Megkezdődött a nemzeti kutatói infrastruktúra felmérése, az adatokat összegző regiszter szeptemberre készül el a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Fejlesztési Utiterv (NEKIFUT) projekt keretében - jelentette be Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn, sajtótájékoztatón, Budapesten.
A projekt célja a magyar kutatási infrastruktúra helyzetkép feltárása, adatbázis készítése, a döntéshozatali munka elősegítése. Az 50 millió forintba kerülő programot az innovációs alapból finanszírozzák.
Kroó Norbert, a projekt irányító testületének elnöke elmondta, hogy minden kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézetnek kérdőívet küldtek ki, amelyben rákérdeznek a fejlesztési elképzelésekre is. Hangsúlyozta: a kutatás-fejlesztés-innováció a válságból való kilábalás egyik fontos eszköze lehet, példaként említette Svédországot, ahol jelentős mértékben növelték az e célra fordítandó összeget.
Molnár Károly hangsúlyozta: a regiszterrel kiszűrhető lesz a párhuzamosság, és más kutatóintézetek munkatársai is - meghatározott feltételek mellett - használhatják az infrastruktúrát. Mint mondta: versenyképes gazdaság versenyképes kutatás nélkül nem létezik. A kutatási háttér segít a képzett munkaerő megtartásában is - tette hozzá.
A miniszter kiemelte: a kutatóintézeteknek érdeke, hogy szerepeljenek az adatbázisban, amely akár megrendelést is hozhat számukra. Az adatbázis kialakítása, a hazai kutatási infrastruktúra pontos ismerete javíthatja a kutatóintézetek pályázati esélyeit az európai uniós tendereken - vélekedett a miniszter.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a felmérés eredményét szakmai műhelyekben vitatják meg, az ott elhangzott információkkal segítséget nyújtanak majd a kutatás-fejlesztési stratégia kialakításában.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
A miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések, ágtörések.
Az oroszok MS001 drónja már nem koordinátákkal dolgozik a csapás előtt, hanem maga választja ki a célpontokat.
