze lehet műholdakban gondolkodni, de az internet alapját alapvetően néhány komolyabb kábel és elosztóközpont adja, ez az úgynevezett gerinchálózat, amire a többi alközpont csatlakozik. Minél közelebb van ehhez a gerinchez valaki, annál magasabb szintű az internet-kapcsolata, annál kevesebb elosztón kell keresztülmennie. Nyilván, ha ez a gerinc megsérül, az hatással van a hálózat további részeire is.”
„A vasárnap történt eset nem azt eredményezte, hogy az internet „megszűnt” Magyarországon, pusztán a felhasználók nem tudták elérni a központokat, alközpontokat” – tette hozzá Magyar Dénes a Fusiongate biztonságtechnikai szakértője. „Ha ehhez hasonló szakadás következik be, az egyes alközpontok (node-ok) szigetszerűen működnek tovább, tehát egymás között még képesek kommunikálni. A vasárnapi esettel kapcsolatban nincsenek pontos információink arról, hogy mi történt, ám fontos hangsúlyozni, hogy az informatikai hálózatokat redundánsan építik fel, vagyis, ha valahol szünetel a szolgáltatás, az adatforgalmat más irányokba vezetik el. Ez történt most is, a programozott átirányítás után azonban feltehetőleg kevés volt a működőképes kapacitás, ezért a rendszer túlterhelődött.”
A szakember szerint ezt a fajta redundanciát nem lehet „élesben” tesztelni, mivel ha egy főbb vonalat lekapcsolnak, ezzel sok ügyfél internethozzáférését kockáztatják.
A forgalomkiesés kapcsán számos helyen szóba került a BIX, vagyis a Budapest Internet Exchange. Magyar Dénes elmondása szerint ez az egyesületi formában működő szervezet a magyar internetszolgáltatókat tömöríti, s arra szolgál, hogy a tagok egymás között gyorsabban – és költséghatékonyan – tudjanak információt cserélni.
„Érthetőbben fogalmazva: ha én az egyik internetszolgáltató előfizetője vagyok, s el szeretnék küldeni mondjuk egy képet egy ismerősömnek, aki másik cégtől veszi a hozzáférést, akkor nem szükséges az általam küldött adatoknak kikerülnie a nemzetközi gerinchálózatra, majd onnan visszatérni a másik cég magyarországi alhálózatába, mivel ez igen költséges és lassú lenne” – fejtette ki Magyar Dénes. „Ezért az ilyen esetekben az történik, hogy a kép eljut a BIX gerinchálózatáig, majd ott egy helyi hálózaton – jóval gyorsabban és gyakorlatilag költségek nélkül – átkerül a másik szolgáltatóhoz. Ez egy nagyon komoly központ, amely másodpercenként 7-800 gigabit adatforgalmat közvetít.”
A szakértő szerint még akkor sem szűnne meg az internetszolgáltatás, ha a BIX központjában történne komolyabb üzemzavar. A rendszer ugyanis több alközpontból áll, s a magas fokú redundancia képes lenne biztosítani a forgalom zavartalan működését. Természetesen a vonalak terhelése megnőne, ezért észrevehetően lassulna a hálózat, de a teljes kiesés elkerülhető lenne. Több internetszolgáltató közvetlen összeköttetésben is áll egymással, ez tovább fokozza a redundanciát.
„Ezt, az úgynevezett alternatív peeringet nem alkalmazza mindegyik cég” – tette hozzá Magyar Dénes. „Ez sok esetben üzletpolitikai okok miatt lehet. A hasonló kimaradások valószínűségét csökkentené, ha a szolgáltatók kölcsönösen biztosítanának egymásnak redundáns kapacitást, ezért természetesen a felhasználóknak kellene fizetni. Azonban általában a kapacitásbővítéseket az elsődleges vonalakon végzik a cégek, hogy ezt aztán a piaci versenyben értékesítsék. A másodlagos vonalak bővítése nem kifizetődő. A vasárnapi esettel kapcsolatban elmondható, hogy évi néhány órás kiesés általában még „belefér” a cégek üzletpolitikájába, s mivel az elmúlt években hasonlóra nem nagyon volt példa, ezért nem valószínű, hogy különösebb következményei lennének az esetnek. A végfelhasználók számára pedig hasznos tanács lehet, ha többféle internet-hozzáférésük is van otthon – például vezetékes és mobil internet – ezeket célszerű különböző szolgáltatóktól beszerezni, a hasonló problémák kiküszöbölésére.”
