A lézerfizika területén elért úttörő munkájuk elismeréséért, és a tudomány egy régi nagy álmának megvalósításáért jár a kutatóknak az idei fizikai Nobel-díj – hangzott el kedden délelőtt a Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklása, amikor bejelentették az idei fizikai Nobel-díj nyerteseit. A hétfőn átadott fiziológiai és orvostudományi elismeréshez hasonlóan ezt a kitüntetést is több kutató kapta meg egyszerre.

A döntés értelmében Arthur Ashkin, Gérard Mourou és Donna Strickland munkája érdemelte ki idén a legmagasabb tudományos elismerést.

Royal Swedish Academy of Sciences / Niklas Elmehed

Arthur Ashkin az optikai csipeszek (optical tweezers) megalkotásáért kapta meg a Nobel-díjat. A rendszert – amely egy olyan optikai csapdát jelent, amely a lézersugárzás segítségével képes töltetlen részecskéket csapdába ejteni – még 1970-ben dolgozta ki a tudós, amelyből az atomfizika, a biológia és a biofizika kutatásai is jelentős mértékben profitáltak. Az optikai csipesz segítségével a kutatók képesek a vírusok, baktériumok és más élő sejtek vizsgálatára és manipulálására anélkül, hogy károsítanák őket.

Az Akadiémia szerint Ashkin felfedezésével valósággá vált a tudományos fantasztikum: az optikai csipeszeknek köszönhetően a fény segítségével mozgatni lehet a megfigyelt "tárgyat". A világ számos laboratóriumában lehetővé vált többek között a DNS vagy épp a sejtek belső működésének tanulmányozása is.

YouTube / Nobel Prize

De nem kevésbé jelentős Gérard Mourou és Donna Strickland munkája sem. A két tudós által kifejlesztett úgynevezett fázismodulált impulzuserősítés (Chirped Pulse Amplification, CPA) az emberiség által eddigi legrövidebb és legintenzívebb lézerimpulzust létrehozását eredményezte, amely új kapukat nyit nemcsak az orvosi, de az ipari felhasználás területén is.

A lézerimpulzusok segítségével az eddiginél sokkal prezízebben lehet lyukakat vágni, vagy valamit kivágni egy adott anyagból.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.