szerző:
Szegő Iván Miklós

Két nappal az október 23-ai ünnepségek után, két nappal Antall József kórházba vonulását követően az MDF vezette kormány hirtelen bejelentette: drasztikusan, 65 százalékkal megemelik a benzin és a gázolaj árát. A döntést hihetetlen erejű felháborodás követte. A taxisblokád következményei azonban még ma sem teljesen világosak – erről is szól cikkünk, amelynek végén az akció rövid kronológiáját közöljük.

1990. október 25-én a Népszabadság azzal jelent meg, hogy „a kormány ülésének napirendjén nem szerepel a benzináremelés témája”, viszont az előzetes információk szerint 14 előterjesztést tárgyal a kabinet. Gyanús lehetett ez a hír sokaknak, különösen azoknak, akik aznap egy Népszavát is vásároltak. Abban ugyanis ez volt olvasható: „56 forintot kell fizetni a kutaknál egy liter normálbenzinért. A szuper 59-be, az extra pedig 62 forintba kerül ma, nulla órától. Az ólommentes benzinért 61 forintot kérnek. Emelkedett a gázolajok ára is, most – minőségtől függően – 42-45 forintot fizetnek értük az autósok, literenként.” (Forrás: Magyarország politikai évkönyv, 1991)

Túl hirtelen volt az áremelés, aztán jött a kapkodás

Tehát az áremelésről csak a legjobban értesült lapok tudtak, vagyis a lakosságot – és különösen a megélhetésükért rettegő taxisokat – hirtelen érte a hír. Erre az intézkedéssel legjobban sújtott csoport, az egymással folyamatosan kapcsolatban álló személyfuvarozók extrém módon, blokáddal reagáltak.

Antall József és mellette Horváth Balázs
©

A kormányt váratlanul érte a tiltakozás. A tizenegy miniszterből négy külföldön tartózkodott, Antall József pedig kórházban feküdt. (1990. október 23-án egy szűkszavú MTI-hír adott hírt arról, hogy még aznap este pár napra kivizsgálásra megy a kormányfő.) Antall távollétében Horváth Balázs belügyminiszter látta el a miniszterelnöki feladatokat, utólag visszatekintve kapkodásával és időnkénti fenyegetőzésével aligha pótolta ügyesen Antallt.

A HTO/gázolaj-árolló kinyílása

Csak húsz év elteltével látható a taxisblokád egyik áttételes – és nem túl pozitív – hatása: ezekben a hetekben, hónapokban dőlt el néhány óriási vagyon születése és a maffia megerősödése. Ekkoriban kezdett ugyanis szétválni a háztartási tüzelőolaj (HTO) és a gázolaj közötti árolló. Kénsavazással a színezett HTO-ban semlegesíthető a belerakott – a gépkocsik motorját tönkretevő – ferrocén, így a HTO-szállítmányokat gázolajként lehetett továbbadni. Az ilyen „olajszőkítőknél” voltak  ügyesebbek is – ők már a határon megoldották, hogy bele se kerüljön a ferrocén a HTO-nak szánt szállítmányokba, így simán vihették tovább és adhatták el gázolajként az anyagot. Ez a biznisz a rendszerváltás óta elképesztő profitot termelt néhány érdekcsoportnak, és máig tisztázatlan a szőkítésből származó pénzek sorsa.

Mindezen az sem változtat, hogy a taxisok szempontjából átmenetileg sikert hozó blokád elérte az árak mérséklését, így a gázolaj/HTO-árolló 1990-ben még nem nyílt 30 forintosra. Az olló a Wikipedia szerint 1994-ben szélesedett a legnagyobbra, 44 forintra.

Rendszerváltás és ősbizalmatlanság

Az 1990-es taxisblokád, ami akkor sokak számára csak egy „jó bulinak” tűnt, valójában alapvetően megrendítette a bizalmat néhány politikai erő között Magyarországon. Márpedig az egymásba vetett bizalom nagyon fontos egy demokráciában. Nem véletlenül mondta Bibó István erről, hogy demokratának lenni annyit tesz, mint félelem nélkül élni. Nem véletlen az sem, amit idén Berlinben mondott egy cseh professzor, Jiri Pehe húsz évvel a rendszerváltás után egy német-cseh külpolitikai fórumon, amelyen e sorok írója is részt vehetett. A térségbeli választások – Szlovákia, Csehország, Magyarország – tapasztalatait elemezve ugyanis Pehe megállapította: ma Kelet-Közép-Európában demokráciák vannak – demokraták nélkül.

A félelem nélkül élő demokraták valóban nem Magyarország tipikus politikusai: az 1990-es választásokon második helyre jutó legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ attól tartott, hogy a kormány erőszakot alkalmaz a taxisblokád idején. A pár hónapja kormányzó MDF viszont kényszerhelyzetbe került a szovjet olajszállítások furcsa akadozása és az első iraki konfliktus miatti világpiaci árdrágulás miatt. Ezért kellett benzinárat emelniük, és ezért vádolta az MDF a szabad demokratákat azzal, hogy egy törvénytelen mozgalom mellé állva semmilyen módszert sem vetnek el a hatalom megragadására. Annak az ősbizalmatlanságnak a szülőpontja ez, amin a rendszerváltás óta nem léptek túl a politikai erők.

[[ Oldaltörés (Folytatás: az események kronológiája) ]]

Az MTI és a Magyarország politikai évkönyve, 1991 című kötet alapján a hvg.hu összeállította az események kronológiáját is.

1990. október 19.: A Népszava címe: Árulás: jön az 56-62 forintos benzin. Ez az első híradás az esetleges benzináremelésről.

október 24.: a Magyar Hírlap szerint október 29-étől drágul a benzin. Az MTI későbbi közleménye szerint a kormány másnapi ülésének napirendjén nem szerepel az áremelés. (Ezt a hírt veszi valószínűleg át másnap a Népszabadság is, míg az október 25-ei Népszava jól értesültebb, amint az cikkünk elején kiderül.)

Október 25. - az elégedetlenség kirobbanása

Csütörtök reggel: a Népszava ismét beszámol az áremelésről, immár gyakorlatilag tényként kezelve azt.

Délután: parlamenti sajtótájékoztatón bejelentik az üzemanyagár 65 százalékos emelését. A kormány szerint az áremelést a szovjet olajszállítások csökkenése, valamint az augusztustól tartó öbölháború váltotta ki.

Késő délután, koraeste: magántaxisok százai gyűlnek össze Budapesten, a Hősök terén, hogy az áremelés ellen tiltakozzanak. A gépkocsisor a Kossuth Lajos térre hajt. Siklós Csaba közlekedési miniszter a Parlamentből kimegy a tüntetőkhöz. A taxisok alkalmi szóvivője, Horváth Pál kifejti: a benzinár emelésének ez a mértéke megélhetésüket fenyegeti, ezért kérik, hogy a kormány visszakozzon. Siklós Csaba szerint erre nincs mód, hiszen a kormány kényszerhelyzetben van, nincs pénze, hogy a szovjet szállítások kiesése miatt dollárért importáljon nyersolajat. Az áremelés egyik célja volt az is – mondja Siklós –, hogy takarékosságra késztessék az autósokat.

Egy kép a taxisblokád idejéből
©

Késő este: a taxisok, akik CB-, illetve URH-rádióhálózatukon folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással, lezárják Budapest összes hídját, megbénítva a város közlekedését.

23 óra 30 perc: a Budataxi diszpécsere szerint a Parlament előtt még mindig több száz taxis várakozik. Éjfél előtt a Petőfi és a Szabadság híd volt még többé-kevésbé járható, a többi Duna-hídon nem lehet átjutni.

Éjfél: országossá szélesedik a blokád, amelyhez csatlakoznak a magán- és teherfuvarozók is.

Október 26. - blokád alatt az ország

Hajnal/reggel: az ország főútjain, a nagyobb városokban szinte teljes a blokád, a határokon áll a forgalom. A Ferihegyi repülőteret a fővárosból nem lehet megközelíteni. Budapest belső területein egyedül a metró közlekedik. A tüntetők csak a mentőket és az egyéb megkülönböztetett jelzést viselő, illetve az élelmiszert szállító gépkocsikat engedik közlekedni.

Reggel: László Balázs kormányszóvivő törvénytelennek nevezi a taxisok akcióját, arra hivatkozva, hogy azt a gyülekezési törvényben előírtaknak megfelelően nem jelentették be 72 órával korábban. Az Árpád hídhoz rendőri alakulatokat vezényelnek.

Délelőtt: a kormányt váratlanul éri a tiltakozás. A 11 miniszterből négy külföldön van, a miniszterelnök kórházban fekszik. Így Horváth Balázs belügyminiszter látja el a kormányfői feladatokat, bejelentve: a kabinet minden törvényes eszközzel helyreállítja a rendet. Ugyanakkor Barna Sándor vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya a Népszabadság beszámolója szerint azt mondja: „ha parancsot kap rendőrei bevetésére a tömeg ellen, azonnal lemond”.

Dél: visszavonják az Árpád hídhoz reggel kivezényelt rendőri alakulatokat.

Kora délután: Barna Sándor nyilatkozata után, Göncz Árpád köztársasági elnöktől távozóban Horváth Balázs a Népszabadságnak annyit mond: „Nem lesz erőszak.”

Délután: Horváth Balázs rádió- és tévébeszédben indokolja a kormányintézkedést, és bejelenti, hogy három válságstábot állítottak fel.

Kis János – évekkel később
©

Délután: Kis János, a szabad demokraták elnöke szerint  a kormány „elkövette azt a bűnös hibát, hogy a demonstrációkra első reakcióként erőszakkal fenyegetőzött”, ezért „a jelenlegi kabinet nem alkalmas az ország további vezetésére”. Kis szerint „a kialakult helyzetben az lenne kívánatos, hogy a kormánytagok keressék annak a módját, miként tudnák leggyorsabban átadni a hatalmat egy új kabinetnek”. Erre azonban reális esélyt maga Kis János sem lát.

Este: a kormány és a fuvarozók tárgyalnak, érdemi eredmény nélkül.

Késő este: Göncz Árpád köztársasági elnök beszél a tévében, az áremelés felfüggesztését javasolja a kormánynak, és ennek függvényében kéri a taxisokat a blokád abbahagyására.

23 óra 15 perc: a kormány megszakítja a fuvarozókkal folytatott tárgyalást, mert a köztársasági elnök bejelentése után módosul az álláspontja a kabinetnek.

Október 27. - egész nap tárgyalnak

Reggel: a magyar közutak teljes blokádjára ébred az ország. A taxisok, fuvarozók – a hozzájuk csatlakozott civilekkel együtt – megbénítják az egész ország közlekedését. Mintegy 600 helyen van útzár. Budapesten a Lánchíd kivételével az összes Duna-hidat lezárják, és 25 főbb csomópontot eltorlaszolnak.

Napközben: a fuvarozók és a kormány egész nap tárgyalnak.

Este: a kormány és a fuvarozók közös nyilatkozat közzétételében állapodnak meg. A kormány kinyilvánítja, hogy az Érdekegyeztető Tanács másnapi ülésén javasolná a literenként 10 forintos kedvezmény lehetőségét – bizonyos esetekben. A megegyezés feltételéül a blokád megszüntetését szabják.

Éjfél: az előzetes megállapodás alapján Szabó Győző országos rendőrfőkapitány a torlaszok lebontására szólít fel.

Éjjel-október 28. hajnal: megnyitják az útlezárásokat. A városok belterületén megindul a tömegközlekedés, elindulnak a helyi, sőt, a távolsági autóbuszjáratok is.

Október 28. - a megegyezés napja

Reggel: valamelyest enyhül a blokád a fővárosban. A határokon rend van, a közlekedés akadálytalan.

Reggel 9 óra: az országban mindenütt feloldották az „aktív benzinblokádot”. A kivezető utakon azonban még működnek az úgynevezett „passzív blokádok”, azaz a sofőrök a helyszínen maradtak.

Délben: megkezdődik az Érdekegyeztető Tanács ülése, amelyet a fuvarozók kérésére a televízió élő adásban közvetít. A kormányt Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter és Rabár Ferenc pénzügyminiszter, a munkavállalókat Forgács Pál, a Szakszervezeti Kerekasztal elnöke, illetve Nagy Sándor MSZOSZ-elnök, a munkaadókat pedig Palotás János, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke képviseli.

Este: megszületik a megállapodás, eszerint október 29-én 24 órától 12 forinttal csökkentik a megemelt benzinárakat, amelyek az árliberalizálási törvények hatályba lépéséig érvényesek. A kormány képviselői a televízió nyilvánossága előtt megígérik, hogy a demonstrációban részt vevőket nem vonják felelősségre.

Késő este: a megállapodás aláírása után Antall József kórházi betegszobájában nyilatkozik a tévének az úgynevezett „pizsamás interjúban”. Elismeri a kormány felelősségét, hogy a benzináremelés bejelentésekor az előkészítő munkában hibákat követtek el. Szerinte a megállapodás létrejötte után nincsenek vesztesek és győztesek.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Szegő Iván Miklós Tech

Mementó: hogyan emlékeztek korábban az aradi vértanúkra?

1920-ban a Kárpátokat siratták, 1950-ben az észak-koreaiakkal érzett együtt a Szabad Nép, és csak 1990-ben jött el az az idő, amikor végre ökumenikus szertartáson emlékezhettek meg az egyházak Aradon a tizenhárom honvédtábornokról. Áttekintettük a 20, 60 és 90 évvel ezelőtti október 6-ai ünnepségeket.

Szegő Iván Miklós Tech

Hatvan éve kezdett késni a 2-es metró

Hatvan évvel ezelőtt jelent meg a kormányhatározat a mai kettes metró, pontosabban a „földalatti gyorsvasút-hálózat kelet-nyugati fővonala” építéséről. A tervek szerint már 1954-ben járnia kellett volna az új metrónak a Deák (Sztálin) tér és a Népstadion között, de a valóság egy kicsit más lett. Nemcsak az első szakasz, de a teljes vonal építése is jelentősen megkésett.

Szegő Iván Miklós Kult

Mementó 1990: Göncz Árpádot elnökké választják

Húsz évvel ezelőtt, 1990. augusztus 3-án választotta az országgyűlés köztársasági elnökké Göncz Árpád írót. Ekkor már az SZDSZ-es Göncz betöltötte az ideiglenes államfői tisztséget, májustól augusztusig ugyanis az Országgyűlés elnöke volt.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1990: az első szabad választás

Negyvenhárom évvel az utolsó szabad - bár egy kicsit kékcédulás - választás, az 1947-es szavazás után, a rendszerváltáskor 1990-ben választhattak ismét több párt közül a magyar polgárok. A választás eredménye közismert: az első forduló, amely napra pontosan húsz éve zajlott, az MDF minimális fölényét hozta, ami a második fordulóra elsöprő győzelemmé változott.

Szegő Iván Miklós Tech

Amikor Demszkyék még a 4-es metró ellen kampányoltak

A túl drága négyes metró helyett alternatív megoldást javasolt a Demszky Gábor sajtótájékoztatóján megszólaló SZDSZ-es szakértő 1990-ben. Demszky megválasztása után viszont gyorsan finomodott a budapesti városvezetés álláspontja, erről egy mind a mai napig utolsónak számító, 1990-es metróavatáson győződhetett meg a nagyközönség.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1990: kik és hogyan emlékeztek 1956-ra?

Húsz évvel ezelőtt látszólag egyetértésben ünnepelték október 23-át a közjogi méltóságok. Ugyanakkor érdemes emlékezni rá, hogy pár nap múlva tört ki a taxisblokád, amely az egyik legnagyobb alkotmányos kihívás volt a frissen létrejött demokratikus rendszer számára.

Kimi Raikkönen nyerte az Amerikai GP-t

Kimi Raikkönen nyerte az Amerikai GP-t

Csak egy szakadt fotója volt édesapja katonakorából, aztán feltöltötte az internetre

Csak egy szakadt fotója volt édesapja katonakorából, aztán feltöltötte az internetre

Teszten a friss androidos telefon, melybe végre gyönyörű képernyőt tett a Sony

Teszten a friss androidos telefon, melybe végre gyönyörű képernyőt tett a Sony

Kisvárosnyi ember vonul keresztül Mexikón, hogy belépjen az USA-ba

Kisvárosnyi ember vonul keresztül Mexikón, hogy belépjen az USA-ba

Hamiltoné a pole pozíció

Hamiltoné a pole pozíció

Szocialista sportkocsi: íme a legdrágább hazai régi Skoda, egy remek Rapid

Szocialista sportkocsi: íme a legdrágább hazai régi Skoda, egy remek Rapid