Utoljára kerül közel a hétvégén a Titánhoz, a Szaturnusz ködbe burkolózó, legnagyobb holdjához az amerikai űrkutatási hivatal Cassini űrszondája.
Ez a Cassini-misszió utolsó lehetősége, hogy közelről megvizsgálhassa a folyékony szénhidrogén alkotta tavakat és tengereket, amelyek a hold északi sarkvidéki régiójában helyezkednek el és az utolsó esély, hogy részletes felvételeket készítsen a felszínről. A tervek szerint az űrszonda közép-európai idő szerint szombat reggel 8 óra 8 perckor kerül ismét közel a Titánhoz: 21 ezer kilométer per órás sebességgel halad el a Titán mellett, a felszíntől mintegy 979 kilométeres távolságban.
A NASA közlése szerint a szombati közeledéssel kezdődik a Cassini missziójának lezárása, vagyis az a 22 kör, amelyet az űrszonda a bolygó és gyűrűi közötti területen tesz meg, majd végül szeptember 15-én belezuhan a Szaturnuszba. Amikor közel kerül a Titánhoz, a hold gravitációja meghajlítja a Cassini Szaturnusz körüli pályáját, enyhén zsugorítva azt, így ahelyett, hogy a gyűrűkön kívül haladna tovább, azokon belül folytatja útját.
A Cassini radarműszere a Titán metántavainak és -tengereinek változásait kutatja, és először (és egyben utoljára) fogja tanulmányozni a Titán kisebb tavainak mélységét és összetételét. Szintén ez az utolsó lehetőség arra, hogy felkutassák a bolygó "varázsszigetét", azt a titokzatos képződményt a Titán egyik tavában, amely a misszió ideje alatt többször is megváltoztatta külsejét. A kutatók remélik, hogy újabb ismereteket szereznek, amelyek révén kideríthetik, a képződmények hullámok, buborékok, lebegő üledékek vagy valami teljesen más.
A Cassini-misszió a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és az Olasz Űrügynökség (ASI) közös projektje, melynek célja a Szaturnusz és holdjai felkutatása. Az űrszonda 1997-ben indult a floridai Cape Canaveral űrközpontból. A nagyméretű szonda a Vénusz, majd a Föld és a Jupiter gravitációs lendítését kihasználva jutott el a Szaturnusz közelébe 2004 júniusában.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
