Meglepő számok derültek ki egy friss jelentésből: a világ nagyobb része offline állapotban van.
Az ENSZ Szélessávú Bizottságának legfrissebb, 100 oldalas részletes elemzése és jelentése szerint a világ (ha kicsivel is, de) nagyobb része, 57 százaléka nem fér hozzá az internethez. Ez azt jelenti, hogy a többség, 4,2 milliárd ember nem élvezheti a világháló előnyeit.
A földrajzi és gazdasági megoszlás persze nem egyenletes: a fejlett országokban az emberek 80 százaléka, a fejlődő országokban 34 százalékuk, míg a legszegényebb helyeken mindössze 6,7 százalékuk netezik.
A Szélessávú Bizottság célja, mely szerint 2015 végére a világ 60 százalékát online-ná tennék, meglehetősen optimistának tűnik, a 2021-es dátum ennél jóval reálisabb. Reménysugárt jelenthet persze a mobilinternet: a jelentés szerint az ilyen előfizetések száma 2020-ra elérheti a normál mobiltelefonokét.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
