szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

A rákkutatás területén elért eredményeiért két tudós, az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszuku kapja az idei fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Mérföldkőhöz érkeztünk a rák elleni küzdelemben – olvasható az idei orvosi-élettani Nobel-díjat odaítélő bizottság indoklásában. James P. Allison és Hondzso Taszuku felfedezései alapján az ember saját immunrendszere is eredményesen használható a rák kezelésében.

Az amerikai James P. Allison 1948-ban született, a Texas államban található Alice-ben, jelenleg a Texasi Egyetem rákkutató központjának professzora. Az 1990-es években a Berkeley Egyetem kutatójaként a CTLA-4 (citotoxikus T-limfocita-asszociált protein 4) nevű fehérjét tanulmányozta. Egyike volt azoknak a tudósoknak, akik megfigyelték, hogy a CTLA-4 fékezi a T-limfocitákat, azaz az immunsejteket. Míg a többiek az autoimmun betegségek kezelésének tekintetében vizsgálták a fehérje működését, addig Allisonnak egészen más ötlete támadt: addigra már megalkotott egy antitestet, amely képes volt gátolni a CTLA-4 működését, majd vizsgálni kezdte, hogy a fék feloldásával az immunrendszer képes-e megtámadni a rákos sejteket. Első kísérleteit 1994 végén végezte el kollégáival, és látványos eredményeket értek el: egereknél gyógyítani tudták a rákot az antitest segítségével. Embereknél 2010-ben egy jelentős klinikai kísérletben jó eredményeket értek el előrehaladott melanomás (bőrrákos) betegeknél. Több résztvevőnél is eltűntek a rák tünetei.

A japán a japán Hondzso Taszuku 1942-ben született, Kiotóban, 1984 óta a Kiotói Egyetem kutatója. 1992-ben fedezte fel a "programozott halál 1" (PD-1) nevű fehérjét, és szerepét megfejtve rájött, hogy a "programozott halál 1" – a CTLA-4-hez hasonlóan – fékként működik, mechanizmusa azonban eltérő. Klinikai kísérleteket követően 2012-ben egy kulcsfontosságú tanulmány igazolta a japán tudós által kifejlesztett terápia hatékonyságát a rák különböző fajtáiban szenvedőknél, olyanoknál is, akiknek betegségét korábban gyógyíthatatlannak tartották.

[A felébresztett immunrendszer egyszerűen kisöpri a daganatot]

A Nobel-díjak várományosait esélyeik szerint rangsoroló Clarivate Analytics elemzői szerint az esélyesek között volt még a japán Kanehisza Minoru, a Kiotói Egyetem kutatója génenciklopédiájáért, amellyel a kutatók összehasonlíthatják és értelmezhetik a sejtfolyamatokat; Solomon Synder, az amerikai John Hopkins egyetem kutatója több neurotranszmitter azonosításáért; valamint Napoleone Ferrara, a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i tagintézményének tudósa, aki felfedezte a vérképzés fő szabályozóit, melyek aktivitása rák esetén gyógyszeres úton gátolható.

A két kitüntetett rákkutató 9 millió svéd koronával (több mint 280 millió forinttal) gazdagodik, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A bányászatot is védelmezi a kormány

A bányászatot is védelmezi a kormány

A bejrúti katasztrófa után kiéleződik a libanoni válság

A bejrúti katasztrófa után kiéleződik a libanoni válság

Miért ne hagyjuk abba soha a kérdezést?

Miért ne hagyjuk abba soha a kérdezést?